Kereső toggle

Mi baltáztuk el, nekünk kellene bocsánatot kérni

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az azeri baltás gyilkos kiadatása miatt felfüggesztett örmény-magyar diplomáciai viszony helyreállítása több szempontból is sürgős lenne. A helyzet rendezéséhez nekünk kellene bocsánatot kérnünk, ám erre mindeddig nem sok kormányzati hajlandóság mutatkozik.

A megromlott magyar-örmény viszony helyreállítása azért is nagyon fontos lenne, mert a történteknek van egy multilaterális dimenziója is. Mind az EU, mind a NATO számos programmal van jelen a térségben, és e programok hatékonyságának nem használ, ha egy tagállam - Magyarország - és egy partnerország - Örményország - között nincsen diplomáciai kapcsolat. Magyarország EU- és NATO-tagként pedig érdekelt az uniós és a szövetségi programok sikerében - mondta a Heteknek Rácz András külpolitikai szakértő, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója.

A felfüggesztett örmény-magyar diplomáciai kapcsolat helyreállítását azonban Szerzs Szargszjan örmény elnök csak nagyon alapos indokok alapján kezdeményezhetné, hiszen az azeri baltás gyilkos kiadása Azerbajdzsánnak - Ramir Safarov 2004-ben Budapesten, etnikai okokból végzett alvó örmény katonatársával - súlyos érzelmi és politikai felzúdulást keltett Örményországban. Ráadásul jövőre elnökválasztás lesz az örményeknél, így az újraválasztásáért induló, egyébként karabahi származású elnök saját nacionalizmusa mellett a belpolitikai helyzet foglya is. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az örmény diaszpóra, amely hazautalásaival aktívan hozzájárul az örmény gazdaság működőképesen tartásához, egy nacionalista pártot tart bent az örmény parlamentben, és az elnök nem hagyhatja figyelmen kívül az ő igényeiket. Az újrázni akaró elnöknek tehát az örmény-magyar kérdésben is bizonyítania kell erős nemzeti elkötelezettségét, ami azt jelenti, hogy erős és egyértelmű magyar gesztus híján nem fog cselekedni a diplomáciai viszony helyreállítása érdekében - magyarázta Rácz András.

Hogy mi lehetne egyértelmű magyar gesztus? A válasz nem olyan egyszerű, mint elsőre tetszik, mivel jogi értelemben Magyarország nem hibázott Örményországgal szemben. Egy neve elhallgatását kérő külügyi szakember szerint megfelelő szimbolikus lépés lehetne a bocsánatkérés. Forrásunk azt állította: szakértői elemzésekben ez az opciós javaslat is benne volt. Ám - tette hozzá lapunk kérdésére - a botrány kirobbanása óta eltelt időszak hivatalos kommunikációjában nem érhető tetten a megbánás szikrája sem. Sőt, Martonyi János úgy nyilatkozott, Örményországnak mielőbb helyre kellene állítania a diplomáciai viszonyt, mert ellenkező esetben súlyos következményekkel kell számolnia. Ha mindezek ellenére a magyar kormányzat mégis eljutna a felismerésre, kérdés, milyen formában és kinek kellene bocsánatot kérnie az örményektől.

A fentebb idézett külügyi szakember szerint nyilatkozatot kellene fogalmazni, amelyben az áll, hogy Magyarország sajnálja a Safarov kiadatása után kialakult helyzetet, továbbá kifejezi, hogy nem állt szándékában megbántani Örményországot. Forrásunk szerint egy ilyen nyilatkozatot Orbán Viktor nem jegyezhetne, mivel ez ártana a magyar-azeri kapcsolatnak, aminek szorosabbra fűzésétől a magyar kormány gazdasági előnyöket remél, ráadásul „Orbán Viktor igen jóban van Ilham Alijevvel", Azerbajdzsán mindenható elnökével. Miniszteri szint alatt viszont nem sokat érne egy bocsánatkérő nyilatkozat, így a szakértő szerint vagy Áder János köztársasági elnöknek, vagy Martonyi János külügyminiszternek kellene jegyeznie azt. Mindenesetre „a több Jereván nem jelenthet kevesebb Bakut" - összegezte véleményét a külügyi szakember.

Martonyi János szerdai nyilatkozata sem a bocsánatkérés irányába mutat. A külügyminiszter sokadszorra is elismételte, hogy a magyar kormány megfelelő garanciát kapott Azerbajdzsántól Safarov büntetésének letöltésére, így valójában hazánkat érte sérelem, amikor hazaérkezése órájában elnöki kegyelemben részesítették a baltás gyilkost. Martonyi óvott továbbá az indulatok elszabadulásától, de egy szóval nem tett említést az örményekkel szembeni magyar megbánásról.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy összkormányzati döntés alapján adták ki a baltást, így a döntésért a teljes kormányzat felel. A kormányfő iránti lojalitás ilyetén kifejezése azért is figyelemre méltó, mert mint a hét elején az atv.hu és az Origó egybehangzó értesüléseiből kiderült, közvetlenül Safarov kiadatása előtt mind Martonyi, mind Navracsics Tibor igazságügy-miniszter figyelmeztette Orbán Viktort a várható botrányra, és azzal is számoltak, hogy Safarovot előbb-utóbb kegyelemben részesítik és szabadon engedik. Igaz, úgy kalkuláltak, az azeriek csak néhány hónap múlva és fű alatt engedik el. Orbán végül egymaga hozta meg a döntést, amint azt a kiadást követő tizenegyedik napon a sajtó nyomására elismerte. Úgy tudjuk, az ügy komoly megosztást hozott a Fideszen belül, ennek ellenére a botrányt egyetlen kormánypárti képviselő sem hozta nyíltan szóba a Fidesz-KDNP évadnyitó sárvári frakcióülésén. Kormánypárti információk szerint - a Fidesz elnökségi ülésén - Kövér László bírálta csak Orbánt. A házelnök a kirobbant nemzetközi botrány mellett morális szempontból is elhibázottnak nevezte az ügyet, az örmény-azeri konfliktust pedig keresztény-muzulmán kontextusba helyezte.

Mivel azonban sem a házelnök belső fórumon elhangzott bírálata, sem a különböző társadalmi szervezetek tiltakozása ellenére nem látszik a kormányzati hajlandóság a bocsánatkérésre, adódik a kérdés: milyen gyakorlati hátrányok érhetik Magyarországot, ha nem engeszteljük ki az örményeket.

Az örmény kolónia rendkívül erős és befolyásos - Amerikában például a második legerősebb lobbi -, ezért kiszámíthatatlan, hogy mikor és milyen módon tehet keresztbe különböző magyar érdekeknek - mondta lapunknak Kovács László korábbi külügyminiszter, volt uniós biztos.

A szocialista politikus a külügyi bizottság általa összehívott szerdai ülésén egyébként kezdeményezte, hogy a parlament kérjen bocsánatot Örményországtól, ám a kormánypárti többség lesöpörte javaslatát. Arra a kérdésre, hogy miért adhattuk át Safarovot, Kovács László azt mondta: elképzelhető, hogy a magyar kormány tényleg ígéretet kapott az azeriektől 2-3 milliárd euró értékű magyar államkötvény vásárlására, de az is lehet, hogy a hosszabb távú gazdasági együttműködés érdekében tettünk gesztust. Ha egyéb okból döntött volna a kiadatás mellett a miniszterelnök, akkor Martonyi János minden bizonnyal a külügyi bizottság elé tárta volna ennek az egyéb oknak a dokumentumait. Mivel nem így tett, ez tovább erősíti az első két opció valamelyikét, tette hozzá Kovács László.

Olvasson tovább: