Kereső toggle

Lázadó női csoportok a Fidesz ellen

Órákon belül mém lett Varga István

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nem várt indulatokat keltett a családon belüli erőszak elleni törvényjavaslat hétfő késő estére időzített parlamenti vitája. Varga István képviselő elhíresült mondata sokaknál kiverte a biztosítékot, a Facebookon például egy nap alatt hétezer tagot számláló ellencsoport jött létre. A helyzeten úgy tűnik, nem segített a Fidesz elhatárolódása sem saját képviselőjétől.

A parlament civil szervezetek kezdeményezésére hétfőn kezdte el tárgyalni azt az országos népi kezdeményezést, amely azt célozta, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére a családon belüli erőszak önálló büntetőjogi törvényi tényállássá minősítését. A napirend szerint eredetileg hajnali három órakor kezdték volna tárgyalni a kérdést, mely időpont végül az ellenzéki pártok nyomására módosult este tíz órára. A kérést Kövér László házelnök - Jávor Benedek LMP-s képviselő szerint - a házbizottság ülésén azzal hárította el, hogy a családon belüli erőszak nem olyan súlyú ügy, ami nagyobb figyelmet érdemel.

Varga Istvánt (kis képünkön) ominózus mondata - miszerint inkább „azzal kellene foglalkozni, hogy ebben a társadalomban ne egy vagy két gyermek szülessen, hanem három, négy vagy öt gyermek. És akkor lenne értelme annak, hogy jobban megbecsülnénk egymást, és fel sem merülhetne a családon belüli erőszak" - azonnal az internetes mémek krémjébe röpítette. Varga szerint nemcsak a Fidesz, hanem „a szakma" is azt gondolja, hogy „őrültség lenne" ezt a tényállást külön szerepeltetni a Btk.-ban, mert szerinte az semmit nem oldana meg. A Fidesz közleményben határolódott el Varga István szavaitól.

Tavasszal a kormány - szintén jogvédő szervezetek kérésére - bevette az azóta már elfogadott, jövőre hatályba lépő új Btk. tervezetébe az „együtt élők közti lelki bántalmazás" elnevezésű bűncselekményt. Ennek alapján egyéves szabadságvesztéssel lehetett volna sújtani azt, aki agresszív magatartásával családtagjainak lelki szenvedést okoz, még akkor is, ha más bűncselekmény - például testi sértés - nem valósul meg. Bár ezt Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára is jelentős eredménynek értékelte, a javaslat vitája során végül a fideszes Varga István és a KDNP-s Salamon László, illetve az MSZP-s Bárándy Gergely egybehangzó javaslatára kihúzták a szövegből.

Civil szervezetek sora nyilatkozott a vita kapcsán, a kedd esti többszázas demonstráció egyik fő szervezője, Illés Katalin elmondta a Heteknek, hogy nála igazából az érdektelenség és a cinikus hozzáállás húzta ki a gyufát. További tüntetést szerveznek vasárnap délután kettő órától a Kossuth téren, ahol több női szervezet is felszólal. Az egy éjszaka alatt közel nyolcezres tagságot verbuváló, radikális „Nők Lázadása" Facebook-csoport egyik mottója, hogy „nem szeretnének az állam inkubátora lenni". Illés Katalin szerint egy nőnek „tök mindegy, hogy liberális vagy konzervatív, ha pofon vágják, fájni fog neki".

A konzervatív Nők Európa Jövőjéért (NEJ) egyesület a témában kiadott közleménye szerint a nők értékelése alapvetően nem attól kell, hogy függjön, hogy szültek-e gyereket vagy sem, mert a megbecsülés mindenkinek kijár. A tapasztalat sajnos azt mutatja, hogy a bántalmazókat nem rettenti vissza a gyerekek megléte a családban, sőt inkább ők is elszenvedői lesznek az agressziónak. A témával foglalkozó civil szervezetek szerint Magyarországon ma minden ötödik nőt érint a családon belüli erőszak valamilyen formája, a témában készült legutóbbi hazai kutatás szerint hetente legalább egy nő, havonta egy gyermek hal meg családon belüli erőszak miatt, de a hiányos szabályozás miatt a hatóságok sokszor csak akkor lépnek fel, „ha már vér folyik".

A Patent szervezetet hetente tíz hasonló üggyel keresik fel, a Nők a Nőkért Egyesülettel kiadott közös tanulmányuk szerint több országban már sikeresen bevezették a családon belüli erőszak elleni törvényt. „A nők elleni családon belüli erőszak lényege pont a két, bűncselekménynek minősülő magatartást összekötő köztes időszak, a félelem, a rettegés, a szorongás, megaláztatás periódusa. Mivel az áldozatok maguk sem tudják a folyamatból elkülöníteni az egyes erőszakeseteket, az igazságszolgáltatás szereplői viszont ezt várják tőlük, gyakran az együttműködés hiányával is megvádolják őket az eljárás során." Az áldozat hibáztatása is gyakori: az elemzés említ egy esetet, amikor a bíró pénzbírsággal fenyegette meg a szervezet egyik ügyfelét, amiért az nem a kérdéses két testi sértésről tett vallomást, hanem a többi erőszakos eseményt is bevette beszámolójába. Előfordul, hogy a bántalmazott nem számolhat be az őt korábban ért bűncselekményekről, így kontextus híján a jogalkalmazó támadásként értékeli a védekező cselekményt. Ez volt az oka, hogy egy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték például azt a hölgyet, aki gázspray-vel lefújta a rá vasdoronggal támadó, őt korábban is rendszeresen megverő volt férjét.

A népi kezdeményezés ötletgazdája Halász Pálma, az Élet-Érték Alapítvány elnöke lapunknak elmondta: míg 2010-ben ötvenezer aláírás gyűlt össze, idén ez a szám már százezer fölé futott. „Vannak meglévő jogszabályok, azokat is lehetne használni sokkal jobban, egy komplett nemzeti stratégiát lehetne létrehozni. Én nem a meleg vizet szeretném feltalálni, hanem az ENSZ-főtitkár 2005-ös ajánlását szeretném megvalósítani itt Magyarországon. Egy magyar nő ügyében mondta ki, hogy az állam bűnös mulasztása, ha nem védi meg az állampolgárait" - tette hozzá az aktivista. Halász Pálma megjegyezte, hogy „a családon belüli erőszak nem pusztán női kérdés, mert fogyatékkal élők, gyerekek, idősek sérelmére is elkövetik. Nem a nemek harcát akarjuk gerjeszteni, mindenkit megillet a méltóság és a békés családi élethez való jog".

Olvasson tovább: