Ilyen nincs, és mégis lesz

Újabb Fidesz-ötlet a választásokra

Cikk nyomtatása
Továbbítás emailben

„Lesz” – így reagált Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök július 27-én reggel a Kossuth Rádióban a műsorvezető kérdésére, ami az előzetes regisztráció valamely formájának bevezetésére irányult. Ezzel beigazo­lódott a mintegy egy éve lappangó gyanú: a kormány nem próbálja meggyőzni, visszacsábítani kiábrándult szavazóit, igyekszik inkább távol tartani őket az urnáktól.

Ugyanaznap a Magyar Nemzet Kósa Lajos ügyvezető alelnökre hivatkozva írta meg, hogy nem előzetes regisztrációról, hanem „választási feliratkozásról" van szó, amely szerint „csak az vehetne részt az országgyűlési választásokon, aki előtte hivatalosan is jelzi ez irányú szándékát". Úgy látszik, új kifejezés után kellett nézni, a Fidesz alelnökétől idézett félmondat ugyanis definíciószerűen maga az előzetes regisztráció. Nem ritka az ilyesmi a politikában.

Az előző politikai ciklusban Hiller István vezette oktatási tárca kínosan kerülte a tandíj kifejezést, olyannyira, hogy - sikertelenül - igyekezett bevezetni egy új fogalmat, a fejlesztési részhozzájárulást, aminek könnyebben megjegyezhető alakja a FeR lett volna. A második Orbán-kormány szótárában két éve csak múlt időben létezik a megszorítás szó, de nem csak az intézkedések szenvedő alanyai nevezik továbbra is nevén a gyereket. Tarlós István még a 2008-as népszavazás kampányirányítójaként hajtogatta, hogy a macska akkor is macska marad, ha nyávogó szerkezetnek próbálják nevezni. Slágfertignek aligha nevezhető bonmot-ja ma is áll: a Fidesz az előzetes regisztráció bevezetésére készül.

Mivel szakmai érvek nem indokolják a választási eljárás megnehezítését (a korábbi választások során sosem merültek fel komolyan vehető kritikák a választói névjegyzék precizitásával kapcsolatosan), és egy múló pillanatig sem tűnt úgy, hogy nyílt vitára bocsátanák a kérdést, nem nagyon lehet más következtetésre jutni, mint hogy egyszerű politikai számítás áll a döntés hátterében. A közvélemény-kutatásokból ugyanis csak első ránézésre vonható le az a téves következtetés, hogy ellenfelek hiányában a Fidesz újraválasztása biztosra vehető. A kétségkívül töredezett balközép ellenzék (MSZP+LMP+DK) együttes támogatottsága már ma is meghaladja a Fideszét, miközben majd minden második választó egyelőre távol tartja magát a politikától. Ezektől a kiszámíthatatlan, kiábrándult emberektől tart Orbán Viktor: újabb választási győzelméhez azt kell elérnie, hogy a szavazás napján minél kevesebben menjenek el közülük „hirtelen felindulásból" a kormány ellen szavazni.

Kósa Lajos szavai szerint „a feliratkozás rendszere... majdnem a teljes négy­éves cikluson át nyitott lenne egy meghatározott időpontig, például február végéig". Mivel a választásokat az Alaptörvény szerint is áprilisban vagy májusban kell megtartani, a regisztrációs időszak legalább egy, de akár bő két hónappal a szavazás előtt lezárulhat.

A Fideszben minden bizonnyal abban bíznak, hogy míg saját elkötelezett szavazóikat időben regisztrációra ösztönzik, a politikától elforduló tömegek későn kapcsolnak. Márpedig aki kimarad, lemarad.

A Fidesz célja éppen az lehet, hogy a választáson csak a „tudatos" választók vegyenek részt. Valójában persze ezek a tudatosnak nevezett választók is csak szeretik magukat racionálisnak hinni; a helyzet az, hogy a legmagasabb végzettségű és a közélet iránt leginkább érdeklődő kisebbség is ugyanúgy érzelmi alapon voksol, mint az alacsonyabb státuszú többség. Sőt, a leglelkesebben épp azok a szavazók regisztrálnának, akik olyannyira ragaszkodnak pártjukhoz, hogy az bármit is tesz, mond, ígér, rá adnák a voksukat. Miért lenne értékesebb annak a választónak a szavazata, aki hónapokkal a voksolás előtt (akár a konkrét pártprogramok nélkül is) már tudja, hogyan szavaz, mint azé, aki a kampány utolsó napjaiban (akár több információ birtokában) dönti el, hogy egyáltalán érdemes-e elballagnia a szavazókörbe?

Annak az állításnak, hogy az előzetes regisztráció az állampolgári tudatosságot ösztönzi, sajnos éppen az ellenkezője igaz. Az egyik legfőbb probléma ma Magyarországon a politikából való teljes kiábrándultság; alig érzi bárki, hogy tényleges befolyása lehet a köz ügyeire. Borítékolható, hogy sok olyan választó maradna le a regisztrációról, aki később egyébként könnyen mozgósítható volna. A választás napján így állampolgári jogukkal élni kívánó választók szép számban szembesülhetnek azzal, hogy már szavazni sem engedik őket. Nem világos, hogy ez az élmény mitől növelné állampolgári tudatosságukat - félő, hogy inkább a nihilizmust és a demokráciával szemben eleve meglévő ellenérzéseket erősítené.

A Fidesz mozgósítóképessége ma is legendás, s bár a kormány intézkedései elsősorban az alacsonyabb státuszú (és választási hajlandóságú) rétegeket sújtották, nem kockázatmentes a regisztráció ötlete. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis a Jobbik szavazói között is felülreprezentáltak az aktív, jómódú és viszonylag magas iskolai végzettségűek, ráadásul szervezettség tekintetében is képes felvenni a versenyt a Fidesszel. Nem kizárható az sem, hogy 2014-re a kormánypárt korábbi, kevésbé elkötelezett támogatói válnak rezignálttá, míg a kormányváltó hangulat olyan erőssé válik, hogy akár a bizonytalanok is könnyen mobilizálhatóvá válnak a regisztrációs időszakban.

Olyan álindokok is napvilágot láttak, hogy az előzetes regisztrációval kiszűrhetők lennének azok a visszaélések, amikor a szavazás napján kis értékű ajándékokkal csábítva szállítanák a nem elkötelezett választókat a szavazókörökbe. Az előzetes regisztráció viszont aligha előzné meg a „buszoztatáson" alapuló visszaéléseket, inkább megkettőzné azt: egy helyett immár két alkalommal kellene választókat utaztatni. Az ötlet ráadásul minden korábbinál hosszabbá tenné a de facto kampányidőszakot, holott a kormánypárt a szavak szintjén elkötelezettnek tűnt a rövidebb és olcsóbb kampány megvalósításában. Ha az ellenzék megerősödik, az sem kizárt, hogy a regisztrációs kampány élesebb lesz, mint egy átlagos választási időszak.

„Több európai országban is hasonló rendszer működik" - állítja Kósa. A Fidesz gyakran próbálja nemzetközi példákra való üres hivatkozással legitimálni jogszűkítő ötleteit, most sincs ez másként. A francia mintát már korábban is bedobták a köztudatba, de hamar rájöttek, hogy ott egészen másképp működik a rendszer: csak a 18. életévüket frissen betöltőknek kell feliratkozniuk, illetve az új lakhelyet kell bejelenteni, de szó sincs arról, hogy minden egyes választás előtt regisztrálni kellene.

Az Egyesült Államokban kétségkívül létezik ez a jogvesztő gyakorlat, de a legtöbb államban a szavazás napjához jóval közelebb esik a határidő, sőt az sem ritka, hogy még a választás napján is lehet regisztrálni. Az Amerikára hivatkozás azért is sántít, mert ott nem létezik központi népesség-nyilvántartás, következésképp automatikusan vezetett választói névjegyzéket sincs miből összeállítani. Mindenhol, ahol állampolgári aktivitást várnak el a választóktól, igyekeznek lazítani az adminisztratív akadályokat, Magyarország viszont épp az ellenkező irányba halad: valószínűleg mi leszünk az egyetlen ország, ahol a jól működő népesség-nyilvántartási rendszer ellenére jogvesztő regisztrációhoz kötik a legelemibb állampolgári jog gyakorlásának lehetőségét. (A szerző a Political Capital Institute választási szakértője.)

 

Olvasson tovább:

Feliratkozás hírlevélre

 
Név: *
Email: *
Feliratkozással elfogadja a Hetek adatvédelmi elveit