Nyíltan a nácik mellé állt a Jobbik

Cikk nyomtatása
Továbbítás emailben

Beperelték a Wiesenthal Központ igazgatóját

A Jobbik Magyarországért Mozgalom feljelentést tett Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ igazgatója ellen. Zuroff úr Csatáry László ügyét vitte korábban az ügyészségre, mivel háborús bűncselekményekkel vádolta. De a neonáci párt jóvoltából most fordult a kocka.

Július 18-án helyezte házi őrizet alá a Budai Központi Kerületi Bíróság Csatáry Lászlót, a 2011 szeptemberében elindult nyomozás eredményei alapján. A háborús rémtettei miatt (melyekre bizonyíték is van) 1948-ban a csehszlovák bíróság által halálra ítélt férfi ma 97 éves. A híres nácivadász Zuroff a kassai gettóparancsnokként elkövetett gaztettek mellett azért is feljelentette, mert részt vett 1941-ben a Kassa környéki nem magyar zsidóság Kamenyec-Podolszkijba szállításában, ahol szörnyű vég várt az áldozatokra.

Gellért Ádám nemzetközi jogász, a Holokauszt Emlékközpont „Kőrösmező 1941" kutatócsoportjának vezetője korábban azzal állt elő, és lapunknak is azt nyilatkozta, hogy Csatáry felelőssége több lehet, mint amivel az ügyészség meggyanúsította. Azonban a Budapesti Nyomozó Főügyészség augusztus 6-án kijelentette: alaptalan a kamenyec-podolszkiji deportálásokról szóló állítás. Az MTI információi szerint „az 1941-es kassai deportálásokkal, vagyis a munkaszolgálatból visszahívott, majd haláltáborokba küldött emberekkel kapcsolatban a kirendelt történész-szaktanácsadó tisztázta Csatáryt".

A kirendelt szaktanácsadó szerint a nyomozásban felhasznált dokumentumok adnak alibit Csatárynak, mert eszerint a későbbi gettóparancsnok a deportálások idején nem tartózkodott Kassán, és ekkor még rangja sem engedte volna, hogy ilyen nagyszabású akciót levezényelhessen. A szakértő szerint az akkor hatályos jogszabályok alapján hontalan zsidókat nem is küldhettek munkaszolgálatra, így Csatáry nem is hívhatta vissza őket.

Az ügyészségi nyilatkozat kapcsán jelent meg a cikk a Magyar Nemzetben, mely a „hamis vád"-féle húrokat megpengette.

A lap azt írja, akár öt év szabadságvesztéssel is sújthatják Efraim Zuroffot a Csatáry ellen tett hamis vádakra alapozott feljelentéséért. Ezen eszmefuttatás Völgyesi Miklós egykori büntető­bírótól származik. Völgyesi sokatmondóan azt is hozzáfűzte: „A Btk. az igazságszolgáltatás védelmében szankcionálja az ilyen cselekményeket, hogy az alaptalan vádaknak elejét vegye, és visszatartsa a rosszindulatú, notórius feljelentgetőket." A Jobbik hamar vérszemet kapott, és a büntető törvénykönyvre hivatkozva feljelentést tettek a nácivadász ellen.

Efraim Zuroff azt nyilatkozta, hogy egy tanú is rendelkezésre áll, aki hajlandó bíróság előtt vallomást tenni Csatáry 1941-es szerepvállalásáról, de érdekes módon az ügyészség e tanúra nem volt kíváncsi. Gellért Ádám jogász szerint bonyolítja a helyzetet, hogy nincsen hiteles információ, sem hiteles szaktanácsadói vélemény. A legkellemetlenebb, hogy az 1941-es deportálásokkal kapcsolatos per megszüntető határozatának tartalma sem nyilvános. „Így elég különös, hogy vajon mi alapján tett feljelentést a Jobbik! Megalapozatlansága miatt a vád már eleve kudarcra van ítélve" - vélekedett Gellért, és megállapította: így akár őket is fel lehetne jelenteni hamis vádért, mert ebben az ügyben Csatáryval szemben nyilatkoztak.

A Képíró-ügy kapcsán rágalmazásért meghurcolt Efraim Zuroff furcsamód maga sem közölt részleteket. E minden bizonnyal politikai purparlé által gerjesztett groteszk helyzetre a nemzetközi jogász szerint nincs hatékony megoldás; a BRFK új rendelkezése alapján még panasszal sem lehet élni.

Olvasson tovább:

Feliratkozás hírlevélre

 
Név: *
Email: *
Feliratkozással elfogadja a Hetek adatvédelmi elveit