„Magyar termék” minősítést ezentúl csak az az élelmiszer-ipari áru kaphat, amely magyar alapanyagból Magyarországon készült. A „hazai termék” összetevőinek legalább 50 százaléka kell, hogy Magyarországról származzon, s a feldolgozásának is itthon kell történnie. A „hazai feldolgozású termék” minősítést akkor kaphatja meg az áru, ha itthon készült, de többségében import alapanyagokból.
A rendelet kidolgozását az tette szükségessé, hogy a magyar élelmiszer-ipari termékek népszerűségének növekedésével egyre több magyar vonatkozású termékmegjelöléssel találhatta magát szemben a vásárló, sokszor megtévesztő módon. A magyar zászló színeivel ékesített fokhagymát jobban megvizsgálva megtalálhattuk a „Made in China” feliratot, a zselés csokoládéval bevont „győri” pilótakeksz eredetét kutatva pedig rácsodálkozhattunk arra, hogy „Made in Poland”. „Mindeddig azért fordulhattak elő ehhez hasonló esetek, mert a jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint azt az országot kell megjelölni származásként, ahol a terméket csomagolták. Így kerülhetett rá akár a tajvani csirkéből feldolgozott csirkepárizsira is a magyar megjelölés hazai feldolgozás vagy csomagolás esetén. Az új rendelkezés alkalmazásával azonban vége lehet ennek az áttekinthetetlen gyakorlatnak” – mondta lapunknak Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszer-ipari szakértője, aki maga is azért lobbizott, hogy a vásárlók tiszta képet kapjanak a termékek származásáról.
A hazai ipar preferálása országunkban történelmi hagyomány, amelyre már gróf Széchenyi István is így buzdította honfitársait: „Akit magyarnak teremtett az Úristen, és nem fogja pártját nemzetének – nem derék ember.” A származás feltüntetésének egyébként a globalizáció folyamatában is komoly reklámértéke lehet, hiszen a felmérések szerint a vásárlók azonos minőség és árkategória esetén a magyar élelmiszer-ipari termékeket részesítik előnyben. Nem meglepő, hogy egyes nagyáruházak a magyar eredet hangsúlyozásával szeretnének vevőket toborozni – az egyik nagyáruház például posztereken hirdeti, hogy az általa forgalmazott hazai termékek aránya 74 százalék, de olyan is előfordult, hogy a magyaros körítés valótlanságot sugallt. A közelmúltban például az Auchan Magyarország Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-re rótt ki 10 millió forintos bírságot a Gazdasági Versenyhivatal, mert több reklámjában valótlanul keltette azt a látszatot, hogy a vevő magyar terméket vásárol. Ehhez hasonlít az a történet, amikor a 70 százalékban import paprikát tartalmazó fűszerpaprika csomagolásán szürkemarha-gulya, gémeskút és nemzeti trikolór szalag képével igyekezett a gyártó azt a látszatot kelteni, hogy hazai termékről van szó. Ez utóbbival szemben a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) indított eljárást.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete üdvözli az új rendelet bevezetését, amely definiálja a magyar eredet értelmezését, s rendet kíván teremteni az eddigi káoszban – mondta lapunknak Haraszti Anikó, az egyesület fogyasztóvédelmi szakértője. Az egyesület már 2003-ban foglalkozott a témával, és már akkor azt tapasztalta, hogy mintegy 15 féle módon jelölik a termékek magyar vonatkozását, a védjegyek sokasága pedig csak zavart eredményezett a fogyasztókban. Nem létezett azonban olyan jogszabály, amely meghatározta volna annak kritériumait, melyik termék számít magyarnak, melyik nem. Külföldi tulajdonú cégeknél, mint például a Danone, állandóan felvetődött a kérdés, hogy ha magyar beszállítókkal, magyar alapanyagokkal dolgoznak, akkor miért nem tekintik őket magyar termék előállítójának. Másik példa: ha a magyar gyártó külföldre települt, de a magyar márkanevet használta, akkor mennyiben jogos a termékének megjelölésére a „magyar” elnevezés.
A jelöléseket minden élelmiszer-előállító önkéntes alapon használhatja, viszont ha ráteszi az emblémát, akkor meg kell felelnie a kritériumoknak – mondta Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, aki szerint a rendelet bevezetése után a hazai üzletekben „rohamosan” le fog csökkenni a magyarnak titulált termékek száma.
A jövőnk múlhat rajta
A Magyarok a Piacon Klub és a Magyar Termék Nonprofit Kft. megbízásából készített, A jövnk múlhat rajta címmel forgalomba hozott ismeretterjeszt film szerint az elmúlt tíz évben ötödére csökkent a málnatermesztésünk, a hazai lédús szilva termesztése pedig 40 ezer tonnával esett vissza. A vöröshagyma-termesztésünk több mint 65 százalékkal csökkent, s még olyan, hazánkban jól term zöldségekbl is, mint a paradicsom és paprika, jelents mértékben importálunk. Kilenc cukorgyárunkból nyolc bezárt, s 60 százalékban import cukorból fedezzük a hazai szükségletet. A hazai tej termelése 10 év alatt 300 millió literrel csökkent. A hazai alma termesztése az elmúlt 20 évben 40 százalékkal esett vissza. A mezgazdaság importja az elmúlt 10 évben megduplázódott, miközben a lakosság létszáma 2 százalékkal csökkent.
2012. 08. 31. (XVI/35)
