Kereső toggle

Lábon száradt el a kukorica

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A mai gazdasági helyzetben minden hír képes negatív, azaz a drágulás irányába lökni a terményárakat. Az aszály tavaly ősszel és idén tavasszal is erősen befolyásolta a terméskilátásokat, és már akkor is önmagában az aszályról szóló hírek jelentősen drágították a gabonaárakat. A búza és a tavaszi kalászosok azonban valami csoda folytán mégiscsak elfogadhatóan teremtek. Igaz, nem a szokott bőségben, de a 3,4 tonnás országos termésátlag nem mondható túl rossznak. Az igazi károkkal azonban most kell majd számolni, hisz a kukoricavetés területének 40 százalékán nem lesz termés.

Mindez érinti majd a húsárakat, drágul az alapélelmiszerek ára - mondta lapunknak Takács Péter piaci elemző a várható következményekről. „Az élelmiszerek áfatartalma erősen kötött,  hisz a fogyasztási szférában keletkező bevétel sarokszáma a költségvetésnek, ezért nem lehet arra számítani, hogy a kormányzat csökkenti az adónem kulcsát" - vélte az elemző. Az árak máris növekedést mutatnak, 55-70 ezer forintos tonnánkénti áron kapható jelenleg a kukorica, de a szakember szerint decemberre akár a bűvös százezer forintos árat is átlépheti a kukorica ára.

A politika még az érdekszervezetek jelzése előtt megszólalt. Az MSZP agrárpolitikusai szerint azonnal csökkenteni kell az alapélelmiszerek áfáját ahhoz, hogy megelőzzék az elviselhetetlen mértékű drágulást. A kormány reakciója ugyanaz volt a felvetésre, mint mikor a szocialista kormányzathoz fordultak az akkori fideszes politikusok 2009 hasonló aszályos időszakában: nincs rá esély, hogy csökkentsék az általános forgalmi adót, ami jelenleg az élelmiszerek tekintetében általában 27 százalékos.

„A kormányzati beavatkozást leginkább sürgetők szószólója, Gőgös Zoltán egykori agrárállamtitkár, szocialista politikus három évvel ezelőtt határozottan utasította vissza a gazdák hasonló kezdeményezését, szintén költségvetési okokra hivatkozva" - állította Kiss Zoltán gazda, agrárszakember, a gazdakörök egyik szervezője. A kukoricára vetítve az átlag éves nyolcmillió tonnás termés helyett jó, ha ötmillió tonnát betakarítunk idén, magyarázta a szakember, miközben dél-békési földek között autóztunk. Meg is mutatta: a kukorica le van sülve, száraz, sok helyen nem is kötött a termés, vagy nincs a csutkán szem. A legrosszabbkor jöttek a hőhullámok, éppen a kukorica legintenzívebb növekedési szakaszában, amikor inkább vízre van szükség, nem pedig hőségre. „A tavaszi nagy reményekből, ami alapján ezen a táblán legalább hetven mázsa termés ígérkezett hektáronként, most jó, ha húsz mázsa lesz. Akkor talán nem bukok nagyot, mert ez az összeg fedezi a beművelés és a vetőmag árát, így csak a növényvédő szer és a műtrágya ára vész el" - számolgatott hangosan Kiss Zoltán. Amikor a biztosításról vagy a kárenyhítési alapról kérdeztem, csak legyintett. Kötelező volt belépni, de azt, hogy abból lesz-e pénz, senki se tudja, mert az aszálykár számolása nagyon sok feltételhez van kötve.

A gazdálkodás már csak ilyen, meg kell tanulni annak minden előnyét és hátrányát elviselni Balázs Tibor szeghalmi gazda szerint. Sok év tapasztalat kell ehhez és főleg türelem, míg az ember megtanulja, hogyan lehet jól termelni, és hogyan lehet optimistának maradni. Szerinte gondban leginkább az állattartók lesznek, mert akinek nem termett elég takarmánya, az hiába kötötte le másnál a terményt, a 2009-es esztendőhöz hasonlóan csak a piacról fog tudni vásárolni. Balázs Tibor nem tesz fel soha semmit egy lapra, azaz nemcsak egy növénykultúrát vet, hanem ezt is, azt is, hogy ha az egyik vetés becsődöl, akkor legyen még esélye a másikon nyerni.

Szombati Zoltán állattartóként előregondolkodik mindig, és már augusztusban megköti a takarmány biztosítására szolgáló szerződéseket a Csorvás környékbeli gazdákkal. Most tragikus képet fest a helyzetéről: egyrészt nincs olyan gazda, aki szerződne, mert nem terem kukoricája, másrészt, mert azt a keveset, ami terem, azt a szabadpiacon, extra magas áron akarja értékesíteni. A saját művelésű földjeinken nem terem annyi, amennyi takarmány kellene, a még meglevő szabad takarmánykészlet gyakorlatilag elfogyott, a kilónként 385-400 forintos sertésfelvásárlási ár pedig 70 ezer forintos tonnánkénti kukoricaárat nem bír el.  Kiss Zoltán szerint a kormánynak szinte lehetősége sincs arra, hogy az aszály miatt bajba került gazdákon segítsen. Az aszálykárok ugyanis éppen azokat az ágazatokat sújtják, amelyek közvetlen támogatását az európai uniós szabályok kategorikusan tiltják, marad az áfacsökkentés és a banki hitelezés egyszerűsítése, hogy a szektor résztvevői túléljék az aszályos évet.

Olvasson tovább: