Kereső toggle

Kezelhették volna a pincéreket

Interjú Magyar György ügyvéddel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A rendőrség a közlekedés akadályozásával indokolva megtiltotta a budapesti gárdarendezvényt, a bíróság azonban felülbírálta a döntést, és engedélyezte a felvonulást. Vajon miért nem azzal az indokkal tiltott a rendőrség, hogy egy jogerősen betiltott szervezetről van szó?

– A rendőrség tiltó határozata igen izzadságszagú, már ami a közlekedés akadályozására történő hivatkozást illeti. A gyülekezés ugyanis előzetesen akkor tiltható meg, ha a rendezvény megtartása súlyosan veszélyeztetné a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. Ugyanakkor pusztán az a körülmény, hogy egy feloszlatott társadalmi szervezet megjelenésére is számítanak a szervezők, nem ok a gyülekezési jog korlátozására, tehát erre hivatkozással nem tilthatták volna meg a gyülekezést.

Mi a véleménye a bíróság döntéséről, amely a rendezvénynek a forgalomra gyakorolt hatását vizsgálva engedélyezte a gárdagyűlést? A bíróság csak „hozott anyagból” dolgozhat?

– A döntés megalapozott: a bíróság a jogszabályok alapján dönt, a gyülekezési törvény alapján pedig nem volt törvényes lehetőség a rendezvény tiltására.

A vonuláson végül háromféle egyenruhában vettek részt a gárdisták: az egyik az eredeti, tehát a betiltott egyenruha volt, ráadásul alakzatban vonultak: ez nem lett volna megfelelő jogalap az oszlatáshoz?

– A törvény szerint a gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Amennyiben a gyülekezési jog gyakorlása a fentiekbe ütközik, vagy a rendezvényen a résztvevők fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve jelennek meg, a rendőrség feloszlatja a rendezvényt. 

Ez esetben tehát az a kérdés, hogy a gyülekezési jog gyakorlása vagyis a gárdarendezvény megvalósított-e bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást.

– Álláspontom szerint a fenti bűncselekményt önmagában a gyülekezés nem valósította meg.

Ugyanakkor az egyesülési joggal való visszaélés felmerülhet: a büntető törvénykönyv szerint ugyanis az, aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében vesz részt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki pedig a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetéséhez vagy működéséhez szükséges, vagy azt könnyítő feltételeket biztosítja, vagy ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

És mi a helyzet az egyenruhával? A gárda betiltását követően egy ideig más egyenruhában vonultak és avattak, most azonban legalább harmincan az eredeti maskarában parádéztak. 

– Ez egyértelműen szabálysértés, a „pincérekkel” és társaikkal szemben tehát lehetett volna intézkedni: adott esetben elő is lehetett volna őket állítani – de csakis egyénileg; oszlatásnak nem volt helye.

Olvasson tovább: