Kereső toggle

Karácsonyra 70 a tojás

400 milliárdos kárt okozott az aszály

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ősszel drasztikusan emelkedhetnek a pékáruk és a húsfélék árai, miután az egyébként is rossz helyzetben lévő magyar mezőgazdaságot szokatlanul nagy aszály sújtotta. Az összes kár több mint 400 milliárd forint, a legnagyobb pusztulást a kukorica szenvedte el, az előre várt 8 millió tonnának csak mintegy felét lehet betakarítani, ami 200 milliárd forint bevételkiesést jelent a gazdálkodóknak. A megoldás az áfakulcs csökkentése lehetne.

A hazai húspiac eddig is nehéz helyzetben volt, mára azonban szinte kilátástalan a jövője. A sertés-, a baromfi- és a tojástermelési ágazatok helyzete a rendkívüli takarmányár-növekedés miatt megoldhatatlannak tűnik. A sertés felvásárlási ára kilogrammonként 380-400 forintra emelkedett ugyan az elmúlt hetekben, de az egyre drágább takarmány miatt a haszon lényegében eltűnt az árakból. Normál esetben a takarmányra költött összeg és az átvételi ár között 40-50 százalékos különbségnek kellene lennie, de mivel ez nincs meg, a gazdálkodók lassan mínuszba fordulnak – mondta lapunknak Tóth Attila gazdálkodó. Valaha 60 kocával működtetett családi gazdasága a takarmánytermesztéstől az élő állat leadásáig terjedt, az elmúlt évek gazdasági folyamatai miatt azonban mára csak tíz anyaállata van. „A malacok még csak elkelnek, de hizlalni csak magamnak, illetve a faluban eladható kolbász és szalonna mennyiségében hizlalok. Nincs már kereslet a magyar sertésre, a nagy cégeknek jobban megéri, ha behozzák külföldről a húst, hiszen az hasítva és utaztatva is olcsóbb, mint a nálunk drága takarmányon előállított hízók” – tette hozzá.

Roppant érzékeny helyzet alakult ki a hazai húsiparban, elsősorban a sertéságazatban, és mindez az elkövetkező hetekben alighanem csak rosszabbá válik – mondta a Heteknek a gyulai húskombinát egyik, névtelenséget kérő vezetője. A nagy múltú cég hanyatlása és esetleges bezárása erős visszhangot váltott ki a húsipar résztvevői között. Informátorunk szerint az ügy mögött inkább szakmai presztízsharc húzódik, erre csak rásegít a krónikus sertéshiány. Lapzártánk idején jelentette be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, hogy a dél-alföldi céget – melynél 420 ember dolgozik – a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette. Ez a tárcavezető elmondása szerint azt fejezi ki, hogy a kabinet minden szükséges lépést megtesz a magyar húsipar, és ezen belül a Gyulai Húskombinát megsegítésére.

A már említett húsipari vezető szerint a gondok eredete az uniós csatlakozás idejére vezethető vissza, amikor Magyarország a mezőgazdasági termelési kvótákat a növénytermesztésre kérte, míg például a lengyelek a takarmány-előállítás mellett az állattartás támogatását is felvették a támogatási listára, tehát a kukoricájukból húst tudnak előállítani jelentős uniós segítséggel.

Kiss László vágóhíd-üzemeltető mindehhez azt teszi hozzá, hogy a hollandok, de a román, lengyel és szlovák gazdák is sokkal több pénzt kapnak állatjóléti, állategészségügyi támogatás címén az uniótól, mint mi. Európában már lassan mindenütt védik a piacokat az ügyeskedőktől, csak Magyarországon nem; az állam például nem képezett tartalékalapot takarmányból, amivel le lehetne törni a spekulációt – jegyezte meg.

A sertéstartók már az aszálykárok előtt is igyekeztek emelni átadási áraikon, mert szerintük az állattartás önköltségeit sem lehet kigazdálkodni. Szakértők szerint a feldolgozók ezt nem mindenhol tudják elfogadni, mert a kereskedelem felé a drágulást jelenleg nem tudják érvényesíteni, hiszen a hús iránti kereslet egyre kisebb a vásárlók körében. Tóth gazda úgy véli, legalább 10 százalékkal magasabb, vagyis mintegy 440 forint körüli átvételi árakra lenne szükség kilogrammonként, a gyulai vezető szerint viszont 330 forintos ár mellett lenne eredményes a működésük. A remélt árak közötti különbség ijesztő, igazi „22-es csapdája” alakult ki – jegyezte meg a szakember. A java azonban még hátravan: az aszály miatt emelkedő takarmányárak hatása csak ezt követően jelentkezik majd. A feldolgozóiparban arra számítanak, hogy ősszel a kilogrammonkénti átvételi ár 500 forint lesz, vagy a fölé emelkedik – jósolta az egyik Békés megyei húsüzem vezetője.

Nincs jobb helyzetben a baromfipiac sem. Erdélyi István, a szarvasi Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. vezérigazgatója egy sajtótájékoztatón nemrégiben azt mondta: a takarmányárak 40-50 százalékos emelkedése miatt még az idén több részletben mintegy 20 százalékos áremelésre készülnek. Ha nem sikerül az önköltség-növekedésnek legalább egy részét áthárítani a fogyasztókra, akkor a pulykaágazat is könnyen tönkremehet.

A tojáspiacon is begyűrűzik az áremelés, a jelenlegi 20-35 forintos árak mellett szinte veszteséges a tojótartás – mondta lapunknak Takács Zoltán, aki ezer tojóhibridet tart jelenleg tanyáján. Karácsonyra akár a 70 forintos darabonkénti árat is elérheti a tojás ára, azaz megduplázódhat, hiszen a jó, igazi falusi tojáshoz sok kukoricára van szükség, anélkül csak híg, színtelen tojást tudunk előállítani – hangsúlyozza a gazda.

Mi lehet akkor a megoldás? Alacsonyabb adótartalom kell, ebben cikkünk minden érintettje egyetértett. A mostani, 27 százalékos áfakulcs hatalmas teher a mezőgazdaságból élőknek, ami egyébként is uniós rekordnak számít. A megfelelő érték az 5-7 százalék lenne szerintük. A miniszteri sajtótájékoztató erre a problémára is megadta a választ: a kormány foglalkozik az alapvető élelmiszerek áfacsökkentésének lehetőségével, ám további hatástanulmányok készítését kéri az ügyben.

Nem csökkentik az áfát

Lapzártánk idején döntött a kormány az aszály okozta károk enyhítéséről. Mint Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter elmondta, ennek keretében 10 milliárd forint többlettámogatást kapnak az állattartók, így összesen 23 milliárd forint állatjóléti támogatást fizetnek ki nekik az idén. Ezenkívül a Magyar Fejlesztési Bank agrár-forgóeszközhiteléhez további 50 százalékos kamattámogatást nyújt a kormány. A hitel futamideje háromról hat évre nő, a türelmi idő pedig egy év helyett három év lesz. A kabinet azt is vizsgálja, hogy az állami cégeken keresztül milyen feltételekkel lehetne takarmányt készletezni.A kormány elfogadta a sertésstratégiát is, amelynek legfontosabb célja, hogy Magyarországon a sertésszám – ami jelenleg 3 millió körül mozog – hét éven belül ismét elérje a 2002-es szintet, mintegy 6 millió darabot. A múlt évben az ágazat 6 milliárd forintos támogatást kapott, ez az idén 7,2 milliárd forintra nő. Emellett az Országgyűlés döntött arról is, hogy a sertésstratégia megvalósításának finanszírozására további 2,6 milliárd forint fordítható.

Olvasson tovább: