Kereső toggle

Diktál az állam, írja a doktor

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A kórházak államosítását követen most zajlanak a vezetcserék, s úgy tŐnik, a döntések nem mentesek a politikai szempontoktól.

Az aktív betegellátás földrajzi tömbösítése, az ágyszámok többezres csökkentése, illetve a finanszírozás átalakítása után először márciusban hirdette meg a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) a kórházigazgatói pályázatokat. Mint azt a GYEMSZI sajtóosztályán megtudtuk, első körben 35 megyei és országos intézményben írtak ki öt évre szóló pályázatot a kórházigazgatói, valamint a gazdasági vezetői posztokra. A minisztérium július elején kihirdette: 15 helyen nyert a korábbi igazgató, 8 helyre új vezetőt neveztek ki, s 12 helyet érvénytelennek minősítettek, ezeket újrapályáztatják. A gazdasági vezetők kiléte még mindig ismeretlen, a sajtószóvivő szerint „rövidesen” kihirdetik az eredményeket. A GYEMSZI ezen a héten újabb 60 pályázatot írt ki, ezúttal a városi kórházak szakmai és gazdasági vezetői posztjaira, a korábban érvénytelenített 12 igazgatói pályázattal együtt.
Lapunk által megkérdezett szakmabeliek – akárcsak orvosi szakportálok fórumozói – úgy vélekedtek, hogy a kórházigazgatói pályázatok leginkább a politikailag lojális vezetők kinevezéséről, pontosabban a meglévők hasonló szempont szerinti rostálásáról, illetve megfélemlítéséről szólnak. „A szaktárca április 30-áig kötötte meg a kórházakkal az új finanszírozási szerződést, miközben az igazgatói posztokra március végéig lehetett pályázni. Nem véletlen a pályázatok időzítése, hiszen ez oly módon illeszkedett a folyamatokba, hogy a kórházátalakításokat senkinek eszébe se jusson megakadályozni. Mindenki féltette a székét, ezért inkább csöndben asszisztált a gyakran lobbiérdekek mentén, nem pedig a szakmai módon való kórházátalakításokhoz, amelyek egyébként még javában zajlanak” – mondta el kérdésünkre egy kórházi szakorvos.
Forrásunknak az a napi tapasztalata, hogy az átszervezéseket komoly harc kísérte amiatt, hogy melyik intézmény tud jobban részesülni az egészségügyi ellátás szűkös forrásaiból. Az OEP nemrég hozta nyilvánosságra az egyes kórházak teljesítményvolumenét, azaz azt a gyógyítási mennyiséget, amiért közfinanszírozás jár. Megyei kórházigazgatók nyilatkozatai szerint az átszervezések következtében komoly zsúfoltsággal számolnak, és könnyen előállhat az a helyzet, hogy aránylag kisebb keretből kell ellátniuk a megnövekedett ellátási kötelezettségeket. A megszigorodott központi finanszírozási feltételek között kulcskérdés a gazdasági vezetők személye, akikkel az igazgatóknak együtt kell majd működniük, de kilétüket a szaktárca a határidő lejártával sem hozta nyilvánosságra.
„Az igazgatói hatáskör leszűküléséről viccek terjengenek ugyan, de nem kis feladat az átszervezések jelenlegi káoszában kórházat irányítani” – mondja forrásunk. A hatáskörnél maradva: az egész szakmát feldúlta, hogy tisztességes bérezés helyett a kormány – korábbi ígéreteivel szemben – inkább eltűri a korrupciót, a hálapénzt, illetve ennek felelősségét a kórházvezetőkre hárítja. A munka törvénykönyvének július elsejétől hatályos szabályai szerint ugyanis a hálapénz elfogadása bűncselekménynek számít, kivéve akkor, ha a munkáltató máshogy rendelkezik. Rácz Jenő, a Veszprém megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke adott ki utasítást elsőként, hogy a dolgozók utólag elfogadhatnak hálapénzt. A radiologia.hu szakportál információi szerint szinte minden magyar kórházban engedélyezték vagy engedélyezni fogják a hálapénz elfogadását. Aki előre fogad el vagy kiköt hálapénzt, az elvileg etikai bizottság elé állítható. Varga Ferenc, az MKSZ alelnöke az MTI-vel közölte: nem elfogadható, hogy a kórházi vezetők „nyakába varrják” a döntést.
A pályáztatásokkal kapcsolatban az MKSZ a kényszernyugdíjazást is bírálta, melynek révén érdemes vezetőket cserélnek le mindenáron: így a neves törökbálinti tüdőgyógyintézet 69 éves vezetőjét egy német galériatulajdonos váltaná, ha utólag nem érvénytelenítették volna a pályázatát, így tehát ott is újráznak. A nyertesek között nincs 62 év feletti: többnyire a nyugdíjkorhatár-közeli aspiránsok pályázatát is érvénytelenítette az államtitkárság – akkor is, ha nem volt más jelentkező –, holott a pályázati kiírás nem is tartalmazott korhatár-megjelölést. Tették mindezt annak ellenére, hogy Szócska Miklós szakállamtitkár megígérte, hogy Matolcsynak az egész közszférára vonatkozó nyugdíjaztatási javaslatát nem vonatkoztatják a kórházigazgatókra. Utóbb viszont úgy nyilatkozott: az aktív vezetők esetében érvényesíthető a nyugdíjkorhatár. Kilenc pályázat bukott el emiatt. A nyertesek közt egy kivétel akadt: a gyulai kórház főigazgatója, Kovács József, aki idén tölti be 62. évét, és fideszes parlamenti képviselőként egyben az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke is. De nem volt ilyen szerencsés például a makói kórház igazgatója, aki idén tölti be 60. évét, és 8 éve vezeti az intézményt – ott újrapályáztatják a posztot. Éger István, a pályázatokat véleményező MOK elnöke kérdésünkre értetlenül reagált: „Le lett nyilatkozva, hogy a nyugdíjkorhatárt figyelembe veszik, mi ezzel a baj?” Megkérdeztük az ügyben a pályázatokat elbíráló GYESZMI-t és a szaktárcát is, de választ nem kaptunk. Így azt sem tudtuk meg például, hogy az általános kényszernyugdíjazás mennyiben érinti az egészségügyi szféra egészét.

Olvasson tovább: