„A magyar középiskolások körében a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a tiltott szerek fogyasztása – az európai trendektől eltérően – 2007 óta tovább nőtt, és így ma már a szerfogyasztás számos mutatója az európai átlagot meghaladó mértékű a magyar fiatalok körében” – derül ki az „Európai iskolavizsgálat a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól” (ESPAD) legfrissebb adataiból. A négyévenkénti felmérést utoljára tavaly végezték el, ötödik alkalommal, 36 ország több mint 100 ezer 16 éves diákjának részvételével.
„A fiatalok esetében egyértelműen számolnunk kell a globális trendek mellett a mintakövető magatartással is: a felnőtt magyar társadalom önpusztító életmódját utánozzák, hiszen nálunk a szerfogyasztás szélsőségesen elfogadott válaszreakciónak számít a problémákra, gyógyszerfogyasztásban például a nemzetközi rangsor élén állunk. Ezt a magatartást erősítik a reklámok is, amelyek minden problémára valamilyen pirulát ajánlanak” – mondta el kérdésünkre Elekes Zsuzsanna kutatásvezető. A szociológus szerint a dohányzás és alkoholizálás nemzetközi összehasonlításban is vezető egészségkárosító tényezőknek számítanak Magyarországon, elég csak a májzsugorban vagy tüdőrákban elhunytak kiugróan magas arányára gondolni. Elekes a legkárosítóbb hatásúnak a fiatalok elbizonytalanodását, perspektívátlanságát tartja, miközben legnagyobb visszatartó ereje a családi és iskolai kötődéseknek lenne, ám ezek szerepe egyre inkább gyengül.
„A dohányzás Európában 1999-től, Magyarországon pedig 2003-tól egészen 2007-ig csökkenő tendenciát mutatott, majd – különösen nálunk – erőteljesen megugrott, akárcsak az alkohol- és drogfogyasztás. Ennek oka lehet, hogy ezek a kérdések mind a politika, mind a média szintjén kikerültek a megoldandó problémák köréből, egyedül a dohányzásellenes kampányok lángolnak fel időről időre. Ennek ellenére dohányzás terén a magyar fiatalok Európa élmezőnyében találhatók: napi szinten közel 20, havi szinten 35 százalékuk dohányzik” – mutatott rá Elekes Zsuzsanna, reagálva arra, hogy a 10 éve stagnáló európai trenddel ellentétben Magyarországon 2011-ben jelentősen (15-ről 20 százalékra) nőtt a tiltott szereket kipróbált tizenévesek aránya, ami először haladta meg az európai (18 százalékos) átlagot. A szociológus szerint még felzárkózó tendenciáról beszélhetünk, hiszen hazánkban a nyugati világhoz képest 20 évvel később jelent meg a droghasználat, s ez a fáziseltolódás az országon belül is észlelhető: a fővárosban nem, sokkal inkább vidéken növekedett a drogfogyasztás.
Ugyanakkor a magyar fiatalok körében az európai átlagot meghaladó az orvosi javaslat nélküli nyugtatók/altatók kipróbálása is, mi több: a gyógyszerek alkohollal történő együttes fogyasztása terén az európai átlag kétszeresét produkáljuk, ami a kutató szerint ugyanolyan, a hetvenes-nyolcvanas évek óta meggyökerezett drogozási gyakorlat, mint a szipuzás, ami most 3. helyen áll a marihuána és a nyugtatók után. Mindkettőről azt hitték a szakemberek, hogy a rendszerváltással eltűnnek, de úgy tűnik, kulturálisan beágyazódott szokásokról van szó.
A marihuána egész Európában a legelterjedtebb tiltott szer, amely minden harmadik diák szerint könnyedén beszerezhető. A tiltólistákon nem szereplő, szintetikus szerek, az úgynevezett dizájner drogok közül a Mefedront kérdezték egyedül, de ez egy nehezen kutatható terület, mert a szerek gyorsan variálódnak. A pécsi Fact Intézet egyik vizsgálata szerint a pszichoaktív vegyületek 2 éve terjedtek el Magyarországon, internetről szerezhetők be, 7-8. osztályosoknál is megjelenik, és becsülni sem lehet a fogyasztók arányát, de annyi bizonyos, hogy ugrásszerűen nőtt a számuk.
Az európai átlagot meghaladja a 16 éveseink alkoholfogyasztása is, mind gyakoriság, mind mérték tekintetében növekvő a tendencia. 60 százalékuk volt már részeg, a kérdést megelőző hónapban 23 százalékuk, amivel 5. helyen állunk a 36 ország között. Mi több, a mértéktelen nagyivás (bungee jumping) európai szinten 10 éve stagnál (41 százalék), míg a legnagyobb mértékű, folyamatos növekedés a magyaroknál következett be, akiknél 23-ról 45 százalékra nőtt a „múlt havi nagyivás” – jóllehet a kutatók direkt márciusra időzítették a kérdezést, hogy elkerüljék az ünnepi időszakokat. Európai szinten a legnépszerűbb ital a sör, míg a magyar fiúknál-lányoknál a tömény szeszek vezetnek, s általában is jellemző, hogy a lányok szerfogyasztási szokásai egyre hasonlóbbá válnak a fiúkéihoz. A fiatalok szokásai mindenhol jól tükrözik az adott ország kultúráját, így északon a ritkább, de kiadós ivás a jellemző, míg délen a mértékletes borivás, kivéve a spanyolokat, míg a németek és a közép-európaiak szintén szeretnek felönteni a garatra.
2012. 06. 22. (XVI/25)
