Kereső toggle

Baj nincs, aggódni lehet

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A szezon végére több mint 20 centivel is csökkenhet a Balaton vízállása. Egyes forgatókönyvek szerint hosszú távon vészesen lecsökkenhet a magyar tenger vízszintje, mások viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy az ingadozás természetes jelenség. Már a 19. században is voltak, akik amiatt aggódtak, hogy „lopják a Balaton vizét".

„A Balaton vízállása jelenleg 81 centiméter, ami elmarad az időszaknak megfelelő sokéves átlagtól, és amennyiben az átlagosnál szárazabb és melegebb nyárról szóló meteorológiai előrejelzések beigazolódnak, akkor a szezon végére akár 55-60 centire is csökkenhet a vízállás" - mondta el a Heteknek Varga György, a VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet tudományos főmunkatársa. Hozzátette: az elmúlt bő két évtizedben tendenciózusan csökken a vízgyűjtő területekről a tóba befolyó víz mennyisége, és az ezredforduló után a tóra hulló csapadék mennyisége több egymást követő évben is elmaradt a sokévi átlagtól. 2000 és 2003 között volt a legrosszabb a helyzet, előfordult, hogy a vízállás 23 centire apadt.

A csapadék és a befolyó víz mennyisége mellett a hőmérséklet (ennek következtében a tó, valamint a vízgyűjtő területek párolgása) is befolyásolja a vízállást. E tekintetben - mondta Varga György - az éghajlati változásokról szóló hosszú távú előrejelzések szintén nem adnak okot bizakodásra: a következő évtizedekben ugyanis az évi középhőmérséklet több fokot is emelkedhet a régióban. Ami a csapadékot illeti: az éves mennyiség változása a várakozások szerint a következő évtizedekben nem éri el a 10 százalékot, ugyanakkor az éven belüli megoszlása elmozdul az ősz, a tél és főleg a tavasz javára, ugyanakkor a nyarak lényegesen szárazabbak lesznek. Mindezek nyomán a Balaton jövőjére vonatkozó különböző menetrendek között az is szerepel, hogy - a régióra vonatkozó éghajlati forgatókönyvek beválása esetén - a tó vízkészletének és vízszintjének jelentős mértékű csökkenése is bekövetkezhet. A szakember szerint ez a szcenárió főként a figyelemfelhívást szolgálja, ám a realitását sem lehet teljesen kizárni.

Ami a megoldási lehetőségeket illeti, Varga György szerint a legfontosabb, hogy az eddigieknél sokkal komolyabban kellene foglalkozni a Balaton jövőjével, több összehangolt tudományos igényű kutatómunkára lenne szükség. Szakmai véleménye szerint az alkalmazkodás mellett a megoldás irányába hathat a vízállás szabályozásának felülvizsgálata (jelenleg ugyanis 110 centiméter felett a „vízfelesleget" leeresztik a tóból a parti és partközeli infrastruktúra védelmében); valamint a vízgyűjtő terület vízmegtartó képességének lehetőség szerinti növelése, a területhasználat módosítása.

„A Balaton vízállásával kapcsolatban bajról nem beszélnék, természetes jelenség, hogy a vízszint statisztikai eloszlást követ, vagyis vannak időszakok, amikor magasabb, máskor pedig alacsonyabb" - mondta lapunknak Somlyódy László Balaton-kutató, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének egyetemi tanára. Megjegyezte: újsághírek tanúsága szerint már a 19. században is arra panaszkodtak a helyiek, hogy - alacsony vízállás idején - „lopják a tó vizét", illetve, hogy - magas vízállás idején - „kiöntenek bennünket, mint az ürgéket".

Nyolc évvel ezelőtt Somlyódy László munkatársaival szakvéleményt készített a Balaton vízutánpótlásával kapcsolatban. Statisztikai modelljükbe beépítették az éghajlatváltozásra vonatkozó előrejelzéseket is, és arra a következtetésre jutottak, hogy a tó még ezzel együtt is fel fog tudni töltődni, igaz, ehhez hosszabb időre lesz szükség. Az egyetemi tanár úgy véli, nem ártana rendszeresen elvégezni hasonló elemzéseket, nem tudni ugyanis, hogy az elmúlt évek szélsőséges időjárása mennyiben módosítaná a statisztikai modellt.

A Balaton esetleges kiszáradására vonatkozó feltételezéseket a szakember megalapozatlannak minősítette. Ugyanakkor - tette hozzá - aggódni mégis kell a Balatonért, mégpedig a tápanyagterhelés és a vízminőség miatt. Amíg ugyanis a vízszint csökkenése önmagában nem jelent tragédiát - csupán annyi történik, hogy a tó egy másik arcát mutatja -, addig a vízminőség romlása hosszú távú ökológiai problémákat idézne elő. Jó hír ezzel kapcsolatban, hogy az ezredforduló idején tapasztalt alacsony vízállásnál nem romlott a víz - a hatvanas évekéhez hasonló, jó - minősége. Somlyódy László szerint ez a veszély leginkább akkor fenyegetne, ha - akár az éghajlatváltozás miatti félelemből - mesterségesen kezdenék el pótolni a Balaton vizét.

 

Olvasson tovább: