Kereső toggle

12 év lesz a büntethetőségi korhatár

Vétkesek vagy áldozatok?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Jövre 12 év lenne a büntethetségi korhatár és javítóintézet a büntetés az élet elleni bŐncselekmények esetén a Btk. tervezete szerint. Más uniós országban is van példa a gyerekkorúak büntethetségére, ott azonban nem rendészeti, hanem gyerekvédelmi eszközökkel kezelik a renitens kiskorúak problémáját.

Nemrégiben fogadta el a kormány az új büntető törvénykönyv tervezetét, amely a 14 éves általános büntethetőségi korhatárt az élet elleni bűncselekmények esetén – emberölés, halált okozó testi sértés – 12 éves korra vinné le. A 12–14 éveseknél a legsúlyosabb büntetés a javítóintézeti nevelés lenne.
A btk.-tervezetet a hírek szerint még a nyár előtt elfogadja a parlament, és 2013. januártól léphet életbe – jó esetben ebben a formában. Ennél is továbbmegy ugyanis egy magánszemély népszavazási kezdeményezése, amely a büntethetőségi korhatárt általánosságban is leszállítaná 12 éves korra, s az ehhez szükséges aláírásgyűjtő ívet egy hónapja hitelesítette az OVB. Ha az illetőnek 4 hónap alatt sikerül 100 ezer aláírást összegyűjtenie, az Országgyűlés véleménynyilvánító referendumot írhat ki, 200 ezer aláírásnál pedig ügydöntő népszavazást, aminek eredménye kötelező érvényű a T. Házra nézve. Egyébként a Gyurcsány-kormány végül elvetélt btk.-tervezete 2008-ban – a Blaha Lujza téri garázdálkodásáról elhíresült erdélyi fiú ügye kapcsán – már bevezette volna a 12 éves büntethetőségi korhatárt, azzal a feltétellel, ha igazolható a gyerek belátási képessége.
„A jogszabály-módosítást a statisztikai adatok nem indokolják, hiszen a gyerekkorú elkövetőknél, akárcsak a felnőtteknél, túlnyomórészt vagyon elleni bűncselekményekről beszélhetünk. Életellenes bűncselekményt hosszú ideje évi 2-nél kevesebb, pontosan 1,7 gyerek követ el Magyarországon” – mondta el kérdésünkre Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértő. Hozzátette: nem a korhatár a kardinális kérdés, más uniós országokban is (például az Egyesült Királyságban vagy Svájcban) 14 év alatt van a büntethetőségi korhatár, hanem az a lényeg, hogy a gyerekkorú bűnelkövetők problémáját a felelősségre vonáskor miként kezelik, rendészeti avagy gyerekvédelmi ügyként. Azokban az országokban ugyanis, ahol a gyerekkorúak büntethetők, velünk ellentétben nem a büntető, hanem a helyreállító szemlélet érvényesül, a gyerekvédelmi intézményrendszer is magas hatásfokkal működik, hiszen a végső cél nem a kirekesztés-megbélyegzés, hanem hogy segítsenek a gyerekeknek valahogy beilleszkedni a társadalomba.
A jogász hangsúlyozza: vizsgálatok is igazolják a gyerekkorúak autonómiahiányát, azaz a gyerekek problémás magatartása szorosan összefügg a többnyire bántalmazó családi háttérrel és a fölerősödő kortárshatással. A 14 év alattiak koruknál fogva nem érett személyiségek, akiknek problémás magatartása mindig tünetértékű, ebben az életkorban helyes beavatkozással jól korrigálható az életpálya. „Fegyelmezni kell, de nem büntetni. Mindennél fontosabb, hogy a gyerekek kapjanak visszajelzést arról, ha nem helyénvaló dolgot tesznek, de a szabadság korlátozása, az életre szóló stigmatizálás a legrosszabb hatásfokú intézkedés, s ha a nevelőintézetben átmenetileg jobban is viselkednek, utána hazamennek ugyanabba a problémás közegbe, amely minden bajuk okozója volt” – fejtegeti a jogász, kiemelve azt is, hogy a szegénység és a bűnözés csak látszatra van szoros összefüggésben egymással, hiszen kimutatható, hogy a jó érdekérvényesítő rétegek gyerekei ússzák meg leggyakrabban a büntetőjogi eljárásokat eltereléssel vagy egyéb módon.

Olvasson tovább: