Kereső toggle

Beszédes belépő

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Konzervatív-liberális credóba beillő, mérsékelt hangvételű beszédet mondott Áder János államfői beiktatása után, hisz olyan történelmi személyiségekre hivatkozott, mint Kölcsey, Széchenyi, Deák Ferenc és József Attila. Ráadásul a konzervatív elődjei mellett a szabad demokrata Göncz Árpádot is méltatta, akinek tevékenységét az utóbbi időben számos jobboldali politikus is bírálta.

262 igen szavazattal szerdán megválasztották Áder Jánost Magyarország köztársasági elnökévé. Megválasztásával az egykori Bibó Szakkollégium legendás „politizálós generációja" csúcsra ért, hisz a jelentősebb közjogi méltóságok közül hármat, a miniszterelnökit, a házelnökit és immáron az államfőit is egykori „szakkoleszos" tölt be. Bár nem közjogi méltóság, de a befolyása alapján Handó Tündét, az Országos Bírói Hivatal elnökét is e körhöz számítva rendkívüli sikersztorinak tűnhet e kollégium, e generáció története. Ilyen azonban újra nem történhet meg, mert a '90-es évek elején az utánuk jövő korosztály a Bibó Szakkollégiumban deklarálta, hogy távol tartják magukat a pártpolitikától.

A szakkollégiumi rendszert a '80-as években hozták létre, ezek közül kiemelkedett az 1983-ban alapított, a Ménesi úti hangulatos Madzsar-villában működő Bibó Kollégium, ami akkor a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium nevet viselte. Ez az intézmény lett a Fidesz bölcsője. Az átlagos pártalapító - viccesen szólva, az átlagos közjogi méltóság - kisvárosi, döntően első generációs értelmiségi családból származik. Ebbe a körbe illeszkedik Áder János is, aki - mint korábbi életrajzában írtuk - egy kisfaluban született, de Csornán nőtt fel, majd Győrött járt gimnáziumba. Érdekes, hogy a Fidesz vezérkarában - az újonnan jöttekkel, Lázár Jánossal, Rogán Antallal és Szijjártó Péterrel együtt is - egyedül csak Pokorni Zoltán számít echte budapestinek.)

Az ellenzékből a szocialisták és a Demokratikus Koalícióhoz tartozó független politikusok nem vettek részt a szavazáson, bár az LMP képviselői jelen voltak, de nem vették fel a szavazólapokat. A Jobbik politikusai nemmel voksoltak.

Áder az államfői esküjét az „Isten engem úgy segéljen" formulával zárta, majd ünnepi beszédében az alkotmányosság, a kölcsönös tisztelet és a teljesítmény tiszteletének fontosságára hívta föl a figyelmet. Elsőként a baloldali elkötelezettségről ismert József Attilát idézte: „A múltat be kell vallani". Szerinte nem uszító gondolatokra, hanem közös tettekre van szükség. Meglepetésre hosszasan idézett Göncz Árpád 1990-es beiktatási beszédéből: a magyar népnek meg kell követelnie vezetőitől, hogy a magyar érdekeket képviselje. Ezt követően Mádl Ferenctől, Sólyom Lászlótól és Schmitt Páltól is idézett egy-egy gondolatot.

„Köztársasági elnökként mindig a magyar érdekek, a magyar értékek szószólója leszek" - folytatta. „ A haza minden előtt" - zárta Kölcseyt idézve gondolatait Áder János, majd esküszerűen másodszorra is megismételte ezt a mondatot: „A haza minden előtt".

Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese lapunknak elmondta, hogy szerinte Áder János abban a politikai konstellációban, amiben megválasztották, a legtöbbet hozta ki a beszédéből. „Rosszabbra számítottam, kifejezetten szimpatikusnak tűnt, mintha önkritikát is megfogalmazott volna, de mindez akkor sem feledteti el, hogy ő az amúgy vállalhatatlan választási és igazságügyi reform egyik fő kidolgozója" - hangsúlyozta az LMP politikusa.

Lendvai Ildikó, az MSZP korábbi frakcióvezetője, a párt emblematikus politikusa a Heteknek elmondta, hogy meglepte Áder beszéde, mivel nem egy tipikus, az elmúlt hetekben, hónapokban szép számmal hallható fideszes retorikájú beszédet mondott.  „Olyan kulcsmomentumok szerepeltek a szónoklatban, mint a kölcsönös tisztelet, mások munkájának elismerése, hogy ne mindent nulláról kezdjünk.  Igaz, ezt ellensúlyozta a feltétlen hit az éppen ellenkező szellemet tükröző Alaptörvényben. „Szocialista politikusként megütötte a fülem a békülékeny tónus, illetve számomra is szimpatikus elvek hangsúlyozása és rokonszenves történelmi személyek példaként való említése" - vélekedett Lendvai Ildikó, aki a tekintetben bizonytalan, hogy mindez Áder János „magánszáma" volt-e, vagy a Fidesz „galambjainak" az üzenete a magyar társadalom felé, hogy vannak, akik változtatni szeretnének - vagy próbálnak - a jobboldal politizálási stílusán. A baloldali politikus szerint Áder valódi szándékának ismerete további lépéseinek hangneméből és stílusából ismerhető majd meg. „Ki fog derülni, hogy Áder csak szavakban merít-e Medgyessy Péter 2002-es »árokbetemetős« beszédeiből. Ma már jóval nagyobbak az árkok a közéletben, és ma még nem tudhatjuk, hogy a Fidesz vezető politikusai is ilyen változtatásokat szeretnének-e" - tette hozzá Lendvai Ildikó.

Olvasson tovább: