Kereső toggle

Pántlikázott pénzek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Miközben a közmunkások havi 47 ezer forintért dolgoznak, egy állami cég alkalmanként 600 ezerért tart „kiégés elleni tréninget” a munkásokat irányítók számára. Ugyanez a cég családi napot is szervez - alkalmanként 1 millió 200 ezer forintért. A f probléma az, hogy kötelez vele szerzdni.

Március elején került sor arra a plenáris ülésre, melyen a romák felzárkóztatásában dolgozó civil szervezetek végre lehetőséget kaptak arra, hogy ismertethessék észrevételeiket és kifogásaikat a kormány képviselőivel. Az esemény létrejöttéhez szükséges volt az Európai Bizottság régiós igazgatóságának szervező munkájára is, mivel a kormány előzőleg nem mutatott hajlandóságot a párbeszédre – mondta a Heteknek a tanácskozáson résztvevő egyik civil szervezet vezetője.
A civilek az emberi jogok, a kultúra, a lakhatás, az esélyegyenlőség tárgykörében tapasztalt ellentmondások mellett az uniós és állami fejlesztési források felhasználásával kapcsolatban is több kifogást fogalmaztak meg. Információink szerint – bár erről még nem született meg a részletes dokumentum – sok településen nehezményezik például, hogy a felzárkóztatási programhoz szükséges pályázati pénzek elnyerésének egyik feltétele a kötelező együttműködés a Türr István Képző és Kutató Intézettel (TKKI). A Hetek birtokába jutott egy település pályázatának TKKI által kitöltött értékelő lapja, amelyen egyértelműen negatívumként szerepel, hogy a betervezett képzéseket nem az intézettel akarják megvalósíttatni, illetve más pályázati vállalások esetében is külső partnert bíznának meg a munka elvégzésével a kiemelt állami szervezet helyett. 
A felzárkóztatási stratégia „megvalósításában kulcsszerepet kapott új szervezetnek, a Türr István Képző és Kutató Intézetnek a rendelkezésre álló erőforrásai és a társadalmi felzárkózásban eddig vállalt szerepe és annak eredményei – melyek indokolnák a megbízást – nem ismertek” – olvasható a márciusi plenáris ülésen bemutatott elemzésben. (A TKKI a Regionális Képző Központokra épülve jött létre egy tavalyi kormányhatározat nyomán, információink szerint mintegy 3 milliárd forintos költségvetéssel.)
A cég árai viszont ismertek: a Hetek birtokába jutott – egy kistelepülés számára adott – listából kiderül, hogy a TKKI 7500 és 10 200 forint közötti óradíj ellenében vállal OKJ-s képzéseket. Az alsó kategóriába tartozik például az építőipari betanítottmunkás- vagy a gipszkartonszerelő-képzés, a középkategóriába sorolhatjuk az óránként 9500 forintért oktatott szobafestő- vagy vízvezetékszerelő-képzést, míg a legdrágább a melegburkoló- és parkettásoktatás. Ezek az árak messze felülmúlják a korábbi képzési árakat, az önkormányzatoknak azonban nincs lehetőségük olcsóbb céget választani: vagy a TKKI, vagy senki.
A TKKI azonban nemcsak képzéseket vállal, hanem egy sor, a felzárkóztatási programmal kapcsolatos szolgáltatást is.
A szerződő település úgynevezett szolgáltatási térképének elkészítése – a helyi önkormányzat, iskola, orvosi rendelő stb. adatainak összegyűjtése – 6,4 millió forintba került az eredeti tervek szerint. Állítólag ez úgy módosult, hogy a térkép elkészítése ingyenes, a több település szolgáltatási térképeit tartalmazó CD-t viszont meg kell vásárolni, 6,4 millió forintért. A TKKI – egyebek mellett – vállalja a „kapcsolatfelvételt és a hálózatépítést a helyi szolgáltatókkal” is, ennek ára 500 ezer forint, derül ki a lapunk birtokába jutott árajánlatból. A cég összesen tízféle szolgáltatást ajánl, ezek közül feltűnő a „program során” – tehát mondjuk hat hónap alatt – két alkalommal megrendezett családi nap szervezése alkalmanként 1,2 millió forintért. A TKKI gondol a közmunkásokat irányító szakemberek lelkiállapotára is: számukra „Kiégés elleni tréningeket” szerveznek alkalmanként 600 ezer, összesen 1,8 millió forint ellenében, és mint írtuk egyszersmind kötelező jelleggel.
Egy, a felzárkóztatási programban érintett, halmozottan hátrányos település vezetője a Heteknek azt mondta: egy 150 millió forintos megnyert pályázatból akár 30-40 millió is a TKKI-nél landolhat. „Vérlázítóan klientúraépítőnek és pénzlenyúlónak tűnik” – jellemezte a rendszer működését lapunknak a szisztémát jól ismerő másik forrásunk, és hozzátette, civil szervezetek dolgoznak a konkrét szabálytalanságok feltárásán és rendszerezésén.
A Roma Sajtóközpont munkatársa, Sárközi Gábor érdeklődésünkre elmondta, hozzájuk is érkezett panasz azzal kapcsolatban, hogy a TKKI-t kötelező partnerként kell bevonni a pályázatok megvalósításánál. Hozzátette: roma szervezetek azt is sérelmezik, hogy a kormányzati programban nincs olyan elem, amely a romatelepek felszámolását, illetve lakókörülményeik megváltoztatását szolgálnák. Nem értik, hogy a családi napokkal vagy a kiégés elleni képzésekkel hogyan javulna a mélyszegénységben élők helyzete.
A témával kapcsolatban megkerestük a Türr István Képző és Kutató Intézetet, ahonnan azonban – az előzetes ígéretek ellenére – lapzártánkig nem kaptuk meg a válaszokat kérdéseinkre.

Olvasson tovább: