Kereső toggle

Madárvész

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Új madárinfluenza-vírus borzolja a kedélyeket Kínában, ahol a vírustól való félelem miatt az emberek kerülik az állatkerteket, nem esznek csirkét vagy kacsát, és egy-egy elhullott madár a közlekedést is akadályozó pánikot vált ki a lakosságból.

A sanghaji metrón kisebb riadalmat váltott ki egy ülés alá helyezett táskából kikandikáló (élő) csirkefej. Nankingban két döglött veréb miatt mozgósították a rendőrséget, Csöcsiangban pedig egy autós otthagyta az úton az autóját, hogy segítséget kérjen, mert egy madár esett a szélvédőjére. A pánik oka a H7N9 nevű vírus, amelyről eddig csak annyit tudni, hogy a madárinfluenza családba tartozik, és valamivel több mint egy hónap alatt 104 embert fertőzött meg, akik közül 21-en meghaltak. A WHO hétfőn ismertetett jelentése szerint a vírus forrása egyelőre ismeretlen, mint ahogy azt sem tudni, vajon terjed-e emberről emberre.
A H5N1 néven megismert korábbi madárinfluenza, amely 1997-ben Hongkongban bukkant fel először, csak állatról (csirkéről, kacsáról) volt képes átterjedni emberre. Az azóta eltelt több mint tizenöt év alatt ezernél kevesebb megbetegedést okozott, a betegek több mint fele azonban belehalt a fertőzésbe. A „tradicionális” madárinfluenza csak olyan esetekben tudott embereket is megfertőzni, ha azok például tenyésztőként vagy eladóként érintkezésbe kerültek beteg baromfival. Megjelenése óta a H5N1 több milliónyi baromfit fertőzött meg, aminek következtében szintén milliószámra mészárolták a fertőzött vagy fertőzésgyanús állatokat. A H5N1-ről időközben amerikai és holland kutatók bebizonyították, hogy néhány mutáció segítségével már emberről emberre is terjed.
Az új, H7N9 jelű vírus képességei eddig nemigen ismertek, de felmerült, hogy szemben a korábbi madárinfluenzával, ez már emberről emberre is terjedhet. A felvetés még nem nyert bizonyítást, de a jelentések alapján úgy tűnik, az áldozatok közül többen nem kerültek kapcsolatba beteg állatokkal.
A vírus másik ijesztő tulajdonsága, hogy a megfertőzött baromfin nem látszanak a fertőzés nyomai, tehát sokkal nehezebb védekezni ellene, illetve sokkal nehezebb beazonosítani a fertőzés gócpontjait. Ennek megfelelően nem is sikerült kideríteni, honnan érkezett a vírus. Egyes vélemények szerint megjelenése kapcsolatban állhat a disznók közelmúltbeli tömeges hullásával. A Sanghaj környéki folyókban ugyanis mintegy 16 ezer sertéstetemet találtak, a hatóságok ugyanakkor a tesztek elvégzése után azt állították, hogy a disznók titokzatos pusztulása nincs kapcsolatban a madárinfluenzával.
A vírus megjelenése nagyon rosszul érinti a kínai gazdaságot, az emberek bizalma ugyanis megrendült a baromfiáruk iránt. Mindezzel párhuzamosan a hatóságok betiltották például a galambok árusítását és a versenyeztetést is. A galambversenyek ugyanis igen népszerűek Kínában, a galambok azonban a földre, helyesebben a kalitkákba vannak kényszerítve. Tianlongban, Peking legnagyobb baromfipiacán, ahol a galambok árusítása folyt, már két hete csend honol, az árusok pedig arra panaszkodnak, hogy ennivalóra sincs pénzük, ha szünetel az árusítás.

Olvasson tovább: