Kereső toggle

Ángyán leleplezést ígér

Vizsgálják a titkos földhaszonbérleteket

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Továbbra sem hallgat a családi gazdaságok érdekeiért saját pártjával szemben hadakozó Ángyán József. A nemrégiben lemondott államtitkár az állami földek haszonbérlete kapcsán az egész országot leszed hálózatról és annak mŐködési módszerérl szeretné lerántani a leplet.

Erről az agrárprofesszor honatya az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának hétfői ülésén beszélt, ahol ismét szóba kerültek a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által a családi gazdálkodók számára meghirdetett földbérletek ügye. A téma azért vált forróvá az elmúlt hetekben, mert egyre több olyan történet lát napvilágot, amelyek szerint a kedvezményesen bérelhető állami földterületekhez – a 65 ezer hektáros keretből eddig több mint 30 ezer hektárról döntöttek – nem mindig a kormány által kedvezményezettként megjelölt családi gazdálkodók jutottak hozzá, hanem a Fideszhez közel álló nagygazdák, illetve strómanok (lásd keretes cikkünket). A kérdés tisztázása azért bonyolult, mert nemcsak a nyerteseknek és a pályázat többi résztvevőjének kellett titoktartási nyilatkozatot aláírnia, hanem a bírálat részletei sem nyilvánosak. Mint Harangozó Gábor, a mezőgazdasági bizottság szocialista tagja a Heteknek elmondta, a bírálati szempontok csaknem fele szubjektív volt. Ám mindezt közelebbről az érdeklődő képviselők is csak a mezőgazdasági bizottság ellenőrző albizottságának lapzártánk után sorra kerülő ülésén vehetik górcső alá. Ráadásul – mondta Harangozó, az albizottság elnöke – ennek az ülésnek is zártnak kell lennie (tekintettel az információk titkosítására), így az általuk megismert tényekről csak általánosságban tudnak majd beszélni.
Az MSZP-s politikus szerint egyébként az állattenyésztéssel foglalkozó, helyben lakó gazdaságok támogatása mögötti, eredetileg meghirdetett kormányzati szándékban – amennyiben az valóban őszinte – van logika. Nevezetesen az, hogy a hazánkra jellemző nagybirtokrendszer kiváló jövedelemtermelő képességgel rendelkezik ugyan, ám a jellemzően gabonatermesztésben utazó nagygazdák munkahelyeket alig teremtenek, a megtermelt haszon pedig nem marad helyben. Vagyis amíg a nemzetgazdaság hasznot húz a nagygazdaságokból, addig a „falvak népe” mit sem profitál belőle. Ugyanakkor egy 150 hektáros birtokból, amennyiben ahhoz állattartás is van rendelve, akár öt-hat család is meg tud élni. A kormány nem véletlenül hirdette meg úgy a kis- és közepes gazdálkodóknak szóló földbérleti programot, hogy azok pályázhatnak, akik helyben vagy húsz kilométeren belül laknak.
„Ehhez képest azonban több olyan jelzés jutott el hozzánk, hogy vannak olyan pályázati nyertesek, akik mezőgazdasággal sem foglalkoznak, nemhogy állattenyésztéssel, vagy ha végez is termelő tevékenységet, az állatokat „lízingeli”, hogy megfeleljen a feltételeknek. Más esetben éppen egy állattartó telep esett el az eddig bérelt földjeitől, amelyeket olyan gazda kapott, aki nem foglalkozik állattartással. De volt olyan panasz is, amely szerint a kiírás előtt a panaszos háza mellett lévő 60 hektáros földterületet helyrajzilag egy másik településhez sorolták, így ő már hátrányba került a pályázatnál” – sorolta Harangozó Gábor, aki konkrétumokat azért nem mondott, mert a panaszokat a jövőben fogják közelebbről megvizsgálni.  
Erre lesz jó alkalom például az ellenőrző albizottság már említett ülése, amely egyébként a kormánypárti képviselőkben is érdeklődést váltott ki. A legutóbbi mezőgazdasági bizottsági ülésen Ángyán József mellett a KDNP-s Sáringer-Kenyeres Tamás is szorgalmazta a tüzetesebb ellenőrzést. Mint Sáringer-Kenyeres lapunknak elmondta, szűkebb pátriájában, Zala megyében a megyei közgyűlésben a Jobbik kezdeményezte egy olyan bizottság létrehozását, amely azt vizsgálná, hogy miként érvényesültek a kiírási feltételek a már megnyert földbérleti pályázatok esetében. Ezt azonban ő nem támogatná – amennyiben országos merítésben lehetne vizsgálni, mennyi a valóságtartalmuk a programmal kapcsolatban felmerülő gyanúknak. Addig, amíg erre nem kerül sor, a honatya a sajtóban megjelent információkat nem venné készpénznek.
Ángyán József oligarchákról és a zöldbárókról szóló megjegyzéseit pedig egyelőre úgy értelmezi, hogy a professzor bizonyára félrevezető információkat kapott az ügyben. „Ha kiderül, hogy igaza van, akkor azt fogom mondani, hogy Jóska, én melletted vagyok” – tette hozzá a kereszténydemokrata képviselő.

Gyanús esetek

A Fejér megyei Lepsényben – Ángyán József korábbi szavai szerint – 15 gazdálkodó család várt arra, hogy földhöz jusson, a pályázatot azonban visszavonták, így a Fideszhez közel álló cégbirodalom tulajdonosa, Nyerges Zsolt Mezorg nevŐ vállalkozása vethette be a földeket. Kajászó gazdái pedig arra panaszkodtak, hogy hiába pályáztak állami földre, azokat a miniszterelnök barátja, Mészáros Lrinc felcsúti polgármester cége és az rokonai nyerték el. A kajászói földekrl Ángyán is beszélt, mondván, hogy azokból egy kápolnásnyéki nádarató-tetfed vállalkozó is nyert, akinek mezgazdasági tevékenysége korábban nem volt, gépei nincsenek, ugyanakkor – a helyi információk szerint– egy másik, 800 hektáros gazda fogja megmŐvelni az általa bérelt földeket.
A Borsodi Mezség Gazdakör Egyesület szerint a Bükki Nemzeti Park területén egyszer már visszavont, majd újonnan kiírt földhaszonbérleti tenderrel is gondok lehetnek. A pályázati nyertesek között van például egy 24 éves tanárn, aki mŐkörömépít, egy több mint 10 millió forint adótartozással rendelkez gazda és mások, akiknek kormányzati kapcsolataik vannak.

Olvasson tovább: