Kereső toggle

Oligarchák márpedig vannak

Magánérdekek fogságában az állam

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Mivel a fékek és ellensúlyok rendszere meggyengült, a kontrollintézmények pedig képtelenek a hatalmat korlátozni, magánérdekek érvényesülnek a közérdek helyett. A pártfinanszírozás és az üzleti szektor szembesül a legriasztóbb korrupciós kockázatokkal - hangsúlyozza a Transparency International Magyarország (TI) legutóbbi tanulmányában.

A TI Magyarországi szervezetének új tanulmánya a korrupciós kockázatokat mutatja be hazánkban a 2008-2011-es időszakban. A TI által kialakított úgynevezett Nemzeti Integritás Rendszer (NIS) keretén belül 13 magyar intézményt és szektort vizsgáltak meg, melyek az ország integritási rendszerének alappillérei. A több mint száz szakértő közreműködésével elkészült tanulmányban górcső alá vonták a törvényhozástól és végrehajtástól kezdve a rendvédelmi szerveken és közigazgatáson át a médiát és üzleti szektort is.

Az eredmények könnyebb megértéséhez és kimutatásához pontrendszert alkalmaztak. A kialakított skálán jól látható, mely szervek a legveszélyeztetettebbek korrupciós szempontból. TI jelentése kiemeli, hogy a magyarországi fékek és ellensúlyok rendszere meggyengült, ezáltal pedig a vizsgált intézmények integritása is sérült. Még ahol az elfogadott jogszabály megfelelő alapokat is teremt a függetlenséghez, kétséges, hogy az olyan kontrollintézmények, mint az Állami Számvevőszék vagy a bírósági igazgatás új szervei képesek-e befolyástól mentesen működni a gyakorlatban.

Hack Péter, a kutatás vezetője a közel háromszáz oldal terjedelmű tanulmány bemutatásának sajtókonferenciáján elmondta, hogy bár tapasztalható néhány pozitív változás, érdemi áttörés nem történt a legutóbbi jelentésük óta. A jogbiztonság, a fenntartható fejlődés és az élet minőségének megtartása érdekében a vizsgált szektoroknak külön-külön is erősnek kellene lenniük, ezért részletesen elemzik az adott pilléreket, és minden problémára igyekeznek megoldást kínálni.

A tanulmány kifejti, hogy mivel a 2010-es választások után a parlamenti többség egyben kétharmados többséget is nyert, a minősített többséget igénylő döntések célja kiüresedett. A fékek és ellensúlyok rendszere meggyengült, mivel a politikai hatalom kvázi saját embereket ültet olyan fontos pozíciókba, melyek a kormány ellenőrzését volnának hivatottak elvégezni. A kutatás alá vont intézmények integritása ezáltal inkább romlott, és az intézmények kevésbé tudják hatékonyan ellátni feladataikat a korrupció megelőzésében is.

A hazánkban 2006 óta működő független civil szervezet kutatása a választási igazgatási szerveinket értékelte legmagasabb ponttal (72/100), bár itt is találhatók gyenge pontok. Nincsenek hatékony szankciók a választási csalások esetére, és komoly gond, hogy a kampányfinanszírozási rendszer nem átlátható. Hasonlóan magasan végzett az ombudsmani intézmény is, de ebben az esetben is romlott a helyzet az elmúlt években, az újonnan kialakított alapjogi biztosi rendszerben az intézmény függetlensége megkérdőjelezhető, és az is gyengíti az integritást, hogy határozatait nem feltétlenül tartják be. Legkritikusabb helyzetben az üzleti szektor, a politikai pártok és a kormányzati korrupcióellenes szervezetek vannak, melyből nem következik, hogy ezek lennének a legkorruptabb szervek, csupán integritásuk gyengesége miatt ezek a legveszélyeztetettebbek.

Kiszámíthatóbb jogalkalmazást szorgalmaznak ezért a kutatók az üzleti szektorban, hogy a vállalkozások ne legyenek annyira kiszolgáltatottak a hatóságokkal szemben, és ne legyen tér kiszámíthatatlan állami beavatkozásokra. Dicséretes, hogy hazánkban könnyű a cégalapítás, de feketelistázás kellene a korrupt cégekre, és egyben ki kellene emelni a pozitív példákat is. Fontos lenne az átláthatóság erősítése a közbeszerzések terén, és a belső integritási szabályoknak nem csak a multinacionális cégek keretein belül kellene érvényesülni.

A pártok és kampányaik finanszírozására vonatkozó szabályok gyakorlatilag betarthatatlanok az elemzés szerint, és a költségek gyakran nem megengedett, könyvelésen kívüli forrásokból térülnek meg. Új, átlátható és szigorú szabályozásra van szükség e téren amellett, hogy a pártköltségeket is nyilvánosságra kell hozni! A tanulmány írói szükségesnek tekintik, hogy a pártok hirdetési kiadásai ésszerű korlátok közé legyenek szorítva. Az átláthatóságot szolgálná még, ha az Állami Számvevőszék vizsgálhatná át a pártok pénzügyi helyzetét. Emellett legalább az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségi szabályaihoz hasonlóan szigorú szabályozást állíttatnának föl a helyi önkormányzati képviselőkre vonatkozóan is.

Komoly probléma, hogy Magyarországon nincs független antikorrupciós szervezet, és a fennálló antikorrupciós ügynökségeknek sincs nyomozati jogköre.

Figyelemreméltó ellentmondásokra hívta föl a figyelmet a tanulmány a média terén is. Szükséges lenne, hogy a politikailag nem független Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság részletes tájékoztatást adjon tevékenységéről. A jelenlegi bizonytalan helyzet és az átláthatatlan eljárási szabályok visszaélések melegágya lehet - és ez korábban már széles körű nemzetközi felháborodást keltett. Kiemelendő az a tény is, hogy jelen állapotban az újságírók forrásai nem eléggé védettek, ráadásul az oknyomozó újságírás körülményei is nehezebbek lettek, mivel az új jogszabályi környezet mint kormányellenes tevékenységet tünteti föl. A közszolgálati média és a közpénzből történő hirdetések finanszírozása szintén nem átlátható. A közszolgálati média tökéletes médiuma lehetne a visszaélések elleni felvilágosító kampánynak, mely téren eddig jóformán semmi lényegeset nem tett le az asztalra.

A 2011-ben elfogadott új Alaptörvény, illetve az ezt kiegészítő jogszabályi rendelkezések az igazságszolgáltatási pillért is alaposan megtépázzák. Az elemzés kimutatja, hogy a bírák függetlensége gyengült, az Országos Bírósági Hivatal elnökének jogai pedig gyakorlatilag minden jelentős hatáskörtől megfosztja a bírák önigazgatási testületeit. A fő gond tehát, hogy az új rendelkezések nem zárják ki a kormányzati beavatkozást az igazságszolgáltatás folyamatába, mely súlyosan sérti a hatalmi ágak szétválasztásának elvét. A TI Magyarország ezért normatív előírásokat és átláthatóságot követel a bírói reform terén is. Ezenkívül egységes joggyakorlatot és a bírák kiegyensúlyozottabb leterhelését is ajánlják a jogalkotók figyelmébe.

Alexa Noémi, a TI Magyarország igazgatója kifejtette: mindez egy új korrupciós szerkezet kialakulásához vezetett hazánkban. Az állam egyes érdekcsoportok foglyává vált, és sajnos ez érvényesül a törvényhozás terén is (kvázi oligarchikus rendszert teremtve ezzel). Ez ellen átfogó, korrupcióellenes politikai hadjáratot kell indítani!

„Magyarország gyenge integritásrendszere aláássa a gazdasági stabilitást, és akadályozza a gazdasági szereplők közti bizalom újjáépítésére irányuló erőfeszítéseket. A kormánynak egy rendszerszintű és hatékony korrupcióellenes programot kell megvalósítania a központi közigazgatás integritására összpontosító kezdeményezés mellett" - hangsúlyozta Alexa Noémi, a TI ügyvezető igazgatója. Hozzátette, hogy a korrupcióellenes szervezet kész a kormány munkáját szakmai tapasztalataival, már bizonyított módszerekkel és jó gyakorlatokkal segíteni.

Alexa Noémi szerint: a kormánynak abszolút többsége van, így jogi akadály nincs előttünk a pozitív változások elindításában. „Csupán" önmérsékletet kellene tanúsítaniuk, mely ekkora hatalom birtokában nyilván nem könnyű. A tisztességes piaci versenyhez, az integrált és átlátható államhatalomhoz márpedig e nélkül nem lehet eljutni. Rövid távon talán úgy tűnik, hogy az állam saját ágait metszené le, de észre kellene venniük, hogy hosszú távon ez mind az ő, mind az ország érdeke.

Olvasson tovább: