Kereső toggle

Ügynök-asszó

Kölcsönösen hazugozza egymást Lázár és Schiffer

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Gyakorlatilag hírzárlatot rendeltek el a Fideszben arról a kérdésről, hogy ügynökügyben a múlt heti fiaskót követően milyen konkrét megoldásokon gondolkodnak. Úgy tűnik, hogy nemcsak a Fidesz és az LMP között, hanem a Fideszen belül is zajlik egy asszó, nehezen kideríthető, hogy valójában kik között és miről.

A témáról ugyan a párt szóvivője beszélhet, de az általánosságokon túl többet nem tudna mondani. Mint ismeretes, az antikommunista retorikát folytató Fidesz-frakció indoklás nélkül leszavazta Schiffer András LMP-s politikus ügynöktörvény-tervezetének napirendre vételét. A döntés azonban a párt holdudvarában és a médiában is felháborodást okozott.

Később Lázár János frakcióvezető azzal magyarázta az elutasítást, hogy szakmai kifogásai voltak Schiffer tervezetével kapcsolatban. A Fidesz frakcióvezetőjének annyiban igaza van, hogy az LMP-s politikus tervezete valóban nem egy tökéletes javaslat. Leginkább úgy tűnik, hogy Schiffer András elolvasta a 2003. évi III. törvényt, illetve a Kenedi-bizottság jelentését, és ezekből hozott össze egy jó szándékú törvénytervezetet, amelyben viszont érdemben kihagyta a más törvényekkel (nemzetbiztonsági, adatvédelmi és titoktörvény) való harmonizációt. Igaz, ha tárgysorozatba vették volna Schiffer javaslatát a kormánypártiak, akkor módosító indítványokkal tökéletesíthették volna a tervezetet.

Az ügy kapcsán annyit sikerült megtudnunk, hogy szakértői anyagok készülnek a Fideszben arról, hogy milyen megoldások lehetségesek - nem csak ügynökügyben - a kommunista rezsim bűneinek feltárására (lásd keretes írásunkat). A döntést a párt elnöksége vélhetően március 19-én hozza meg.

Ennek ellenére Lázár János frakcióvezetőnek, aki a párton belül a leginkább nyilvánosságpárti politikusok közé tartozik, sikerült két ellenmondásos vitába is belekeverednie. Egyrészt a frakcióülésen - legalábbis a hvg.hu információ szerint - került szóváltásba kormánypárti képviselőkkel azért a nyilatkozatáért, amiben azzal magyarázta a „nem" szavazatát, hogy a frakció többségi álláspontja volt ez. A képviselők a hírportál tudósítása szerint azt rótták fel Lázárnak, hogy úgy állít ilyet, hogy nem is volt a kérdésről belső szavazás.  Úgy tudni, hogy L. Simon László a párt vezetésének szemére vetette, hogy huszonegy évvel a rendszerváltás után sem hajlandó szembenézni a múlttal, amire „akkor is szükség van, ha a kormánypártok soraiban vagy a történelmi egyházak vezetői között jelenleg is akadnak volt ügynökök, besúgók, tartótisztek".

Lázár egyébként nem túl elegáns szópárbajba került Schiffer Andrással is, aki nyílt vitára hívta a frakcióvezetőt. Schiffer szerint, ha Lázár nem áll ki, „azzal azt bizonyítja, hogy ő és a Fidesz is fél (...) attól fél, hogy hazugságai miatt magyarázkodnia kell, pártja pedig attól, hogy kiderül, az 1990 utáni politikai és gazdasági éle-tet, a párt holdudvarát is kínos módon hálózták be a túlélő állambiztonsági hálózatok". Bár Lázár lapzártánkig nem válaszolt az inszinuációra, a Fidesz képviselőcsoportja (amelynek ő a vezetője) kiadott egy közleményt, miszerint „az LMP-nek az állambiztonsági akták ügyében beterjesztett törvénytervezete hiteltelen, szakmaiatlan és farizeus".

Orbán Viktor egy jobbikos parlamenti kérdésre adott válaszban azt mondta, jelenleg is folyik annak átgondolása, hogy hogyan, milyen formában lehetne nyilvánossá tenni az ügynökaktákat. A miniszterelnök a román példát említette, amin gondolkodnak.

Stefano Bottoni történész, a MTA BTK Történettudományi Intézetének munkatársa kutatta a román ügynökkérdést. A történész a Heteknek kifejtette, hogy Romániában több hullámban igyekeztek felszínre hozni a Securitate működésének következményeit. 1999-ben teremtették meg az aktanyilvánosság lehetőségét, sőt egy  testületet is létrehoztak a kommunista múlt feltárására, ami több ezer vizsgálatot kezdeményezett. „Sajnos az volt a tapasztalat, hogy a kis halak buktak csak le" - fogalmazott Bottoni, aki a második lépcsőnek a 2005-ös évet nevezte, amikor az igazságügy-miniszter újra zászlajára tűzte a lusztráció kérdését.  Monica Macovei liberális politikus különösen fontosnak tartotta az igazságszolgáltatás (a bírói és ügyvédi kar) „megtisztítását", de aztán belebukott az ügybe.

NégyŰcsapásŰaŰkommunistákra aŰFideszŰszerint

1. Büntetjogi felelsségre vonás A tavaly de-cember 30-án elfogadott alaptörvény átmeneti rendelkezéseirl szóló törvény, valamint az emberiesség elleni bŐncselekmények büntetendségérl szóló törvény teremti meg annak a lehetségét, hogy lengyel mintára Magyarországon megbüntessék a korábbi rezsimek bŐncselekményt elkövet tagjait.
A Jobbik erre hivatkozva fordult az ügyészséghez, hogy induljon eljárás Biszku Béla ellen, aki az 1956 utáni megtorlás egyik irányítója volt belügyminiszterként.
Lengyelországban Jeruzelski tábornok (képünkön) részt vett 1970-ben a munkássztrájkok véres leverésében, illetve 1981-ben hadiállapotot vezetett be, aminek következtében a Szolidaritás több mint ötezer tagját tartóztatták le, zárták internáló táborokba. 1997-ben Lengyelországban létrehozták a Nemzeti Emlékezet Hivatalát, hogy a felelsöket bíróság elé állítsa. A Fidesz-frakció ezt a modellt átvéve hívta életre a Nemzeti Emlékezet Bizottságát, amely „feltárja a kommunista diktatúra hatalmi mŐködését, a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét, és tevékenysége eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi”.
2. Nyugdíjak radikális csökkentése Lengyelországban sikerült jelentsen csökkenteni a volt kommunista vezetk kiemelt nyugdíját, erre azonban Magyarországon átfogóan nem került sor. A kormánypárti sorokban ez is téma, gondolkodnak a bevezetésén. Wittner Mária úgy tudta, hogy Biszku Béla 600 ezres nyugdíjat élvezett, ám valójában 200 ezer forint körüli összeget kapott járulékként. A nyugdíjfolyósító intézet – bár KDNP-s vezetvel bír – adatvédelmi okokra hivatkozva bizalmasan kezeli ezeket az adatokat.    
3. Ügynökakták nyilvánossága A Fidesz–KDNP frakciószövetségben a nyilvánosságra hozatal módján vitatkoznak. Többek között Lázár János, Balog Zoltán, Gulyás Gergely, Bencsik János és Hoffmann Rózsa, valamint Pálffy István nyilvánosságpárti. Ebben a kérdésben óvatosabb álláspontot fogalmaz meg Kövér László és Demeter Ervin (mindketten voltak titkosszolgálati miniszterek). Kövér korábban úgy nyilatkozott a Heti Válaszban, hogy „nálunk a politikailag nem kompromittálódott szakemberek megkapták a lehetséget, hogy a továbbiakban ne az állampártot, hanem a nemzetet szolgálják”.
4. Lusztráció: közélettl való eltiltás Orbán Viktor parlamenti felszólalásából az derül ki, hogy gondolkodnak a romániai példán. Keleti szomszédunknál februárban fogadták el azt, hogy a lusztrációs törvény hatályba lépésétl számított öt éven belül nem tölthetnek be vezet tisztséget azok a személyek, akik a kommunista párt fizetett apparátusának voltak tagjai, illetve azok sem, akik az igazságszolgáltatásban vezet tisztséget töltöttek be a rendszerváltás eltt, vagy pedig ügyészek voltak.

Olvasson tovább: