Kereső toggle

Bedarálják-e a Radnótit?

A villanyszámla kifizetéséért küzd az elitgimnázium

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Bombaként robbant a hír, hogy az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolától, az ország második legjobb iskolájától a fenntartó egyetem elvont 22 millió forintot, ami az iskola mŐködését veszélyezteti. Az iskola páratlan összefogással kalapozásba kezdett, ugyanez a sorsa a többi gyakorlógimnáziumnak is, a Trefort a héten indított gyŐjtakciót. „Egy állami intézmény fenntartásáról nem a szülknek, hanem az államnak kellene gondoskodnia” – hangsúlyozta Tomcsányi Péter igazgató. A gyakorlóiskolák szŐkös költségvetésének folyamatos kurtítása, párosulva az új oktatási törvénnyel – azaz az eddigi tanszabadság drasztikus csökkentésével –, sokak szerint a nagy múltú intézmények halálát jelentheti.

A gyakorlóiskolák a pedagógusképzést folytató felsőfokú intézmények gyakorlóterepei, s mint ilyenek, külön kategóriát képeznek a közoktatás rendszerében. Zömük eddig szabad szellemi műhelyként működött, az elitoktatás csúcsának számított. Financiálisan kiszolgáltatott helyzetben vannak annyiban, hogy nem az állam, hanem az adott felsőoktatási intézmény a fenntartójuk, akiknek egyébként nem törvényi kötelezettségük az iskolák működtetése. Az iskolák költségvetésének közel 90 százalékátát a bérköltségek teszik ki a magasabb végzettségű vezető tanárok alkalmazása miatt. Most úgy néz ki, hogy az elitoktatás tradícióinak felélesztését hangoztató kormányzat anyagilag lehetetleníti el az elitoktatás csúcsát jelentő ELTE-t és intézményeit.

„Az elmúlt másfél évben a felsőoktatást, így az ELTE-t is folyamatos elvonások sújtják: eddig 2,7 milliárdot vontak el különböző jogcímeken, ez az összes költségünk több mint 10 százaléka” – mondta el kérdésünkre Fábri György, az ELTE kommunikációs rektorhelyettese. Hozzátette: egy eleve kifeszített költségvetésről beszélünk, amelynek átszabása során legutoljára nyúltak hozzá a gyakorlóiskoláikhoz. Ezek az iskolák hosszú évek óta nagyobb támogatást kapnak az ELTE-től, mint amennyit az ELTE kap az ő jogcímükön a központi költségvetésből, tehát az egyetem saját forrásaiból támogatja az iskoláit.

„Csak most nem tudjuk az állami normatívát annyival kiegészíteni, mint eddig. Ezért tavaly nyáron arra kértük az iskolákat, hogy gondolják át a kiadási struktúrájuk szűkítését. Persze ennél sokkal generálisabb a megoldandó feladat, az élvonalbeli egyetem egész működését, beleértve a pedagógusképzést és az ehhez kapcsolódó gyakorlóiskolai munkát is át kell tekintenünk, hogy mi az, amit finanszíroz a költségvetés, milyen feladatot vár el ezért cserébe az adófizetők közössége az ELTE-től, és ezt milyen működési struktúrában tudjuk ellátni. Azonban csak a nyárra meghozott rendeletekből fog kiderülni a felsőoktatás új finanszírozása, akárcsak a költségtérítéses képzések alakulása, s ehhez alkalmazkodva kell megalkotni a szeptembertől érvényes oktatási programokat is mind az egyetemre, mind az iskoláira nézve – hangsúlyozta a rektorhelyettes. – Az ELTE számára nem kérdés, hogy legyenek gyakorlóiskolái, sőt, az egyetem komolyan lobbizott azért, hogy az új oktatási törvények külön kitérjenek a gyakorlóiskolák intézményére” – tette hozzá Fábri, aki szerint az ország pénzügyi helyzete adottság, a finanszírozás feltételeinek biztosítása folyamatos kemény munka eredménye.

Az, hogy az elvonás miatt a Radnóti a szülőkhöz fordult, Fábri szerint nem egyedülálló dolog, hiszen valamennyi közoktatási intézménynek van olyan alapítványa, amin keresztül a szülők az iskolát támogathatják. „Egy ilyen akciót nem lehet évente megismételni. Világosan képviseltük az egyetem vezetése felé is, hogy az állami iskolát nem a szülők pénzén kell fenntartani” – fejtette ki Tomcsányi Péter, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola igazgatója egy nagyszabású szülői fórumon. „Az állami költségvetési megvonás miatt az egyetem 2012 januárjától az iskolára terhelte közüzemi díjaink felét, 22 millió forintot. A nemrég elfogadott köznevelési törvény és az alakulófélben lévő új Nemzeti Alaptanterv előírásainak megfelelően a jövőben mindenképpen újra kell gondolni oktatási szerkezetünket.

Várhatóan az iskola finanszírozási rendszere is változik. De tanév közben nem oldható meg semmiféle átszervezés azért, hogy a közüzemi díjakat fedezni tudjuk. 22 millió forintos gyorssegélyre lenne szükségünk” – áll többek között abban a nyílt levélben, amelyet a Radnóti Gimnázium vezetősége tett közzé. Az igazgató hangsúlyozta: nem politikai botránykeltést akarnak, felhívásuk, médiakampányuk egyszeri és gyors segítségre szól az év végéig. A válsághelyzetben páratlanul gyors összefogást megvalósító iskolát hagyományosan összetartó légkör jellemzi, a teltházas fórumon kiderült: öt nap alatt már 2 millió forint gyűlt össze alapítványi számlájukra.

A hiányzó milliók miatt nem fog leállni az iskola, de ez kizárólag az anyagi és természetbeni adományözönnek lesz köszönhető. A szűkös forrásokkal, de többgenerációs tudás- és kapcsolatrendszerrel rendelkező iskola legfőbb forráskiegészítését a szellemi kapacitása adja. Külön kerettantervet dolgoznak ki a gyakorlóiskolákra, azon vannak minden erővel, hogy fenntartsák a hagyományos színvonalat az uniformizáló tantervi keretek között is. A szülői munkaközösség vezetője beszámolt a Facebookon is folyó segélykampány sikeréről, és újfajta stratégia, védőpillér kialakításáról beszélt az iskola körül, javasolva a tantermek örökbefogadását is. A fórumon az öregdiákok és szülők öt munkacsoportból álló válságstábot alakítottak, amelyek intézményi szponzorok felhajtását, médiakapcsolat-tartást, jogi, közgazdasági és adótanácsadást, valamint az informatikai hátteret biztosítják, minden erővel elősegítve iskolájuk hosszú távú működőképességét.

Trendületlenül

„A válság megoldásának terve a tantervekben fogalmazódik meg” – jelentette ki az USA oktatási minisztere az Egyesült Államok kormánya, illetve oktatási minisztériuma, valamint a Pedagógus Szakszervezetek Világszövetségének éves konferenciáján, amelyen a PISA-felméréseken jól teljesít országok vettek részt, s amelyen javuló mutatói okán idén Magyarország is képviseltethette magát. A meghívott 25 ország oktatási miniszterei és pedagógus szakszervezeti vezeti – annak ismeretében, hogy az oktatás világszerte a gazdasági fejldés mozgatórugója – arra kerestek választ, hogy milyen oktatás felel meg a 21. század kihívásainak. Gloviczki Zoltán közoktatásért felels helyettes államtitkár hazatérve az MTI-nek azt hangoztatta: a köznevelési törvény intézkedéseivel lényegében egybehangzó megállapítások hangzottak el a konferencián, s a pedagógusképzésrl és az intézményvezetésrl is hasonlóak az elképzelések.
„A konferencián résztvev országok célkitŐzései hasonlók, de megvalósításuk a mienkétl gyökeresen eltér” – számolt be lapunknak tapasztalatairól Mendrey László, a PDSZ elnöke, aki a PSZ-elnök Galló Istvánnéval együtt szintén részt vett a nemzetközi rendezvényen. A magyar oktatásügy szerintük szembemegy a nemzetközi trendekkel, amelyeket az intézmények és vezetik önállóságát kiszélesít, innovációt támogató, helyi igényekhez igazodó, differenciált oktatási rendszerre való törekvés jellemez, az érintettek erteljesebb bevonásával. Ráadásul mindennek megvalósításában a fenntartók felelsségét hangsúlyozták a konferencia résztvevi. „Manapság indokolt lehet az állam fokozott szerepvállalása, különösen a hátrányos helyzetŐ régiókban, különösen beruházások, nem pedig forráselvonások révén, de sehol nem jellemz az a direkt központi beavatkozás, ami Magyarországon nyer teret” – emelte ki Mendrey László, aki szerint nem a többiek vannak rossz sávban, hanem mi vagyunk azok, akik szembeautózunk a forgalommal.

Olvasson tovább: