Kereső toggle

Eurómilliárdok a spájzban?

Az argentin tangótól retteg a pénzügyi elit

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Magyar Nemzeti Bank 35-36 milliárd euró devizatartalékkal rendelkezik, ami - árfolyamtól függően - mintegy 10 ezer milliárd forintnyi va­gyont jelent. Az államadósság 20-22 ezer milliárd forint, tehát azt gondolhatnánk, hogy egyszeri művelettel a devizatartalékból simán lehetne csökkenteni az adósságot. Sőt, akár IMF-hitel helyett innen csíphetnénk le a folyó kiadásokra. Ha mintegy 5 milliárd euró hitelt kell idén megújítani, akkor elég lenne átcsoportosítani a tartalékból. Simor András jegybankelnök szerint volt olyan ország, ahol ehhez hasonló dolog történt: Argentína, de államcsőd lett belőle.

Nehéz kiigazodni a kormányzati szereplők e témájú kommunikációján.  Orbán Viktor egyik reggeli rádióinterjújában pendítette meg , hogy „a jegybank óriási pénzeket kezel, amelyeket az európai vagy a nyugati civilizációban különböző technikákkal a gazdasági növekedés érdekében mozgósítani lehet". Bár néhány nappal később ezt Matolcsy György cáfolta, mert „devizatartalékok ilyen jellegű felhasználása szigorúan tilos". A helyzetet viszont bonyolította, hogy Gulyás Gergely, a Fidesz jogi szakpolitikusa egy év végi interjúban azt mondta, hogy „a jogi lehetőség adott, illetve szükség esetén megteremthető", hogy a kormány hozzáférjen a jegybanki devizatartalékhoz.

Egyébként az atv.hu értesülése szerint 5 milliárd euróra (1500 milliárd forintra) lenne szüksége idén a kormánynak, ami azért érdekes, mert tényleg ennyi a lejáró hitel, 4 milliárd eurónyi állampapír és 800 millió intézményi kötelezettség. Az Index információja szerint felmerült, hogy az önkormányzatok devizaadósságát törlesztené így a kormány, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium cáfolt.

2010-ben a magánnyugdíj-vagyon segített forrást biztosítani a kormánynak, és ennek a vagyonnak az „elkopásával" párhuzamosan történtek kísérletek kínai és szaúdi befektetők megnyerésére, de egyik ország részéről sem jelentek meg a magyar állam költségeinek a finanszírozásában. Mivel a költségvetés nem képes kifizetni az egy évben lejáró hiteleit, ezért helyükre újat kell felvenni, ezt hívják a hitelek megújításának. Az Államadósság-kezelő Központ 2012-ben 4589 milliárd forint hitelt igyekszik szerezni a piacról. Az összes kibocsátás 69 százaléka forint, 31 százaléka deviza.

Ha a piac nem ad hitelt, ami bizalomfüggő, akkor az IMF - amit többek között erre hoztak létre - jelenthet egyetlen forrást a kormánynak. Mint arról múlt heti lapszámunkban írtunk, a kormány nagy valószínűséggel csak olyan jellegű hitelben („stand by típusú") tud megállapodni az IMF-fel, amely a magyar gazdaságpolitika változtatására, a „matolcsyzmus" elhagyására kényszerítené Orbán Viktort. Ha nem akar ebbe az utcába belemenni, akkor „menekülő útvonalnak" első blikkre a 36 milliárd eurós devizatartalék „mozgósítása" tűnhetne.

Az MNB elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában tavaly év végén azt nyilatkozta, hogy vele még senki sem beszélt a devizatartalék felhasználásáról. És csak remélni tudja, hogy az új jegybanktörvény nem azért születik, hogy a kormány rátehesse a kezét a pénzre. „Egy ország van a világon, ahol ez megtörtént, az Argentína. Ahol effektív azért rúgták ki a jegybankelnököt, mert a kormány rá akarta tenni a kezét, és aztán rá is tette a devizatartalékra" - fogalmazott Simor.

„Orbán Viktornak egyébként abban igaza volt, hogy a nyugati civilizációban valóban gyakorlat lehet, hogy a jegybank gazdasági élénkítésben vesz részt, de például az Egyesült Államokban legutóbb, amikor ez történt, akkor a FED dollárt »öntött« a rendszerbe, amire volt kereslet, s nem értéktelennek számító fizetőeszközt, mint a forint. A magyar valuta »junk« (szemét) minősítéssel rendelkezik. Az Európai Központi Bank is a saját fizetőeszközével, az euróval avatkozik be piaci folyamatokba" - nyilatkozta lapunknak egy befektetési alap menedzsere, aki szerint már ezért is sántít a miniszterelnök hasonlata.

„Az uniós jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy legálisan jegybanki forrásokat az államadósság kifizetésére használjanak. Ez annak a szerződésnek is a része, amit a csatlakozáskor aláírtunk" - magyarázta a Heteknek Róna Péter közgazdász, az MNB felügyelőbizottságának tagja. Azt nem lehet tudni, hogy a kormány valójában az érdemi irányítást szeretné-e elvenni Simor kezéből az új jegybanktörvénnyel, így jutva hozzá a devizatartalékhoz (elméletileg lehetséges egy olyan trükk, hogy a magyar bankrendszer finanszírozási szükségére való hivatkozással magyar bankoktól vesz állampapírt a jegybank, így nem közvetlenül, hanem közvetett módon finanszírozza az államadósságot).

Róna szerint, mivel 4000 milliárd forintnyi betéttel rendelkeznek a magyar bankok az MNB-nél, így nehéz lenne megmagyarázni, hogy a jegybanknak miért kell forrást juttatnia a bankoknak, ha ennyi pénzük van. „A nagyobb problémát nem a kormány által keresett 5 milliárd eurónyi hitel megújítása jelenti, hanem, hogy a magyar gazdaságnak, a bankoknak és a vállalatoknak 87 milliárd eurónyi egy éven belül lejáró tartozása van. Ha a jegybanki devizatartalékok csökkentése, a rossz szellemiségű jegybank-törvény életben tartása bizalmi válságot okoz, akkor a bankok és a vállalatok sem tudják megújítani a hitelüket, ami nemcsak államcsődöt, hanem a magyar gazdaság teljes csődjét jelentené. Tehát a 36 milliárd devizatartalék nem olyan, mintha a kormánynak a spájzban lenne ennyi szabadon elkölthető pénze" - tette hozzá az ismert, Oxfordban is tanító közgazdász.

2008-ban 17 milliárd euró volt a jegybanki devizatartalék, ami akkor kevésnek bizonyult. A forint és az állampapírpiac összeomlását a 25 milliárd eurós IMF-EU-hitel állította meg. A piacok csak ennek a hatására nyugodtak meg. Az MNB az elmúlt években a 2008-as sokk hatására is emelte meg a tartalék szintjét.

Tisztító tűz Argentínában

Piaci körökben az államcsődöt olykor „tisztító tűznek" is nevezik, mert azon túl, hogy adósságok tűnnek el, egyes országokban a rossz gazdaságpolitikai modellekkel együtt olykor az illúziókkal is leszámolnak ilyenkor a polgárok. Argentína a '90-es évek elején a kapitalizmus egyik fényes csillagának volt tekinthető, mintaországnak, mert a peronista puha és protekcionista diktatúra után piaci alapokra helyezték a gazdaságirányítást. Elképesztő mértékű privatizációt hajtottak végre, bár az állam extrabevételei (20 ezer milliárd dollár) ellenére a költségvetés és maguk az argentinok is eladósodtak, dollárban. Ebben az időszakban kezdtek el utazni a világban a „gazdaggá váló" argentinok. Külső válságok azonban váratlanul begyűrűztek az országba, és 2001-ben kiderült, hogy mennyire törékeny a gazdaság, és mennyire finanszírozhatatlan az állam adóssága. A regnáló kormány nem tudott megegyezni az IMF-fel a hitelei átütemezéséről, ezért lejáró hiteleit nem tudta megújítani. A peso elértéktelenedett, az argentinok bőröndben menekítették át dollárra váltott pénzüket Uruguayba. Az állam fizetésképtelen lett, a tömeg bankokat és üzleteket fosztott ki. Az árstop-kísérletek ellenére az infláció a 70 százalékos szintet is elérte, a főváros, Buenos Aires 60 százaléka mélyszegénységbe süllyedt, a fűtés 50, az áram ára több mint 30 százalékkal emelkedett. Volt időszak, amikor pénz helyett az árucsere-kereskedelem tért vissza a mindennapokba. Argentína az IMF segítségével és a hitelek átütemezésével került ki a fizetésképtelenség állapotából. Annyiban szerencséjük volt, hogy a következő évek mezőgazdasági rekordtermései is segítették a focistáiról világhírű ország talpra állását.

Olvasson tovább:

  • Karesz atya megáldott, sosem felejtem

    Óriási kárt okoznak a pécsi katolikus egyházi botrányhoz hasonló esetek: a papok által elkövetett szexuális bűnök nemcsak a közvetlen áldozatokat, de teljes családokat tesznek tönkre, az ügyek és az eltussolásukra tett – többnyire sikeres – kísérletek pedig az egész kereszténység hitelét rombolják...
  • „Édesanyja hibáit nem tárja fel”

    Wildmann János katolikus teológus, az Egyházfórum című lap alapítója néhány évvel ezelőtt több egyházi szexuális visszaélést próbált feltárni, ám mint a Heteknek elmondta, mindig falakba ütközött. Interjú.
  • Kipakolt egy magyar hírszerzőtiszt

    Politikai nyomásra a magyar titkosszolgálatok szemet hunynak az orosz titkosszolgálatok egyre nagyobb magyarországi befolyása felett, ezért egyebek mellett a migránsokról és az Európai Unióról szóló kamuhírekkel és manipulációkkal vezethetik félre a magyar közvéleményt a Kreml ügynökei – állította...