Kereső toggle

A csillebérci titok

Mégis veszélyes a „füstbe ment” jódizotóp

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A csillebérci Izotóp Intézet Kft. napokban nyilvánosságra került környezetszennyezése annyira elképesztő, hogy azt már hungarikumnak is nevezhetnénk. Az intézet üzemzavara miatt megnövekedett radioaktív jódkibocsátást a külföldnek kellett lelepleznie. Az illetékes szervek a történtekért az intézetet hibáztatják, amely nem volt hajlandó ellenőrizni saját magát. Mindenki mossa kezeit, „vihar egy pohár vízben" - mondják -, legfeljebb csak a főváros lakói kaptak egy kicsit nagyobb sugárdózist a kelleténél.

Az Országos Atomenergia Bizottság által 1959-ben alapított, később a Magyar Tudományos Akadémia többségi tulajdonába került csillebérci Izotóp Intézet Kft. évtizedek óta foglalkozik radioaktív izotópok kutatásával, fejlesztésével, gyártásával. Ők készítik azt a 8 napos felezési idejű jód-131-es izotópot is, amelyet a gyógyászatban pajzsmirigybetegségek diagnosztikájában és gyógyításában alkalmaznak. Hasonló terméket rajta kívül Lengyelországban, Hollandiában, Belgiumban és Franciaországban állítanak elő Európában. Idén azonban műszaki problémák nehezítették a hazai gyártást, aminek következtében már az év első felében megemelkedett a levegőbe kibocsátott, radioaktív jód-131-es koncentrációja, s ezt a jelenséget a nyári leállás után sem tudták kiküszöbölni. Januártól májusig 300, szeptember 8-tól november 17-ig pedig 324 GBq (giga-bekerel) összkibocsátást mértek. Az éves határértéket 1600 GBq-ben határozta meg az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala, s ennek tükrében jelentéktelen mennyiségről van szó - érvelt a sajtónak az intézet vezetője, Környei József. „Tudtuk, kezeltük, foglalkoztunk vele" - jelentette ki. És titokban tartották - tesszük hozzá.

Ők tehát tudták, majd pedig a saját mérési eredményeikből a külföldi országok is megtudták - így lett az ügy nemzetközivé. Még az Országos Atomenergia  Hivatal (OAH) elnöke, Rónaky József is csak november 11-én hallott először a problémáról, miután az osztrákok élénken érdeklődtek a megnövekedett jódszint forrásáról. Csak november 15-én terelődött a gyanú a csillebérci Izotóp Intézetre, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) nyomozódása során, akiket viszont a cseh Állami Atomenergia Ügynökség értesített a rendellenességről. Az OAH-nak nem feladata eljárnia az ügyben - jelentette ki a sajtó érdeklődésére Rónaky. „Az Izotóp Intézet kibocsátásait a Környezetvédelmi Hatóság ellenőrzi. Ez az ellenőrzés most nem esett bele ebbe a periódusba, tehát nem vették észre, de ez nem baj" - mondta az igazgató az ATV reggeli műsorában. Azt is hozzátette, hogy a történtekért egyedül a szóban forgó intézet a felelős, mert sem a tulajdonost (MTA), sem az illetékes szerveket nem tájékoztatták az üzemzavarról.

Az idén kibocsátott, összesen 624 GBq sugárzás csak a határérték 39 százaléka, s ez sem a dolgozókat, sem a lakosságot nem károsította - kommunikálta az összes cikkünkben említett illetékes, egyetértve azzal az állásponttal, hogy fölösleges idegesíteni a lakosságot ilyen információk közzétételével. Annál érdekesebb, hogy a nemzetközi előírások szerint mégiscsak a polgárokra tartozna, mit lélegeznek be. A francia Független Sugárzáskutató és Információs Bizottság (CRIIRAD) számításai szerint a legrosszabb forgatókönyv esetén a Csillebérc környékén lakók akár megkaphatták az éves sugárzás határértékének számító dózist (1 millisievert). A franciák a magyarországi jódkibocsátási határértéket egyébként is irreálisan magasnak tarják. A CRIIRAD szerint sürgősen kezelni kéne a felszínre került működési zavarokat, az átláthatóság hiányát, újra kéne szabályozni az engedélyezési szintet és meg kellene szervezni a lakosság védelmét.

Az ügyet a Parlament Fenntartható Fejlődés Bizottsága is tárgyalta, ahol megjelent hét illetékes szervezet vezetője, egyértelmű állásfoglalást azonban nem sikerült kialakítaniuk. Többen osztoztak azonban Kepli Lajos jobbikos képviselő véleményében, miszerint az egész „vihar egy pohár vízben".

Úgy tűnik, egyedül a Greenpeace harcol a felelősségre vonásért, és a történtek miatt Rónaky József menesztését követelik. „Az OAH vezetője azt állítja, hogy nekik nem kell felügyelniük az Izotóp Kft.-t. Ha ez így volna, akkor lenne a legnagyobb baj. Azonban nem így van, mert az OAH-nak minimum kommunikációs és koordinációs feladatai lettek volna. Hogy lehet az, hogy az OAH társszervei a szomszédos országokban előbb tudtak az egészről, mint mi otthon?" - mondta lapunknak Rohonyi Péter, a Greenpeace témafelelőse.

Freud Gézáné aranydiplomás fizikus, elektromérnök szerint a jódizotóp vissza-visszatérő probléma  a csillebérci kutatóintézetnél, ahol a múlt század '60-as éveiben maga is dolgozott, s amelyről egy régi történetet idéz. „Az egyik kollégám véletlenül elejtette a jódizotópot tartalmazó fiolát. Mivel meg akarta úszni a dolgot, nem a sugárvédelemhez, hanem a takarítónőhöz fordult segítségért. A végeredmény az lett, hogy mindketten hónapokig tartó orvosi kezelésre szorultak. Nekem csak a cipőmet kellett kidobnom azért, mert éppen arra jártam" - mesélte az idős hölgy, aki egyben „óriási disznóságnak" tartja, hogy az őket érintő dolgokról nem tájékoztatják az embereket. Mindenki örül, hogy most nagyobb baj nem történt - de az illetékesek semmit nem tettek annak érdekében, hogy ne is történhessen - tette hozzá a Greenpeace témafelelőse.

Olvasson tovább: