Kereső toggle

Szigorúan titkos hadművelet

Fejezetek a MSZP–Fidesz titkosszolgálati háborúból

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Míg a jobboldal véleményvezérei az évszázad kémsztorijának, elképesztő skandalumnak tartják a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati elitje által végrehajtott, az ügyészség által vizsgált cselekményeket, addig a baloldalon banális ügynek és koncepciós pernek minősítik a vádakat. Akármilyen szemüveggel is nézzük a történteket, elképesztő „árnyékvilág" képe rajzolódik ki - s szinte mindegy, hogy melyik félnek van igaza.

A legfrissebb kiszivárogtatások szerint Laborc Sándor, az előző éra egyik titkosszolgálati vezetőjének laptopján Ovi és Bajusz fájlnév alatt Fidesz-vezetőkről készült információk lapultak. Orbán Viktor egy tévéműsorban azt mesélte, hogy híváslistákból a kapcsolati hálóját készítették el. Ha ez igaz, akkor azt lehet mondani, hogy a Szilvássy György által vezetett „Cég" tevékenységét leginkább amatőrnek és dilettánsnak lehet nevezni.

A kezdetek

„Két lényeges esemény volt az elmúlt ciklusban, ami az MSZP-Fidesz titkosszolgálati háborúját meghatározta, és amelyek elvezetnek az inkriminált ügyekig: a Mucuska-gate és Kövér László jó tájékozottsága az NBH belső ügyeiről. Ezek miatt indult a Szilvássy-rezsimben ádáz hajsza a »Cégen« belüli kiszivárogtatók ellen" - állította a Heteknek egy, a nemzetbiztonsági területre az előző ciklusokban rálátó forrás.

A Mucuska-gate a nevét arról kapta, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány egyik prominens liberális minisztere lehallgatási jegyzőkönyvek szerint így nevezte egy vele intim kapcsolatba került hölgy munkatársát. Egyes információk szerint az állandóan veszekedő MSZP-SZDSZ koalícióban a nagyobb kormánypárti vezetők egy ideig azért nem avatkoztak közbe, mert abban bíztak, bizalmas információkkal talán jobb tárgyalási pozícióra tehetnek szert a koalíciós vitákban. A nőről később az is kiderült, hogy más vezető politikusokkal is kapcsolatba kerülhetett, az ügyben kiemelkedően jól tájékozott jobboldali sajtó egyenesen a román hírszerzés kémnőjeként jellemezte az Erdélyből áttelepült asszonyt. Az ügy legnagyobb botrányát mégis az jelentette, hogy a magyar titkosszolgálat által készített lehallgatási jegyzőkönyvből a román Cotidinaul lap részleteket közölt. Ez azt jelentette, hogy a magyar titkosszolgálatoktól valakik kivitték az információt.

Mindezt a botrányt tetézte az, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésein a kormánypárti képviselőknek úgy tűnt, hogy Kövér László és Demeter Ervin fideszes képviselők mindig tájékozottabbak az NBH ügyeiben a „kelleténél". Ezen ügyekből az a meggyőződés keletkezett egyes baloldali körökben, hogy - hiába a 2002-es MSZP-győzelem - valójában Kövér László vezeti a nemzetbiztonsági szervezeteket. Vagy, ha nem is teljesen, de minden információ „átgurul" a titkosszolgálatokat 1998-tól 2000-ig vezető fideszes politikushoz.

Szilvássy György több interjúban is büszkén említette, hogy azért támadják élesen a Fidesz részéről őt és az általa kinevezett Laborc Sándor NBH-főnököt, mert ennek a vircsaftnak vetett véget.

A fordulat

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján, 2005. november 7-én szivárgott ki, hogy csaknem száz nemzetbiztonsági tisztet vetettek alá hazugságvizsgálatnak a Mucuska-gate kiszivárogtatója utáni nyomozásban. Máig nem tudni, hogy megtalálták-e a tettest.

Bár az ügyészség államtitokra hivatkozva nem hozta nyilvánosságra, hogy milyen ügyben vádolják Szilvássyt, Laborczot és Galambos Lajost (aki Laborcz előtt vezette az NBH-t), a Heti Válasz úgy tudja, hogy 2007-ben humánerő-átvilágításra - vagyis hazugságvizsgálatra - szerződtették az orosz-ukrán hátterű Zömök Kft.-t. Ez azt jelentené, hogy a Gyurcsány-kor nemzetbiztonsági kara külföldi hatalomnak játszotta ki az NBH személyi adatait.

Egy kormánypárti forrásunk szerint a történet arról szól: a Kádár-rendszerben szocializálódott, volt állambiztonsági kapcsolatokkal, orosz, ukrán és bolgár információs és üzleti hálózatokkal rendelkező elit a Gyurcsány-érában hatalmi pozícióba került. (Jobboldalon a bolgár szál egy különös „mánia", mivel Gyurcsány Ferenc feleségének családja bolgár felmenőkkel rendelkezik. Bizonyos politikai körökben már önmagában ennyi információ elég egy összeesküvés-elmélet igazolására.)

Laptársunk értesülései szerint a Zömök Kft. nem sufnituningban végezte a poligráfos munkát; erre a feladatra orosz ajkú szakembergárda érkezett hazánkba - részben különgéppel, részben vonattal -, és a teljes technikát ők telepítették Budapestre. Ráadásul minden jel arra utal, hogy a Zömök Kft.-t eleve ilyesfajta orosz-ukrán érdekű missziókra hozták létre. A gyanúba fogott Püski László mellett ugyanis társalapító a cégben az a - Zömök becenevű - Gyimesi György, aki a rendszerváltozásig a BM III/II-es csoportfőnökségen belül a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó osztályt vezette, még korábban pedig kijevi konzul volt.

Egy másik, a „balliberális" oldalhoz tartozó forrásunk szerint több kérdés is felmerülhet: milyen technikát hoztak be Oroszországból, hiszen a poligráfos berendezések itthon is rendelkezésre állnak, ezért nem kell Moszkvába menni. Ugyanakkor, ha belső kiszivárogtatókat keresnek, akkor akár jogos is lehet „külsősök" megbízása, hiszen Szilvássyék nem bíztak meg a magyar titkosszolgálati rendszeren belüli szakemberekben. A harmadik kérdés persze a jog területe: ha Szilvássyék találtak minderre jogszerű megoldást, akkor a vádak a bíróság előtt akár meg is dőlhetnek. Galambos Lajos ügyvédjének nyilatkozataiból ez a polémia sejlik fel.

A legnagyobb bizonytalanságot viszont az jelenti, hogy mind a szocialista szakpolitikusok (így például Vadai Ágnes), mind a gyanúsított titkosszolgálati vezetők ügyvédei teljes meggyőződéssel állítják, hogy elképesztően banális ügyben revolverezik Szilvássyékat az ügyészek.

Lehallgatásbiztosok

Azt, hogy nemcsak a poligráfos ellenőrzés kérdéséről van szó, jelzi, hogy az előző ciklus nemzetbiztonsági bizottságának tagjait is meghallgatták az ügyészek. Mécs Imre, Vadai Ágnes és Gulyás József nyilatkozatait összefésülve úgy tűnik, hogy az ügyészek politikuslehallgatások ügyében nyomoznak.  A törvények értelmében, ha egy országgyűlési képviselőt hallgat le célszemélyként a titkosszolgálat, akkor arról a bizottságot is értesíteni kell. Más esetnek számít, ha egy „nempolitikus" célszemélyt figyelnek meg és az beszél egy politikussal. Egyébként az nem derült ki ezekből a nyilatkozatokból, hogy a vád szerint a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati elitje csak a Fidesz vezetőit figyelhette meg, vagy szocialista politikusokra is „dolgozhattak" az illetékesek - vagy illetéktelenek.

Vadai Ágnes, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke az ATV-ben azt magyarázta: Orbán Viktor valószínűleg olyan személyekkel állt kapcsolatban, akiket a Nemzetbiztonsági Hivatal legálisan lehallgatott. A politikus ezen következtetését abból vonta le, hogy a miniszterelnök egy interjújában a Heti Válasz, illetve a Magyar Nemzet által kirobbantott megfigyelési üggyel kapcsolatban azt állította, nem lehallgatásról van szó, hanem csupán az ő és a felesége híváslistáját rendezték. (Az MTV egyébként úgy tudja: a telefonbeszélgetésekről, híváslistáról és a készülékek cellainformációiról készített elemzések alapján feltehető, hogy a megfigyelt az Orbán család egyik gyermeke volt.)

Vadai egyébként nem gondolja, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal jelenlegi munkatársai, akik amúgy az előző ciklusban is az akkori NBH-nál dolgoztak, átlépnék a törvény szabta határokat. Az elnök szerint mivel az előző kormány tagjaival szemben indított nyílt ügyészségi eljárások nem jártak sikerrel, Orbánék most ezzel az új megfigyelési üggyel, a szigorúan titkos hadművelettel próbálkoznak.

Olvasson tovább: