Kereső toggle

Kaszinóznak

Sukoróval juttatnák börtönbe Gyurcsányt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Tesze-tosza, alávaló, gazember, briganti, ideggyenge, őrült, kisfiú, hisztérikus - ilyen szavakkal illeti mostanában egymást Gyurcsány és Orbán. Az eddig sem akadémiai szintű politikai kommunikáció pervertálódásához a sukorói kaszinóberuházás konzervjének újramelegítése szolgált ürügyül. A kormányzati vektor egyértelműen a volt miniszterelnök rács mögé juttatása irányába mutat, amely nem csak azért szolgálná a Fidesz érdekeit, mert e vészterhes időkben alkalmas a pórnép figyelmének elterelésére, hanem azért is, mert így a forgalomból kikapcsolt baloldali potentát bajosan tudná megszervezni 2014-es visszatérését.

A Velencei-tó partján tervezett gigaprojekt több mint hároméves történet. „Itt arról van szó, hogy a Fidesz más gazdát szemelt ki a területnek, de a szocialisták beelőztek" - foglalta össze a King's City néven Sukoró határában tervezett beruházás körüli vitákat a település akkori polgármestere, Molnár Gábor. A kaszinóváros egyebek mellett háromezer szobás szállodakomplexumból, aquaparkból, 3500 férőhelyes koncertteremből, műjég-, golf-, illetve fedett sípályából állt volna az amerikai, német, izraeli és magyar befektetőkből álló csoport tervei szerint. 2008 májusában Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki minőségében a Parlament Nándorfehérvár termében ismerkedett meg a két és félezer munkahelyet teremtő vállalkozás részleteivel, és támogatásáról biztosította a kültőke beáramlását. Ezt követően nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősítették a King's City projektet, és a Magyar Hírlap birtokába került dokumentum szerint a kormányfő azt mondta: „A működéshez szükséges minisztériumi engedély rendben lesz." Egyesek szerint ez magyarra fordítva azt jelentette, hogy az üzletemberek megkapják a szerencsejáték koncessziót és a szükséges engedélyeket, továbbá az állam 2,5 milliárd forinttal támogatja a beruházást.

A 2007-ben elfogadott vagyontörvény lehetővé teszi, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) versenyeztetés nélkül juttasson állami telkeket csereingatlanokért. Márpedig Yoav Blum izraeli-magyar kettős állampolgárnak 182 hektárnyi gyümölcsöse volt erre a célra az M4-es útvonalán Albertirsa és Pilis környékén. Ez a történet egyik sarokköve: érte-e anyagi kár a magyar államot? Az ügyészség szerint igen, bár az ingatlancsere arányosságáról született négy tanulmány közül a vádhatóság azt a szakértői véleményt fogadta csupán el, amelyik csaknem 1,5 milliárd forintos értékkülönbségről értekezik. A Vagyongazdálkodási Tanács 2008. július 30-i döntése nyomán létrejött ügyletet egyébként az Állami Számvevőszék is több ponton kifogásolta.

Emiatt aztán ketten szorultak. Az MNV két korábbi vezetőjét tavaly augusztusban vette őrizetbe a Központi Nyomozó Főügyészség, majd kezdeményezte előzetes letartóztatásukat. Tátrai Miklós MNV vezérigazgatót és Császy Zsolt értékesítési igazgatót különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel is meggyanúsították a 2009 áprilisa óta tartó nyomozás során. Utóbbi úgy nyilatkozott, hogy „az ügy és a nyomozás nem a tényekről és a jogról szól, hanem a politikáról". Ennek bizonysága akkor erősödött meg benne, amikor a parlamentben a legfőbb ügyészt kérték számon Sukoró témában, és onnantól intenzívebben volt érzékelhető kihallgatóinál a teljesítménykényszer.

Budai Gyula elszámoltatási miniszteri biztos ekkor már kimondta végre, amit amúgy is mindenki tudott: a két gyanúsított kihallgatása csak a jéghegy csúcsa, „itt az ideje Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon színvallásának". A volt kormányfőt viszont csak úgy lehet hivatali visszaélés miatt gyanúsítottként kihallgatni, ha megszabadítják mentelmi jogától. Ehhez egy évet kellett várnia többek között Schiffer Andrásnak is, aki még 2009 októberében jelentette fel Gyurcsányt, mivel úgy ítélte meg, hogy a sukorói King's City-beruházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánító jogszabály előkészítése során megszegték a nyilvánosságra és az állampolgárok bevonására vonatkozó törvényi rendelkezéseket.

A hét elején a parlament illetékes bizottsága úgy döntött, hogy a volt miniszterelnök kiadását kéri az országgyűléstől, amely az őszi ülésszak első napján (2011. szeptember 12.) szavazhat a kérdésben. A mentelmi bizottság KDNP-s vezetője annak ellenére elegendőnek találta az ügyészség által nagy nehezen benyújtott dokumentumokat, hogy azok éppen a hatodát képezték a korábban megigényelt anyagoknak. Egyebek mellett ezt kifogásolta Gyurcsány Ferenc is abban a levelében, amelyben világossá tette, hogy miért nem megy el a bizottság ülésére. „Ha egy Magyarországnak rendkívül kedvező nagyberuházás kormányfői támogatása, annak hivatalos és nyilvános kifejezése bűn, akkor én számtalanszor elkövettem ezt a bűnt. Akkor nem egy rendben, hanem többször is visszaéltem hatalmammal (...) Nyugodtan elmondhatom, ugyanezt tettem az Audival, ugyanezt tettem a Mercedesszel" - írja Rubovszky Györgyhöz intézett levelében, és számára is világos: csak akkor mondható ki a hivatali visszaélés, ha bizonyítást nyer, hogy a befektetőkhöz 2008 májusában, a parlamentben intézett támogató szavai a beruházásról szóló egyoldalú, hivatalos döntésnek minősültek. Márpedig a telekcsere érvénytelenítése tárgyában zajló polgári per jegyzőkönyvei szerint az eddig meghallgatott tucatnyi tanú egyike sem értelmezte döntésként Gyurcsány szóbeli összefoglalóját.

Ezt erősítette meg lapunk megkeresésére Simon Gábor, a mentelmi bizottság szocialista alelnöke is, aki éppen emiatt szavazott nemmel az ülésen. Az iratok tanulmányozása után ő is arra a következtetésre jutott, hogy az ominózus döntéseket nem az akkori miniszterelnök, hanem a döntésre feljogosított állami szervek vezetői hozták meg, és amit Gyurcsány tett az ügyben, azt egy átlagos magyar polgármester heti rendszerességgel „elköveti", vagyis befektetőket bátorít beruházásra. „Ne felejtsük el, hogy máig homály fedi, miért is tárgyalt Orbán Viktor két alkalommal Martonyi János villájában a sukorói projekt külföldi megálmodójával, Robert Lauderrel" - tette hozzá Simon. Ami pedig a mentelmi jog felfüggesztésének időzítését illeti, ebben a bizottsági alelnök szerint nyilvánvaló tudatosság van, hiszen ősszel sok kellemetlen, „népnyúzó" gazdasági intézkedés bejelentésére kényszerül majd a kormány.

Kíváncsiak lettünk volna a kormányzati témafelelős, Budai Gyula álláspontjára is, ám elérhető kollégája a kormányülésre hivatkozva hárította el megkeresésünket, azt is megjegyezve, hogy előre elküldött kérdéseinkben szerinte nem a miniszterelnöki megbízott az illetékes.

A vád tárgyát képező 2008. májusi befektetői prezentáción Bajnai Gordon akkori gazdasági miniszter is jelen volt a parlamentben, mint a beruházás kormányoldali felelőse. Később, 2009 júliusában, miniszterelnökként kért a beruházással kapcsolatos telekcsere ellentmondásossága miatt belső vizsgálatot a pénzügyminisztériumtól. A vizsgálat lezárulta után Oszkó Péter pénzügyminiszter tárgyalásokat folytatott a befektetőkkel, majd bírósági keresetet indított az eredeti állapot helyreállításáért. Az ügyben múlt héten kihallgatott Bajnai nyilatkozatában rögzítette: „A bíróság vagy a telekcsere jogszerűségét hagyja helyben, vagy az eredeti állapot visszaállításáról dönt. Ebből eredően a magyar államot semmilyen kár nem érheti a sukorói beruházás miatt."

Ez azonban egyáltalán nem biztos. A King's City projekt tulajdonosa, a Vigotop Limited (Vigotop) ugyanis a Világbank Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja előtt perli hazánkat. Azt mondják, azért, mert a magyar állam képviselői a kormányváltás óta egyetlen tárgyalási ajánlatukra sem reagáltak. Egy kedvezőtlen döntés esetében még az is elképzelhető, hogy Magyarországnak mintegy százmillió dollár kártérítést kell fizetnie a beruházónak, és Sukorón kell kijelölnie a megépítendő kaszinó helyszínét. Jelen állás szerint azonban Magyarország még a választott bíróság illetékességét sem ismeri el.

Olvasson tovább: