Kereső toggle

Gyurcsányi mártírium

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A parlament hétf éjjel felfüggesztette Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát, így megkezddhet a volt miniszterelnök elleni bünteteljárás. Ilyenre mintegy hatvan éve nem volt példa hazánkban.

Magyarországon Nagy Imre óta nem volt példa korábbi kormányfővel szemben indított büntetőperre, de határainkon kívül nem ritka az ilyen esemény. Az ügyek viszont eltérőek, több esetben láthatóan
a politikai utódok kívánnak megszabadulni riválisaiktól, más esetekben valódi bűncselekmények jelentik a vád tárgyát. Az előbbire az ukrán Timosenko vesszőfutását szokták felhozni, az utóbbira
a francia Chirac esetét, aki az ügyészség szerint 1977 és 1995 között, párizsi főpolgármesterként a Tömörülés a Köztársaságért (RPR) nevű párt nem létező tagjainak fizetett munkabéreket.
Gyurcsány a parlamenti döntés előtt felszólalt, és az ellene felhozott vádakat az előző, a koncepciós perek sorába sorolta. Beszédében a volt miniszterelnök ártatlanságát hangsúlyozta, és politikai leszámolásnak minősítette az ellene indult eljárást, hangsúlyozva, hogy kemény ellenfele marad „Orbán Viktor autokratikus rendszerének”.
Kis János filozófus, egykori rendszerváltó politikus szerint volt miniszterelnököt demokratikus jogállamban ritkán helyeznek vád alá. Ahogy a Népszabadságban fogalmazott: „politikai hibák és vétkek büntetése a választási vereség”. Ha azonban alapos a gyanú, hogy egy volt miniszterelnök hivatalában bűncselekményt követett el, a vádeljárás megkerülhetetlen. Ám ilyenkor különös gonddal kell ügyelni arra, hogy ne sértsék meg az eljárás alá vont ember jogát a tisztességes eljáráshoz. Ellenkező esetben a bűnüldözés csupán ürügy a bukott politikai ellenfél meghurcolására.
Kist a Gyurcsány Ferenc elleni eljárás a Timosenko-ügyre emlékezteti. A Sukoró-üzlet jogszerűsége körül elég sok a homály ahhoz, hogy komoly és tárgyilagos vizsgálódásnak helye legyen vele kapcsolatban. Más dolog azonban az ügylet kivizsgálása, és más dolog Gyurcsány meggyanúsítása. A meggyanúsításnak alapos okon kell nyugodnia, márpedig abból ítélve, ami az ügyről nyilvánosságra került, a gyanúok, finoman szólva, nem látszik alaposnak – vélte.
Kis János szerint politikai ellenfelei jó előre „politikai bűnözőnek” nyilvánították Gyurcsány Ferencet, és nem rejtették véka alá óhajukat, hogy bíróság elé kerüljön. „Minél gyengébb lábakon áll az ügyészi gyanúsítás, annál erősebb a balsejtelem, hogy az ügyészség a kormánypárti óhajnak megy elébe” – fejtette ki.
Szijjártó Péter szerint Gyurcsány Ferenc jól láthatóan nem tudja elfogadni, hogy – ellentétben az ő időszakukkal – Magyarország már nem egy következmények nélküli ország. A volt miniszterelnöknek hozzá kell szoknia ahhoz, hogy „akármilyen magas politikai lovon is ül valaki”, a törvények rá ugyanúgy vonatkoznak, mint bármely más magyar emberre – fogalmazott Orbán Viktor kormányfő szóvivője.
Pár napon belül értelmiségi aláírásgyűjtés indult, melyben közéleti személyiségek tiltakoznak Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztése ellen. Szerintük „koncepciós eljárást indítanak a volt miniszterelnök ellen”. A közlemény aláírói között ott van Békesi László közgazdász, Demszky Gábor volt főpolgármester, Heller Ágnes filozófus, Kuncze Gábor volt országgyűlési képviselő, Mécs Imre mérnök, Tamás Gáspár Miklós filozófus, Vágó István televíziós műsorvezető és Vekerdy Tamás pszichológus.

Olvasson tovább: