Kereső toggle

Tesco gazdaságos a munka törvénykönyve?

Házhoz ment a pofonért a Matolcsy-minisztérium

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nemcsak az összes ellenzéki párt és a szakszervezetek elutasító kritikáját, hanem a két kormánypárti frakcióvezet haragját is sikerült kivívnia a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) illetékeseinek az új munkatörvénykönyv-tervezettel. A szaktárca ugyanis olyan koncepciót jelentetett meg a honlapján, amely többek között Orbán Viktor miniszterelnök nyilvánosság eltt tett ígéreteit is mellzi.

Úgy zúdul a kormányzatra az ellenzéki és szakszervezeti kritika, hogy gyakorlatban a kormánypártok sem értenek egyet a saját minisztériumuk tervezetével. Bár a kormányzati malőrt tompítva igyekeznek a fideszes, illetve a kereszténydemokrata politikusok visszafogottan „munkaanyagnak” vagy „konzultációs tervezetnek” minősíteni a minisztérium honlapján nyilvánosságra hozott dokumentumot, a valóságban a Fidesz–KDNP-frakcióban is felháborodást keltett a Matolcsy György által vezetett minisztérium „bénázása”. Az eset többek között arra is rámutat, hogy nem működik zökkenőmenetesen a kormányzati kommunikáció.
Kormánypárti forrásaink szerint a legnagyobb probléma, hogy még az Orbán Viktor – és más Fidesz-vezetők – által korábban deklarált munkajogi célok (mint például a védett kor vagy a kismamák munka világába való visszatérésének erősítése) sem kerültek bele a tervezetbe. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője pedig elfogadhatatlannak nevezte a tervezetet, mert nyomaiban sem vélte felfedezni benne a pártjának fontos családvédelmi passzusokat. A Népszabadság információja szerint azért lett túlzottan munkavállaló-ellenes a tervezet, mert a „kitervelője” korábban az egyik kereskedelmi lánc, a Tesco munkajogásza volt.
Mindenesetre a tervezet a kormánypártokkal nem rossz viszonyt ápoló Munkástanácsok szakszervezetnél is kivágta a biztosítékot. „Keresztényietlen, embertelen, és teljesen kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat” – így summázta véleményét Palkovics Imre, a tömörülés elnöke. Szerinte „sanyarú sorsa fog következni” a magyar munkavállalóknak, ha a tervezet életbe lép. Megszűnne az elmúlt húsz évben kialakult helyzet, amelyben a munkavállalókat egyenrangú félnek tekintették, ugyanis a tervezet alsóbbrendű, „alattvalói” pozícióba helyezné őket.
A szakszervezet kifogásolja többek között, hogy a polgári törvénykönyvet csak akkor hívják segítségül háttérjogszabályként, ha az a munkáltatónak kedvező. Felháborítónak tartják azt is, hogy tizenöt éves munkavállalók törvényes képviselőjük hozzájárulása nélkül is köthetnek munkaszerződést. A szakszervezet szerint a munkavállalókra nézve hátrányos az is, hogy a munkáltató rendes felmondással megszüntetheti a keresőképtelen, várandós, szülési szabadságon, gyesen, gyeden lévők, gyermeküket vagy hozzátartozójukat ápolók munkaviszonyát azzal, hogy a felmondási idő esetükben csak ezeknek a körülményeknek a letelte után kezdődik, nem tolódik ki azonban esetükben sem a felmondási idő 30, illetve 15 nappal.
Alkotmányellenesnek tartja a munkatörvénykönyv-tervezet több pontját a Társaság a Szabadságjogokért és a közpénzek elköltésének átláthatóságát vizsgáló K-Monitor Közhasznú Egyesület is. Álláspontjuk szerint a tervezet megnehezítené „a közérdek sérelmét eredményező munkáltatói visszaélések feltárását”, s a tervezet szabályai az alapjogvédelemmel szemben a munkáltatói érdekek védelmére helyezik a hangsúlyt. Mint írják, lehetővé válna a magánélet technikai eszközökkel való megfigyelése „a munkaviszonnyal összefüggő, ám munkaidőn túli és munkahelyen kívüli magatartás ellenőrzése céljából”.
A szervezetek kitértek arra is, hogy a korrupció elleni fellépés egyik fontos eszköze a közérdekű bejelentések megtételének joga, és ehhez kapcsolódóan a munkavállaló munkahelyi státusának védelme. Álláspontjuk szerint a „titokvédelmi kötelezettség elnagyolt szabályai” nehezítik a munkáltatók közérdekkel ellentétes magatartásának feltárását.
Hozzátették, hogy a tervezet alkotmányellenesen szűkíti a munkaviszonnyal összefüggő szabad véleménynyilvánítást, a „munkáltató helytelen megítélésére alkalmas”, illetve a „munkaviszony céljaival” ellentétes tartalmú vélemények tilalma aránytalan korlátozást jelentene. Példaként: ebből a szabályozásból következően a multinacionális cégnél dolgozók nem fogalmazhatnának meg multinacionális cégek befektetéseit ellenző véleményt.

Olvasson tovább: