Orosz lecke kezdőknek

Vád alatt a titkosszolgálati vezérek

Cikk nyomtatása
Továbbítás emailben

Jobboldali politikai körökben Szilvásy György már régóta az egyik legtöbbet támadott figura, ami többek között annak is köszönhető, hogy Gyurcsány Ferenc régi bizalmasának számít. A legkülönfélébb összeesküvés-elméletek szereplője, kezdve a MTV-székház titokzatos ostromától a Fidesz-megemlékezésre rátolt szélsőségesekig, az orosz vonalon keresztül pénzelt Jobbik felfuttatásától Budaházy György „mozgatásáig". De hogy miért vették őrizetbe, arról még csak találgatások vannak.

Szilvásy György azt követően lett az egyik legtöbbet támadott baloldali politikus, hogy 2007-ben Gyurcsány Ferenc leváltotta a kancelláriaminiszteri posztról (ahol nem számított sikeres politikusnak), és titkosszolgálati miniszterré nevezte ki. Szilvásy belenyúlt a szolgálatok vezetői szerkezetébe, amit később azzal indokolt, hogy a szervezettől kiszivárogtak az információk, többek között a Fideszhez. Az általa kiválasztott vezető Laborc Sándor lett, akit azonnal támadott az ellenzék.

Hol vannak az oroszok?

A Bába Iván jobboldali szakpolitikus által igazgatott Budapest Analyses (BA) intézet többször is publikált sokat sejtetően a magyar politikai életben és a titkosszolgálatok rendszerében megjelenő „orosz szálról" s Gyurcsány Ferenc meglepően jó Putyin-barátságáról. (Bába ma a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára, jelenleg e tárcához tartozik a magyar „kémközpont" - a szerk.) Két eseményt lehet leginkább korszakhatárként megjelölni a kritikáikban: Laborc Sándor kinevezését és az UD Zrt.-ügyet.

Laborc kinevezéséről így írt a BA: „Laborc életútja azt mutatja, hogy az MSZP-hez és Gyurcsányhoz való hűsége mellett lehetnek olyan kötődései is, melyek már stratégiai jelentőséggel bírnak. Az elhárítás jövőbeni főigazgatója az elmúlt rendszerben hat évet tanult a moszkvai Dzerzsinszkij Akadémián, együtt a jelenlegi orosz hírszerzés és elhárítás vezetőivel. A magyar kormány döntésével magára vonta a nemzetközi figyelmet is, ugyanis a NATO-ban prioritás, hogy visszaszorítsák az orosz beszivárgást a szolgálatokba, mely a mai napig folyamatos."

Egy másik elemzés megállapította: Laborc kinevezése hosszú belpolitikai vitát fog eredményezni. Ennek egyik következménye lehet, hogy egy esetleges kormányváltás után kérdésessé válik, hogy a magyar szolgálatoknál megmarad-e az eddig viszonylag konszenzusos személycserék és fiatalítások módszere. 2002-ig főosztályvezetőtől fölfelé nem neveztek ki olyan személyeket, akik egy évnél többet tartóz­kodtak a Szovjetunióban.

A Fidesz egyébként Laborc kinevezésére hivatkozva nem vett részt 2008-tól kezdődően a nemzetbiztonsági bizottság ülésein.

Küzdelem a „polip" ellen

A rendőrség 2008 szeptemberében Laborc Sándor feljelentése alapján házkutatást tartott az UD Zrt. nevű cég székhelyén, illetve a vezetők lakásán. Szilvásy György bejelentette: a Nemzetbiztonsági Hivatal több hónapig tartó nyomozása „egy polipszerűen működő, árnyék-titkosszolgálatot" leplezett le, amely kapcsolatban állt ellenzéki politikusokkal is, tiltott adatgyűjtést végzett, és ennek során magántitkot, banktitkot, államtitkot sértett.

Az ügy kapcsán lehallgatási anyagok kerültek napvilágra. A Fidesz ugyanis feltette honlapjára azt a hét lehallgatott beszélgetést, amelyben politikusai is érintettek. Ezekből például az derült ki, hogy Kövér László, a Fidesz Országos Választmányának elnöke találkozókat beszél meg egy UD Zrt.-s vezetővel, Horváth Józseffel.  Demeter Ervin, az Orbán-kormány egykori minisztere pedig az iránt érdeklődik, hogy Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője mikor és miért járt Moszkvában. Azt is megtudjuk, hogy Laborc elődje, Galambos Lajos hetente sörözött a KGB budapesti rezidensével.  Ismeretlenek a youtube-ra is töltöttek fel hangfájlokat, amelyek egyikén Csányi Sándornak, az OTP vezetőjének a beszélgetése is hallható  áttételesen az MDF-ről.  Fideszes forrásaink szerint sem a lehallgatáson, sem a nyilvánosságra kerülésen nem tudták túl tenni magukat az érintettek. A kormányváltást követően Horváth Józsefet a Katonai Biztonsági Hivatal általános főigazgató-helyettesévé nevezték ki. Az üggyel kapcsolatos legendáriumokba bekerült az is, hogy az OTP gyengítése (Csányi Sándor belekeverése az ügybe) azt a célt szolgálhatta, hogy a Mol (vezetője Hernádi Zsolt, akinek Csányi az egyik fő támogatója) meggyengüljön, s akár orosz kézbe kerüljön a Mol.

Szilvásy Györgynek a szocialista kormányzás alatt sikerült - Gyurcsány Ferenc mellett - a jobboldal egyik „legutáltabb" személyévé válnia. Azt ma még nem lehet megítélni, hogy ennek oka Szilvásy politikai „kétbalkezessége", az igazságért való kiállása vagy általa elkövetett esetleges törvénytelenségek. Földi László egykori kémfőnökkel készített interjúnkból (a 20. oldalon olvasható) kiderül, hogy az üggyel kapcsolatban az egykori hírszerző tiszt számára az a fő kérdés, hogy előbb volt-e meg a bűnös, mint a bűntett.

Mi lehet Szilvásyék bűne?

A Budapesti Katonai Ügyészség múlt kedden gyanúsítottként hallgatta ki Galambos Lajost, az NBH - Laborc előtti - főnökét, akit pénteken házi őrizetbe helyezett a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa. Aznap Szilvásy Györgynél is házkutatást tartottak, majd őt is őrizetbe vették. Szombaton gyanúsítottként hallgatták ki, majd szintén őrizetbe vették Laborc Sándort. A hét elején azonban a bíróság váratlanul szabadon engedte őket, amit az ellenzék rögtön a vád gyengeségének minősített.

Hétfőn a parlamenti szakbizottság tartott rendkívüli ülést az ügyben. A 2089-ig titkosított meghallgatást követően a bizottság MSZP-s elnöke, Vadai Ágnes kijelentette: az ügy elképzelhetetlen és életszerűtlen, de ennél több információt nem közölt. Gulyás Gergely, a bizottság fideszes elnöke viszont kijelentette: Az ügy maga súlyos, és nyilván bizonyítékokkal kellően alá van támasztva, de ezeket ők maguk sem ismerhették meg, csupán az alapügyről kaptak tájékoztatást.

Zamecsnik Péter, Laborc védője szerint a volt titkosszolgálati vezetők és a volt titokminiszter ügyének szakmai ügynek kellene lennie: „ez egy múltbéli történés, egy bonyolult múltbéli történés".

A sajtóban ennek ellenére lázas találgatások kezdődtek. Olvasni lehetett oroszoknak átjátszott Mol-részvényekről, orosz-magyar kémháborúról. Az Index viszont úgy tudja, hogy egy évekkel ezelőtti illegális akciósorozat miatt áll a gyanúsítások hátterében: eszerint Szilvásyék részt vettek egy hackertámadás megszervezésében a kormányzati gerincháló és több kormányzati informatikai rendszer ellen, a támadásokra azonban egy társszolgálat is felfigyelt. Az ügy negyedik gyanúsítottja a lap szerint a hacker. Ezt a támadást korábban úgy emlegették fideszes politikusok, mint áltámadást, amivel éppen az UD Zrt.-t kívánták befeketíteni.

Az orosz vélemény

Az orosz sajtó is foglalkozik a magyar titkosszolgálati üggyel. A Regnum hírügynökség majdnem tíz oldalon részletezi az összefüggéseket: beszámol Galambos nemzetbiztonsági pályafutásáról, amit az Egymásért Egy-Másért Alapítvány körüli botrány tört derékba. „Július elsején bírósági rendelkezésre házi őrizetbe helyezték Galambost, ekkor derült ki az is, hogy a Katonai Ügyészség kémkedéssel vádolja. Ilyen »kémkedési« ügyre az 1950-es évek eleje, Rákosi Mátyás diktátor dicsőséges regnálása óta nem került sor" - írja a portál.

A Regnum szerint a Galambos-Szilvásy-Laborc-trió kálváriája összetett: egyrészt nyilvánvaló, hogy ez által akarják lejáratni a szocialistákat, másrészt igyekeznek a vádlottak padjára ültetni Gyurcsány Ferencet. A Regnum hozzáteszi: az ügyhöz Gyurcsány Ferencnek anyósa révén lehet köze. A portál szerint célja lehet a jelenlegi vezetésnek, hogy megtisztítsa a szakszolgálatokat azoktól az emberektől, akik közvetlenül vagy érintőlegesen kapcsolatban álltak a kommunista rendszerrel. A portál szerint már március és május között lezajlott egy hasonló „tisztogatás" a magyar Külügyminisztériumban, és most a szakszolgálatokra került sor.  A Regnum szerint az ügyben megjelent egy oroszellenes összetevő is: egyértelmű, hogy Oroszország a célpontja a Galambost érő kémkedési vádaknak. Egyrészt a Galambossal kapcsolatban álló személyeket orosz pénz mosásával vádolják, amelyekből állítólag több milliárd forintos értékben vásároltak Mol-részvényeket - állítja a Regnum. A portál szerint arra is lehet számítani, hogy a magyarok kompromittáló anyagokat fognak eljuttatni az orosz médiumoknak az orosz elnökválasztásokkal összefüggésben - a portál szerint komoly esély van rá, hogy a „támadás" a jelenlegi orosz miniszterelnök, Vlagyimir Putyin ellen fog irányulni.

A lap szerint a korábbi titkosszolgálati vezetők letartóztatásával kapcsolatban érdemes megfigyelni Martonyi János június 24-én kelt nyilatkozatát a külügy és a magyar titkos­szolgálatok sikeres együttműködéséről. A lap számára úgy tűnik, a „fideszesek" a tavalyi győzelmüket követően „alárendelték külügyminiszterüknek a magyar hírszerző ügynökséget, az Információs Hivatalt". A Regnum szerint így a magyar külügy feje, a diplomácia vezetője egyben a magyar főkém.

Olvasson tovább:

Feliratkozás hírlevélre

 
Név: *
Email: *
Feliratkozással elfogadja a Hetek adatvédelmi elveit