Kereső toggle

Disz iz dö hángérien dzsásztisz

Első fokon felmentették a volt csendőr századost

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hatalmas hazai és nemzetközi sajtófigyelem övezte dr. Képíró Sándor Fővárosi Bíróság előtt zajló perének hét eleji ítélethirdetését, melynek tárgya, hogy bizonyítható-e a járőrparancsnok közreműködése ártatlan civilek tömeges és törvénytelen kivégzésében egy 1942. január 21-23. között lezajlott újvidéki razzia során.

„Odanézz, az ott a Zuroff, a mocskos cionista, idejött Jeruzsálemből izgatni" - mutat a Simon Wiesenthal Központ igazgatójára a kakasülőn egy harcsabajszú „hazafi", akit annyira hajt az ideg, hogy nem is bírja egy helyben ülve kivárni a bírói szózatot. A tárgyalóterem zsúfolásig megtelt, mindenki ragad, mint a csiga, a nagy forróságban (még a CNN tudósítója is). Hatvannégy vármegyéseket nem látni, itt vannak viszont azok a már kellékszámba menő „náci bácsik és nénik", akik minden olyan eseményen felbukkannak, ahol egy kiadósat lehet zsidózni. Mondják is a magukfajtáét, aztán pisszegnek egymásnak, hogy felállni, mikor a mentőszolgálat munkatársa a mikrofon elé tolja az idős vádlottat. A bírótól megtudjuk, hogy Képíró megrendült egészségi állapota egy félrekezelés eredménye, pszichológusától pedig azt, hogy ennek ellenére jó szellemi állapotban van.

A perbeszédek ugyan már korábban elhangzottak, mindkét fél kontrázhat azonban még egyet a másikra reagálva. Az ügyész szerint azért képtelenség közvetlen bizonyítékokat számon kérni a vádhatóságon, mert a távoli múlt miatt nincsenek szemtanúk. Vegye figyelembe a bíróság a korábbi peranyagokat, különös tekintettel a - nem az ÁVH, hanem a katonapolitikai osztály által felvett - tanúvallomásokra, melyek hitelességéhez nem férhet kétség.

Zétényi Zsolt védőügyvéd szerint viszont a jegyzőkönyvek keletkezésének körülményeitől nem lehet eltekinteni a bizonyítékok értékelésénél, márpedig köztudott, hogy 1945 után a nyomozó szervek politikai célból alkalmaztak erőszakot, fenyegetést a kihallgatásoknál.

Az ítélet kihirdetése előtt dr. Képíró Sándor vádlott beszélhet az utolsó szó jogán, szavait pszichológusa tolmácsolja a bíróságnak: „Ártatlan vagyok, soha nem öltem, nem raboltam, a hazámat szolgáltam. 1996-ban azért tértem haza Argentínából, mert Magyarország nélkül számomra nincs élet." És ebben a pillanatban derül ki, hogy milyen széles skálán mozognak a „nemzeti radikálisok" érzelmei, hiszen az izraeli érdeklődőket folyamatosan suttogva gyalázó nyilas bácsi megkönnyezi századosa szavait a lelátón.

Miután a bíróság bizonyítottság hiányában felmentette a volt csendőrt a háborús bűntett vádja alól, a tárgyalóteremben helyet foglaló nemzettestvérek hangos ovációban törnek ki, és csak a zord bírói fellépés tudja hűteni kedélyüket. Az ítélet indoklásáról már távozó Képírót újra megtapsolják, a termet szintén elhagyó Efraim Zuroffot viszont jól kiröhögik, és azt kiabálják, hogy „kit érdekel ez a sapkás", illetve: „This is the Hungarian justice".

A „nácivadász" a tárgyalásra ellátogató Vladimir Vukceviccsel, a háborús bűnök kivizsgálásáért felelős szerb különleges ügyésszel távozik, akivel még 2008-ban együtt kérték a Képíró elleni vizsgálat megindítását. Mindketten csalódottak. Előbbi úgy érzi, nem történt „igazságszolgáltatás", Zuroff szerint pedig a „gyalázatos ítélet sértés az újvidéki mészárlások áldozataira nézve". „Magyarországon Képírót a náci megszállás mentette meg a börtönből. Most pedig olyan helyzet állt elő, mintha feltámadtak volna a nácik, akik újra felmentették őt tettei súlya alól" - tette hozzá az igazgató.

Falvai Zsolt ügyész a tárgyaláson fellebbezést jelentett be, az ítéletet ugyanis „megalapozatlannak, indoklását több helyen következetlennek" találta. És erre a lépésre várt Képíró Sándor is, aki ügyvédjén keresztül kér jogorvoslatot, mivel szerintük a bíróságnak a bűncselekmény hiányát kellett volna megállapítania. Zétényi Zsoltnak még egy kis szalonzsidózás is belefért a közszolgálati tévé reggeli műsorában, mikor közvetlen izraeli befolyást sugallt az ügyészség szerepét illetően, és hamisítatlan, kódolt antiszemita szöveggel a „megélhetési etnobiznisz részeként" aposztrofálta az eljárást.

NemzetköziŰfelháborodás

Az ítélettel több száz cikk foglalkozott külföldön. A mértékadó orosz Kommerszant mindenféle kertelés nélkül „Tanúk hiányában felmentették a nácit” címŐ írásában számolt be a perrl. A lap – a vádiratból idézve – közölte, hogy mintegy 1200 ártatlan civilt – zsidókat, cigányokat és szerbeket – lttek bele a jeges folyóba a fasiszták, 36 személy haláláért pedig Képíró személyesen is felels. Az orosz lap emlékeztet: Képírót már 1944-ben elítélték civilek elleni gyilkosságok miatt, de a Szálasi Ferenc által vezetett náci párt hatalomra kerülését követen szabadon engedték, így – álnéven – Argentínába tudott szökni. A hétfi ítélethirdetést követen egy Novi Sad-i túlél, Edita Gavanszki azt nyilatkozta a Kommerszantnak, hogy „Képíró nem vett részt személyesen a mínusz 30 fokos hidegben a kivégzésekben. Egy fŐtött irodából adta az utasításokat, volt a parancsnok”.
A Nácizmus Nélküli Világért elnevezésŐ emberi jogi mozgalom a Regnum.ru orosz hírügynökséghez eljuttatott közleményében azt írta, arra számítanak, hogy a „Képíró-per lehet az egyik utolsó, ha nem a legutolsó hangos bünteteljárás náci bŐnösökkel szemben”. A Regnum tudósítója beszámolt arról, hogy Képíró Argentínából hazatérve Budapesten lakott, egy zsinagógával szemben. A hírügynökség azt is megemlítette, hogy csak akkor indult eljárás a volt százados ellen, miután Szerbia újabb bizonyítékokat adott át a magyar hatóságoknak. A Regnum tudósítója szerint Képíró ártatlannak tartja magát, és „nyugodt lelkiismerettel alszik”.
Az amerikai The New York Times kitért arra is, hogy Képíró ügyét még februárban felkarolta a „szélsjobboldali Jobbik”. A cikk szerzje szerint a 97 éves Képírót már két ízben bŐnösnek találták, most azonban felmentette a bíróság, ami azt bizonyíthatja, hogy a vádhatóságnak komoly nehézséget jelent bizonyítékokat találni a háborús bŐnökkel vádolt személyekkel szemben ennyi évvel a második világháborút követen.
A francia hetilapok online változatai a nemzetközi hírügynökségek tudósításai alapján számoltak be a perrl, a Europe1 kereskedelmi és a France Info hírrádiók az Agence France-Presse hírébl pedig azt emelték ki, hogy a Simon Wiesenthal Központ újvidéki irodájának képviselje, Ana Frenkel szerint az ítélet „nem volt váratlan, ugyanis a magyar társadalom továbbra sem képes szembenézni múltjával”. Ezt ersítette meg Aleksandar Necsak, a szerbiai zsidó közösségek szövetségének elnöke is: „Nem lehet mást várni egy olyan országban, ahol egy fasisztabarát párt sok szavazatot kap, és vannak arra utaló jelek, hogy terjedben van a neonácizmus”. A német Spiegel online ezzel szemben váratlannak minsítette a volt csendr százados fölmentését. Szerintük a per arra mutat rá, hogy a magyaroknak komoly nehézséget jelent a több évtizeddel ezeltti rémtettek feldolgozása.
A Süddeutsche Zeitung pedig azt írta a bírósági eljárásról, hogy a vádlott védelmét anyagilag támogatta a Nemzeti Jogvéd Szolgálat, amelyet a „jobboldali-populista Jobbik párt tart fenn”. Képíró ügyvédje szerint „szemenszedett valótlanság” a Süddeutsche Zeitung és a The New York Times információira alapozott állítás. Az ügyvéd közölte, hogy valóban elnöke a Nemzeti Jogvéd Szolgálatnak, de ezt az ügyet Képíró Sándor megbízása alapján látja el, tiszteletdíjat kizárólag tle kap és fogad el érte. (Molnár László)

Olvasson tovább: