Kereső toggle

Újfajta kábulat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Tavaly óta Magyarországon egy teljesen új világ kezddött el. A felnttek alkohol-univerzumát a tizenévesek körében felváltotta a legális pszichoaktív szerek univerzuma. Ezek az úgynevezett dizájner drogok, melyeknek nem a terjedésérl, hanem a robbanásáról beszélhetünk” – figyelmeztet Tistyán László szociológus, a pécsi Fact Intézet vezetje.

A tiltólistán nem szereplő „dizájner” drogok hihetetlenül gyors térhódításának okait vizsgálta nemrégiben a Fact Intézet az INDIT Közalapítvánnyal együtt végzett kutatásában. A Pécsett, Kaposváron, Szekszárdon, Szegeden és Gyulán végzett vizsgálat szerint már a 13-14 évesek is találkoznak a dizájner drogokkal, és a középiskolások többsége már ezeket fogyasztja. A robbanásszerű terjedés legfőbb oka, hogy ezek a kémiai szerek legálisak, viszonylag olcsók, minőségük elméletileg megbízható, valamint az interneten könnyen és biztonsággal beszerezhetők. Ma már egyre több heroinista is erre a változatra tér át. Zacher Gábor toxikológus elmondása szerint a dizájner drogok egyrészt korábbi gyógyszerkísérletek melléktermékei, melyeket épp durva pszichés mellékhatásaik miatt vetettek el, majd fedeztek fel újra. A szerek másik fajtáját manapság a betiltott vegyületek újabb és újabb módosításai révén állítják elő. A tavaly óta eluralkodott tendencia alapjaiban változtatja meg a drogfogyasztást és a kereskedelmet, valamint teljességgel megkérdőjelezi az eddigi európai drogpolitikát, amely a büntetőjogot helyezte előtérbe.
A Fact problémafeltáró kutatása rávilágít egyes jelenségekre, de ezek elterjedtségét további vizsgálatok hivatottak kideríteni – figyelmeztet Tistyán László. Elmondása szerint 60 mélyinterjút készítettek szórakozóhelyek alkalmazottaival, rendőrökkel, segítő szakemberekkel, fiatalokkal, s a beszámolókból kiderült, hogy sok diszkóban már 100 százalékban ezek a szerek használatosak.
„Elemeztük az internetes drogkereskedelmet is, különös tekintettel a legális pszichoaktív szerek széles piacára, és átnéztük a blogszférát is, a magyar fogyasztók kommunikációs színterét, ahol jobb híján a téma hazai tapasztalatcseréje zajlik” – számolt be a szakember. Angol és német nyelven számtalan webáruház kínálatában 8-10 aktuális szer biztosan megtalálható, a személyre szabott választásban pedig 24 órás vevőszolgálat informálja akár skype-on is az érdeklődőt. Ha van egy közepes nyelvtudású ember a bandában, az pillanatok alatt leinformálja és megrendeli az anyagot az interneten keresztül, ehhez még kifejezetten dílernek sem kell lennie. Egy interjúalany elmondta, hogy a profik szinte teljesen anonim módon görgetik végig az online tranzakciót: megtörténik az átutalás, majd egy banki széfbe beérkezik a kért anyag, Angliából a futár leszállítja két nap alatt.
„A terjesztés is átalakul. Nagyon sok fogyasztó árusít is, ezzel szerezve meg a pénzt a saját adagjára. Emellett nem tudni, mennyire elterjedt jelenség az, amit mi zártkörű prostitúciónak neveztünk el, a fiatalok szerint előfordul, hogy egy lány egy társaságbeli ismerősével lefekszik a szerért, ez heroinisták között régóta ismert jelenség” – teszi hozzá a kutató.
Egy három fős társaságnak összesen 1 gramm szer kell egy egész hétvégére, ez 10 ezer forint körüli összeg, így fejenként 3 ezer forint körül megvan a három estére elegendő bódítószer. A hétvége azt jelenti, hogy péntek éjjel van a parti, szombat éjjel az after parti, vasárnap az after-after parti. 
A megkérdezett középiskolások szerint a szerhasználatnak is megvannak a maga szabályai: egy iskolai délelőttre nem pörgeti fel magát az ember, legfeljebb suli előtt elszív egy marihuánás cigarettát. Másfajta szert használ, ha délután elmegy egy baráti társaságba, s megint másfajtát az esti buliban, ahol pörögni kell. A szociológus megjegyezte: az iskolások energiaital-fogyasztása a bevezető szakaszt jelenti ebbe az életmódba, miközben a felnőttek szerfüggés terén mintaadók. A hagyományos illegális drogok egyre rosszabb minőségűek, míg a legális szerek 99 százalékos „tisztaságúak”. Ám azzal a fogyasztók is tisztában vannak, hogy ezek a szerek olyan rövid ideje vannak jelen a világpiacon, hogy a hosszú idejű fogyasztásuk hatása ismeretlen.
„Romániában tavaly 20 ilyen szert tettek tiltólistára, nálunk egyetlen szert, a Kati néven ismert mefedront sikerült 8 hónapnyi vajúdás után idén januártól betiltani. Jóllehet a tiltólista önmagában nem jelent megoldást, mert ezek a vegyületek szinte a végtelenségig variálhatók – mondta el kérdésünkre Zacher Gábor. Nemcsak tiltások kellenek, hanem foglalkozni is kellene a gyerekekkel. A megelőzésben óriási tartalékok vannak, mindenekelőtt azt a 65 százaléknyi fiatalságot érdemes megcélozni, aki nem szerhasználó. Meg kellene tanítani az embereket a feszültségeik, hiányaik helyes kezelésére” – fejtegeti a főorvos. Kórházi osztályára egyre gyakrabban kerülnek új típusú szerhasználók, köztük 14 év körüliek is, bár nem ők adják a túladagoltak átlagéletkorát.
Az eddigi drogstratégiák a legális szerek dömpingjében abszolút érvényüket vesztik – állította lapunknak egy drogprevenciós szakember.  Szerinte idáig is csak látszatszabályozás folyt: a kemény drogosok nem kerültek látószögbe, az elterelés intézménye főként az adminisztratív tevékenységben merült ki, a prevenciós tevékenységben sok volt a kókler szervezet, a rendőrségnek pedig nem az volt a legfőbb gondja, hogy minden füves fiatalt leültessen. A legális szerek korában felmerül, hogy egyáltalán mit nevezünk konzervatív drogpolitikának, mikorra várható új nemzeti drogstratégia, miként viszonyul a kormányzat az új kihívásokhoz és a meglévő visszásságokhoz, hogyan alakítja át a jogi kereteket vagy a pályázati rendszert. Kérdéseinkkel megkerestük az illetékes államtitkárságot, de válasz lapzártánkig nem érkezett.

Olvasson tovább: