Kereső toggle

Ez vérre megy

Mi lakik a magyar fiatalok szervezetében?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A véradások alkalmával egyre több fiatal bizonyul alkalmatlannak szerhasználat, soványság, testékszer, tetoválás - vagy akár egyszerre mindezek - miatt. Az esetleges fertőzések ugyanis csak fél év múlva mutathatók ki a donorok véréből.

A 18 év feletti fiatalok körében alacsony a véradásban való részvételi arány - nem a hajlandósággal, hanem az alkalmassággal van a baj - állítja P. Ágnes, budapesti magyartanár. Középiskolájában idén a közel 120 fős végzős évfolyamból 25 fiatal jelentkezett véradásra, de végül csak a két kísérőtanár tudott vért adni. Kizáró tényező lehet a hétvégi droghasználat; erős gyógyszerek, nyugtatók, serkentők; az alacsony testsúly; a tetoválás, de a testékszer is. Mivel utóbbiak esetében művi beavatkozásokról van szó, és a sterilitás biztonsága nem ellenőrizhető, az érintettek a fertőzésveszély elkerülése érdekében legalább fél évig nem adhatnak vért - állítja a pedagógus.

„Valóban növekvő a tendencia: a 18. életévüket betöltöttek zöme ma nem alkalmas véradónak, bár később azzá válhat - erősítette meg kérdésünkre Szabó Zsuzsa, a Vöröskereszt véradószervező referense. - A kollégák rendszeresen beszámolnak arról, hogy amikor a középiskolákban a 18. évüket betöltött első véradókat toborozzák, igen magas a kiszűrési arány." Mindez azért is fontos, mert a fiatal felnőtt korosztály az elsődleges utánpótlásnak számít a véradás tekintetében. Korcsoportonként nézve a 18-25 évesek valamivel kisebb arányban vesznek részt véradásban, és kevesebb köztük a rendszeres véradó is, mint a többi korosztálynál. A 25-45 év közöttiek a legaktívabbak, a fiatal felnőtt és nagycsaládos korosztály adja a véradók legnépesebb csoportját - teszi hozzá a referens.

Minden országban az a cél, hogy 5 százalékos véradó arányt érjenek el, ami magyarországi viszonylatban napi 1800 véradót jelent. Hazánkban az évi 400 ezer rászoruló beteg vérkészítményét évi 270 ezer véradó adja össze, akiknek egyharmada többszöri véradó, ez kiadja a szükséges évi 430 ezer véregységet. Rendszeresen szervezett, egyenletes véradás zajlik, hogy mindig annyi vér legyen, amennyi szükséges. Mivel 35 nap a szavatosság, előfordulhatnak azonban vércsoporthiányok. Ilyenkor külön mozgósítani kell bizonyos vércsoporthoz tartozó véradókat.

„Általában a teljes véradó populációban éves szinten közel 15 százalékos a kiszűrési arányunk, a fiataloknál, első véradóknál ez az arány bőven 20 százalék fölött van. A véradásra jelentkező fiatalok többnyire nem is tudják, hogy melyek a kizáró okok" - mondta el érdeklődésünkre Nagy Sándor, az OVSZ szakmai főigazgató-helyettese. Hozzátette: minden kockázati tényezőt abból a szempontból vizsgálnak, hogy hatására fennállhat-e vérkészítménnyel átvihető fertőzés veszélye. A fülbevaló, piercing, tetoválás kiszűrésének oka nem maga a művi beavatkozás, hanem a mögötte rejlő kockázat: ha a beavatkozás során az egyén összeszedett valamilyen transzfúzióval átvihető betegséget - például HIV-vírust vagy hepatitis C-t -, az jobbára 6 hónap múltán válik laboratóriumilag kiszűrhetővé az illető véréből. Itt a nyár, az alkohol, a drog, a pszichoaktív anyagok felfutásának ideje, ezek a szerek szintén féléves kizárást jelentenek a véradásban.

Az alkalmi szerhasználat meglehetősen elterjedt a 15-30 éves korosztály körében. Kutatók szerint egy átlagos fiatalnál egy hónap alatt legalább két hétvégén jellemző a szerhasználat - alkohol, drog, pszichoaktív szerek -, de ez az életforma egy idő után összeegyeztethetetlenné válik a véradással. „A különböző szerek ugyan hamar kiürülnek a szervezetből, ám a véradás szempontjából további veszélyforrást jelent a hatásuk alatti kontrollálatlan viselkedés, itt elsősorban az alkalmi szexuális kapcsolatokra kell gondolni. A véradásnál kizáró tényező a védekezés nélküli, idegen személlyel való kapcsolat a nyilvánvaló fertőzésveszély miatt" - hangsúlyozza Nagy Sándor. A parenterális drogfogyasztókat viszont egy életre kizárják, mert a fecskendő miatt folyamatos a fertőzésveszély, másrészt a szavahihetőségük is gyenge.

A véradóknál 18 év az alsó korhatár, és 50 kilogramm a minimális testsúly. „50 kiló alatt olyan alacsony a keringő vértérfogat, hogy abból 450 ml-t elveszíteni a véradó komoly rosszullétével járhat" - magyarázza Nagy Sándor. A kizáró okok 50 százalékában az egészségtelen táplálkozással együtt járó vérszegénység, illetve az alacsony hemoglobinszint áll a háttérben mindegyik korosztálynál. Ezután jönnek a különböző szervi megbetegedések, daganatos, szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás - ezek előfordulása a teljes populációhoz hasonlóan a donornépesség között is enyhén növekszik.

„A véradás minden országban az önkéntességre és a térítésmentességre épül, így minden érdekeltség kizárható. Eleve feltételezzük a véradó jószándékúságát, hogy segíteni akar másokon, és ezért őszinte velünk" - szögezte le Nagy Sándor.

 

Olvasson tovább: