hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Egyházügyi törvény - Sarkalatos kérdések

2011. 06. 18.
Az egyházakkal foglalkozó sarkalatos törvényjavaslat immár a parlament eltt fekszik, ám a széles körŐnek mondott egyeztetések ellenére egyelre nem állt be a kormányzati oldal részérl remélt „egyensúlyi helyzet”. A létrehozott egyházi kategóriákból kiszorult felekezetek a véleményük szerint ket megillet helyet követelik, az egyesületi meznybe utalt közösségek pedig egyenl pályát egyenl esélyekkel.

Négy kereszténydemokrata honatya (Harrach Péter, Lukács Tamás, Varga László és Vejkey Imre) jegyzi azt az önálló képviselői indítványként a T. Ház elé terjesztett törvényjavaslatot, amely a kormány szándékai szerint lecseréli a húsz éve működő 1990/IV-es lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényt. Az új szabályozás rögzíti a vallási tevékenység és az egyház definícióját, illetve az állam és az egyház különvált működését is. Jelzi ugyanakkor, hogy „az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházzal”, ez azonban nem újdonság az Alkotmánybíróság korábbi iránymutatásához és a kilencvenes évek második felétől működő és külön megállapodásokon alapuló gyakorlathoz képest, amelyet a Horn-kormányzat Vatikánnal kötött szer­ződése alapozott meg.
A jelenleg egységesen szabályozott vallási mezőnyt két nagy kategóriába sorolja a kormány: egyházak és vallási egyesületek. Előbbiek 45 felekezetet tömörítenek három csoportba osztva, melyek közül az első 1/A kategóriába „a vallás szabad gyakorlásáról szóló 1895. évi XLIII. törvénycikk alapján bevett és elismert egyházak” tartoznak, vagyis a törvényjavaslat alapján a katolikusok, a reformátusok, az evangélikusok, valamint három zsidó irányzat, öt ortodox egyház, illetve az unitáriusok és a baptisták. Az 1/B kategória a „jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházak” köre, akikkel kapcsolatban a kormány kétharmados kötelezettséget vállal átfogó megállapodás megkötésére még az idén. Ebbe a körbe főleg a protestáns szabadegyházak kerültek (metodista, pünkösdi, adventista, Hit Gyülekezete stb.) és egyetlen keleti vallásként a krisnások. A harmadik csoporton a szabadkeresztények, a mormonok, a buddhisták (tizenhatból hat), az iszlám két közössége, a jehovisták, további ortodoxok és zsidó irányzatok osztoznak annak köszönhetően, hogy „országos lefedettségűnek”, illetve „világvallásokhoz köthetőnek” minősítik őket. Ennek azonban nem mindenki örül. Így például a Magyar Iszlám Közösség vezetője, Bolek Zoltán is arról tájékoztatta lapunkat, hogy sérelmesnek tartja a kormányzati megállapodásra javasolt egyházi körből való kimaradásukat.
Ami a második egyházi kategória nyolc szereplőjét illeti, esetükben az átfogó megállapodásra irányuló kormányzati kötelezettségvállaláson kívül más nemigen indokolhatja a tradicionális egyházakat is felsoroló első egyházi csoportból való elkülönítésüket, hiszen többségüket ugyancsak a régi 1895-ös vallásügyi törvény alapján jegyezték be hazánkban.
Értesüléseink szerint  a magyarországi zsidó irányzatok között is vitát gerjeszt a tervezet, mivel a Mazsihisz mellett két másik közösség is bekerült az 1/A csoportba. Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija szerint ezzel csak az 1867-es zsidó emancipációs törvény utáni helyzet áll vissza hazánkban, amikor a hatályos jog három zsidó irányzatot ismert el: ortodoxot, neológot és status quót.
Az összes többi (kb. 250-270), jelenleg egyházi státusszal rendelkező vallási közösség az új törvény év végi hatályba lépését követően automatikusan egyesületi minőségben, vagyis a civil szférában folytathatja tevékenységét. Nekik egy hónapjuk van arra, hogy megkíséreljék egyházként újraregisztráltatni magukat a Fővárosi Bíróságon annak tényét bizonyítva, hogy elsődlegesen vallási céllal szerveződtek és mű­ködnek. A bíróságnak ennek megállapításához kötelező jelleggel szakértői asszisztenciát kell igénybe vennie, melyről egészen a tervezet benyújtásáig inkább mint lehetőségről szólt a munkaanyag. Nem kell azonban bajlódnia a bírónak különféle hitelvi kérdésekkel, ha a bejegyzést igénylő szervezet nem tud ezerfős tagságot és húsz­éves konstans jelenlétet produkálni. Akit visszadobnak, egy év múlva futhat neki újra. Őket hívja a „politikai szelekción alapuló egyházi kasztrendszer” alján elhelyezkedő „páriafelekezeteknek” néhány baloldali sajtóvélemény. A kormány egyébként adós maradt az egyesületi létbe irányított egyházak speciális polgári jogi státuszának olyan megnyugtató rendezésével, amely figyelemmel van a vallás sajátosságaiból eredő eltérésekre (hitelveik szerinti belső működési normák, vezetők választása stb.).
A bent maradt egyházak körében leg­­­inkább az okoz zavart és bizonytalanságot, hogy ha az új egyházi jogszabály – nagyon helyesen – a továbbiakban is rögzíti a felekezeti jogegyen­lőséget (azonos jogok és kötelezettségek), akkor hogyan kell értelmezni a mellékletben szereplő táblázatokat, melyek taxa­tíve felsorolják a fent említett három egyházi lista szereplőit. Főleg a második és harmadik csoport egyházai tekintenek előrelépésként arra, hogy a kezdeti tervekhez képest előnyére változott a tervezet, hiszen már nem tartalmaz olyan korábban előrebocsátott nyílt kategóriákat, mint a „történelmi”, illetve „elismert” egyház. Ugyanakkor a jog olyan műfaj, melyben a törvényileg rögzített csoportosításokhoz politikai szándékoktól függően – mondjuk, egy esetlegesen nem egyházbarát kurzus idején – bármikor könnyedén lehet eltérő jogosítványokat rendelni, a jogokat a csoportok között újraosztani. A kérdés tehát az, hogy a felsorolások pusztán az automatikus (ex lege) regisztrációt, valamint a kormányzati teendőket (megállapodások kötése) tükrözik-e, s így elsősorban technikai jellegű csoportosításoknak minősülnek, avagy egy jövőbeni esetleges tartalmi megkülönböztetés alapjait jelentik. Egyházügyi szakértők szerint erre a kérdésre az őszi jogalkotási periódus ad majd választ, amikor a parlament megalkotja, illetve módosítja az egyházak intézményfenntartó és anyagi jellegű jogosítványaival kapcsolatos jogszabályokat (közoktatási és felsőoktatási törvény, egyházfinanszírozási törvény stb.).

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!