Kereső toggle

Káoszelmélet - Újabb tervek a felsőoktatási reformra

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egy év, valamint két elvetélt koncepció után jutott el az oktatási államtitkárság odáig, hogy - kis túlzással - Bokros Lajos programja alapján valósítaná meg a felsőoktatás átszervezését. Egy kiszivárgott munkaanyag szerint Hoffmann Rózsa a felsőoktatási intézmények csaknem felét - köztük a Budapesti Corvinus Egyetemet - bezárná-összevonná. A kiszivárogtatást követően az államtitkár asszony egy újabb fordulattal közölte: az is lehet, hogy minden marad a régiben. A szakma szerint a legnagyobb baj, hogy nincs világos koncepció; egy fideszes szakpolitikus pedig úgy véli, Hoffmann intellektuálisan nem alkalmas a feladatra, ezért illene távoznia.

Kommunikációs szakember legyen a talpán, aki a jelenlegi helyzetben használható tanácsokat tudna adni a saját hitelét kormányzati körökben is „sikeresen" amortizáló Hoffmann Rózsának. Április közepén maga a miniszterelnök „égette le" egy kormányülésen a kereszténydemokrata oktatási államtitkárt azzal, hogy ízekre szedte a felsőoktatási törvény koncepcióját - amelynek első verziója korábban már megbukott. A javításra két hetet kapott Hoffmann, ám jó, ha május végére a kormány asztalán lesz az anyag. Helyzetét nehezíti, hogy az államtitkárságáról kiszivárgott egy munkaanyag, amely szerint felszámolnák a felsőoktatási helyek közel felét; néhány szakon, például a jogász- és közgazdászképzésben pedig korlátoznák a diákok számát. Az egyetemi-főiskolai struktúra átalakítása a Széll Kálmán-terv miatt szükséges. A márciusban bemutatott reformcsomag három év alatt, összesen 88 milliárd forintot vonna ki a felsőoktatásból. Ennek érdekében a jelenlegi 29 állami fenntartású intézményből csak 16 maradna meg. A legnagyobb felháborodást az váltotta ki, hogy lehetőségként merült fel a budapesti Corvinus Egyetem önállóságának megszüntetése is - ez ellen azonnal „gyorsreagálású" élőlánc tiltakozott.

Hoffmann Rózsa igyekezett hűteni az indulatokat, ezért hangsúlyozta, hogy jelenleg csak ötleteket gyűjtenek a racionalizálás mikéntjéről, és intézménybezárással kapcsolatos kormányzati szándék „nincs és nem is lesz". (Lázár János fideszes frakcióvezető egyszerűen csak „ötletbörzéről" beszélt a történtek kapcsán.) Sőt, az államtitkár asszony már abban sem volt biztos, hogy bármilyen integrációra sor kerül. Ennek némiképp ellentmondva hozzátette, hogy a felsőoktatás átalakításáért kiáll, hiszen irracionális és gazdaságtalan, hogy 210 telephelyen és 160 karon zajlik képzés. Az viszont nem jó megoldás, ha mindenhonnan „elcsípünk" egy-két keretszámot és utána öt-hat hallgatós szakok lesznek, hanem bizonyos helyeken meg fog szűnni néhány szak államilag finanszírozott formában - magyarázta.

A változtatások szükségességével a Magyar Rektori Konferencia is egyetért, amely ugyanakkor közleményben hangsúlyozta, hogy „ennek a folyamatnak nem rövid távú pénzügyi megfontolásokon, hanem hosszú távú szakmai szempontokon kell alapulnia". Az egyetemi vezetők rámutattak: a magyar felsőoktatási intézmények száma nem különbözik a legtöbb európai országétól, viszont az oktatott szakok száma jelentősen eltúlzott, így az intézmények működése nemzetgazdasági szinten kevésbé gazdaságos és hatékony. „Az ilyen irányú, a szakok számát csökkentő átalakításban az egyetemek és a főiskolák szakmai közreműködése nélkülözhetetlen" - írták.

Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkára lapunknak nyilatkozva arra is felhívta a figyelmet, hogy a felsőoktatás szétaprózottsága relatív dolog, hiszen az elmúlt 15 évben már lezajlott egy integrációs folyamat. Úgy véli, a legfőbb probléma, hogy még a kormánypártok között sincs átbeszélve az a stratégiai kérdés, hogy mi szolgálja inkább az ország érdekét: az, ha a diplomások arányát tekintve elérjük az EU-s normát, vagy pedig leszakadunk. Az unióban jelenleg a 30-34 éves korosztály 32 százaléka rendelkezik diplomával, ezt emelnék 40 százalékra 2020-ig. (Magyarország hivatalos célkitűzése az, hogy a mostani 25 százalékról 30 százalékra javítanák az arányt.) A diplomás munkanélküliek problémája kapcsán a főtitkár hangsúlyozta: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők még mindig nagyobb eséllyel találnak maguknak munkahelyet, mint az érettségizettek (és náluk is kisebb eséllyel indulnak a 8 általános végzettséggel rendelkezők).

Trencsényi szerint a szakmát leginkább az oktatási államtitkárság tevékenységének „abszolút ötletszerűsége" riasztja, vagyis, hogy egyáltalán nincs vitaalapként szolgáló világos stratégia a felsőoktatás átszervezéséről. „Azt sem tudjuk, kik az igazi gagman-ek, kik határozzák meg a jövő irányvonalát. Vannak kegyencek, akiket az »Úr« néha magához rendel, és ott elmondhatják a tutit" - jegyezte meg ironikusan, hozzátéve, hogy ennél célravezetőbb lenne, ha átfogó hatástanulmányok készülnének a felsőoktatás jelenlegi működéséről. Az érdemi szakmai előkészítés csak ezt követően kezdődhetne meg, hiszen - magyarázta Trencsényi - a rendszer szereplői a saját helyzetükből kiindulva tudnak csak véleményt alkotni a felsőoktatásról, ami „nem éppen tudományos módszer".

A Debreceni Egyetem rektora sem látja azokat a pontosan meghatározott irányvonalakat, amelyek mentén az oktatási tárca elképzelné a felsőoktatás átszervezését, így egyelőre csak a bizonytalanság biztos. Fábián István szerint valóban szükség van a rendszer átalakítására, már csak a demográfiai mutatók miatt is - nevezetesen, hogy egyre kevesebb az érettségiző -, valamint túl sok a szakirány. „Ugyanakkor ezt nem fiskális szempontoknak kellene csupán alárendelni" - hangsúlyozta. A rektor utalt a kutatóegyetemek által kiadott közleményre is, amelyben közösen utasították vissza a Széll Kálmán-terv angol verziójában szereplő megállapítást, amely szerint a magyar felsőoktatási rendszer nem felel meg a munkaerőpiac elvárásainak és „nem állít elő értéket". Fábián István egyelőre még nem tudja megítélni, hogy az egyeztetések során az oktatási államtitkárság mennyiben veszi figyelembe a szempontjaikat. Ez akkor derül ki, amikor a kormány asztalára kerül a koncepció.

A Hoffmann Rózsa és az oktatási államtitkárság felé irányuló kormányzati elvárás nem arról szól, hogy csökkentsék a hallgatói létszámokat, hanem hogy hatékonyabban legyenek felhasználva az állami források - magyarázta a Heteknek egy kormányzati szakpolitikus. A hatékonysághoz szerinte a jelenlegi elképzeléseknél sokkal jobban hozzájárulna, ha valamilyen módon vissza lehetne szerezni azoknak a hallgatóknak a képzési költségeit, akik nem fejezik be az egyetemet vagy főiskolát (35-40 százalékos a lemorzsolódás), illetve befejezik, de a diplomájukkal külföldön helyezkednek el.

„Az általam ismert tervezet érdemben nem változtatna a képzési arányokon sem, márpedig ez is fontos lenne. Vannak olyan képzések, amelyek keresettek, és megfizethetők - ezeknél csökkenteni lehetne az állami finanszírozás arányát a költségtérítéses képzés javára, hiszen például nem kellene mindenkinek jogásznak lennie. Azoknál a képzéseknél azonban, amelyek drágák, viszont az állam számára fontosak - például az orvosi vagy pedagógusi -, arányaiban az állami finanszírozás kerülne túlsúlyba" - fogalmazott a szakértő, aki úgy véli, Hoffmannék egyenesen „meg akarják vezetni" a miniszterelnököt a létszámcsökkentéssel, miközben a szakmával és az érintett intézményekkel nem merik bevállalni a konfliktust.

„Ha egy év alatt nem sikerült megfelelő koncepciót összeállítani, akkor a következő két hétben sem fog sikerülni. A tárca úgy látszik, nem képes a kijelölt célokhoz szükséges eszközöket megtalálni, miközben a kitűzött célokkal kísérelnek meg morális alapon vitatkozni. Véleményem szerint Hoffmann Rózsa intellektuálisan nem képes arra, hogy ebben a vitában értelmesen részt vegyen. Olyan messzire kerültek a fél éve megfogalmazott értékrendjüktől, hogy ezt jó lelkiismerettel nem sokan bírnák el. Ilyenkor fel kell állni" - fogalmazott forrásunk.

Egy másik kormányzati szakpolitikus arról beszélt a Heteknek, hogy - belső érdekellentétek ide, vagy oda - a felsőoktatás kérdésében is a végső döntés Orbán Viktoré. A fideszes politikusok is sok esetben a sajtóból értesülnek a tervezetről. Ráadásul az egyértelmű, hogy nem a padlón levő ellenzék „szítja" a indulatokat, hanem belső érdekellentétek vezethetnek a botrányt okozó kiszivárogtatáshoz, amelyek erodálhatják a Fidesz-KDNP kormányzóképességébe vetett szavazói bizalmat.

Nem véletlen, hogy Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusa, egykori miniszter a Népszabadságnak elmondta: rossz üzenetnek tartja a tankötelezettség korhatárának leszállítását és azzal sem ért egyet, hogy kevesebb diplomásra van szükség. Elutasítja a nemzetgazdasági tárca felfogását az oktatás szerepéről, miként azokat a szakmunkásképzés eltömegesítésére vonatkozó törekvéseket is, amelyek az iparkamarához köthetők. „Nem tudom" - felelte arra a kérdésre, megmarad-e a Corvinus Egyetem. Szerinte nem megoldás a felsőoktatási helyek szűkítése. Gyakorlatilag az utódja összes lényeges tervét bírálta.

 

Olvasson tovább: