Kereső toggle

Aki nem lép egyszerre

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az „egyenruhás bűnözés” visszaszorítását kívánja elérni a kormány a büntető törvénykönyv héten elfogadott módosításával. Szakértők szerint azonban ennek inkább csak politikai haszna van, hiszen a masírozó szélsőségeseket az eddigi jogszabályok alapján is meg lehetett volna fékezni – sőt, elképzelhető, hogy a Btk.-módosítás csak nehezít ezen.

Az MSZP és az LMP is támogatta, a Jobbik viszont nemmel szavazott a kormány Btk.-módosítási javaslatára. A bevallottan a masírozó-járőröző szélsőségesek (jobbikos polgárőrök, Véderő, csendőrség) megrendszabályozására született indítvány szerint a jövőben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely riadalmat kelthet valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozó közösség tagjaiban. Emellett a kiegészítés rögzíti, hogy aki olyan, a közbiztonság, a közrend fenntartására irányuló tevékenységet szervez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy ilyen tevékenységet végez, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Bárándy Péter ügyvéd, korábbi igazságügy-miniszter szerint egyfelől felesleges, másfelől hibás az elfogadott Btk.-módosítás. A személyi szabadság megsértését, illetve a kényszerítést ugyanis eddig is büntetni rendelte a törvény. Előbbi a jobbikos polgárőrök által végzett igazoltatással, utóbbi pedig a félelemkeltő masírozással valósult meg. Az erre „ráépült” közösség tagja elleni erőszak szintén megtalálható a Btk.-ban. „Jogalkotási alapelv, hogy a tilalmakat nem szabad halmozni, ha egyszer valamit tilt a törvény, akkor azt a tiltást csak különleges esetekben szabad megismételni, ugyanis ez akár megoldhatatlan jogalkalmazási problémákhoz is vezethet” – hangsúlyozta Bárándy, megjegyezve, hogy a mostani módosítás ráadásul enyhébb büntetési tételeket tartalmaz. Hozzátette: érdekes kérdés, hogy a rendőrök miért garázdaság – és nem az előbbiekben említett két cselekmény – miatt állították elő a polgárőröket és a Véderő tagjait. Ez olyan hiba volt, ami után a bíróság nem tehetett mást, mint hogy elengedi őket.
Dr. Finszter Géza kriminológus, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársa szintén úgy látja, hogy már az eddigi törvények alapján is elejét lehetett volna venni az „egyenruhás bűnözésnek”. Hiszen az egyesülési jogról szóló törvény tiltja a militarista, félkatonai szerveződéseket, a rendőrségi törvény pedig világossá teszi, hogy a közrend és a közbiztonság védelme a rendőrség feladata. „A Magyar Gárda betiltása kapcsán pedig született egy nagyon világos ítélet a Fővárosi Ítélőtáblán, amelynek indoklása egyértelműen különbséget tesz a véleménynyilvánítás szabadsága, illetve az egyenruhás szervezet félelmet és megbotránkozást keltő, a biztonsághoz és a szabadsághoz való jogot sértő tevékenysége között. Ezt az indoklást kellett volna beépíteni a rendőrség intézkedési protokolljába, és ez alapján határozottan lehetett volna eljárni az alternatív polgárőrséggel, vagy akár a csendőrséggel szemben” – magyarázta Finszter Géza, aki szerint a jobbikos polgárőrség és csendőrség elleni fellépés segít ugyan megelőzni, hogy az etnikai feszültségek eszkalálódjanak, ugyanakkor az emberek biztonságérzetét még nem feltétlenül állítja helyre.
Ki fogja megvédeni „Mari nénit” attól, hogy a kertjéből vagy a házából ellopják a terményeit és az értékeit; vagy ki szoríthatja vissza az uzsorakölcsönök rendszerét és a félelemkeltő, erőszakos bűncselekményeket? Finszter szerint semmiképpen nem több ezer plusz rendőr, hiszen Magyarország jelenleg is a népességarányosan legnagyobb rendőri állományt foglalkoztató európai országok közé tartozik (a tisztek aránya 34 százalék). A szakember úgy véli, hogy a rendőrség reformja az elmúlt húsz év adóssága, amiért minden kormány felelős. „Pontos állapotfelmérés után egy tíz-tizenöt éves, szakmai alapú fejlesztési tervre lenne szükség, amelyhez az egymást követő kormányok tartják magukat, és nem pretoriánus szolgahadként kezelik a rendőrséget, saját politikai előnyeiket tartva szem előtt. És persze az is fontos lenne, hogy maga a testület is akarja a változást, és ne az legyen a legfontosabb, hogy csak a tábornokok száma ne csökkenjen” – fogalmazott a kriminológus, megjegyezve, hogy számtalanszor jelezték mindezt a politika felé, ám érdemi választ nem kaptak. „A magam részéről azon gondolkodom, hogy elmegyek halbiológusnak, nyugodtan írja meg” – jegyezte meg lemondóan Finszter Géza.
Hogy mennyire nem érzik magukat biztonságban a kistelepüléseken élők, arról Mali Zoltán, a Baranya megyei Drávapiski polgármestere is be tud számolni. Az uzsorakölcsönök ellen országos harcot hirdető faluvezető a napokban azzal került be ismét a hírekbe, hogy bejelentette: Drávapiskin is megszervezik a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület helyi csoportját. Rögtön hozzá is tette – amit lapunknak ugyancsak megerősített –, hogy mindez csak egy segélykiáltás volt a részéről, hiszen alapvetően a rendőrök segítségére számítanának, ám ezt eddig hiába várták. „Semmi közöm Vona Gáborhoz, és nem akarom, hogy itt a faluban masírozzanak az egyenruhásaik. Arra gondoltunk viszont, hogy a jobbikos polgárőrökkel legalább rendőrök is jönnének, és ebben nem is csalódtunk” – jegyezte meg ironikusan Mali, aki azonban nem feltétlenül ilyen rendőri aktivitásra gondolt: a rend őrei ugyanis a polgármesteri hivatalban tartottak házkutatást – egy névtelen feljelentéshez kapcsolódó ügy nyomán. A polgármester szerint ez az intézkedés válaszreakció volt arra, hogy előző nap a rendőrségi statisztikát kritizálta.
A polgármester szerint három problémás roma család van csak Drávapiskiben, de a rendőrség nem segített a megfékezésükben. „Egy ízben a polgármesteri hivatal udvaráról loptak el építőanyagokat, amelyekből garázst építettek. A rendőrség helybenhagyással lefoglalta az épületet, de azt továbbra is használhatják a jóemberek. Máskor egy ivóvízkútba engedték a saját szennyvizüket, és amikor ezt szóvá tettem, az volt a válasz, hogy rasszista vagyok. Amikor pedig kihívtam a rendőröket, mert valaki kaszával akart nekem jönni, négy óra múlva értek a helyszínre” – adott ízelítőt a helyi viszonyokból. Hozzátette: nem reprezentatív felmérése szerint a környékbeliek többsége sem a kistérségi rendőrkapitány, sem saját körzeti megbízottja nevét nem ismeri, így nem tudják, hogy kit kellene hívni, ha baj van.

Visszajöttek

„Természetesen nem szüntetjük meg a csendőrséget, melynek létrehozásakor minden jogi előírásnak megfelelően döntött a képviselő-testületünk. Bízom benne, hogy ezen állításomat nemcsak az Alkotmánybíróság, hanem független magyar bíróság(ok) is ki fogják mondani” – jelentette ki lapunknak Fülöp Erik, Tiszavasvári jobbikos polgármestere. Hozzátette: képviselő-testületük hamarosan rendeleti formában erősíti meg a néhány hete megalakult csendőrség működését, és mivel az önkormányzati rendelet jogszabálynak minősül, ezért – értelmezése szerint – nem szegik meg a módosított Btk.-t sem.

Olvasson tovább: