A miskolci kórházigazgató megemelné az alkohol- és dohánytermékek jövedéki adóját, s pluszadót vetne ki nemcsak az ételekre, hanem az extrém sportokra is. Javaslata szerint minden olyan készítmény – tehát nem alapanyag – ára, mint például a szénsavas üdítők, a chips, hamburger, amelyek az élettanilag megengedhetőnél nagyobb mértékben tartalmaznak zsírt, szénhidrátot, cukrot, kiszerelési egységenként 10 forinttal drágulnának. Az elképzelést mind az egészségügyi, mind a nemzetgazdasági államtitkár, sőt a miniszterelnök is támogatta, bár konkrét törvényjavaslat máig nem ismeretes. A gyártók tiltakoznak, s az ötletet szegénységadónak titulálják, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége pedig nyilatkozatot adott ki, mondván: a különadó tovább rontaná a magyar vállalkozók versenyképességét, hiszen az élelmiszerek áfája uniós viszonylatban eleve magas nálunk. A gyorséttermek kimutatása szerint az intézkedés többmilliárdos többletbevételt jelentene ugyan az államnak, de népegészségügyi haszna elenyésző.
Kottai Anikó fizikoterepauta, életmódtanácsadó lapunknak elmondta: a jövedelem növekedésével valóban nő az egészséges, minőségi ételek fogyasztása, tehát a „szegénységadó” elnevezés nem alaptalan. Véleménye szerint – a dohányzással ellentétben – az étkezési szokások a puszta áremelések révén nehezen változtathatók, a külföldi, így az amerikai vagy finn tapasztalatok is azt mutatják, hogy akkor érhető el jobb eredmény, ha az így befolyt összegekből például az egészséges élelmiszerek árát csökkentik, vagy a tömegsportot fejlesztik, például bicikliutakat építenek. Ennek fő oka, hogy rohanó, stresszel teli korunkban az étkezés elsődleges, ha nem egyedüli funkciója az örömszerzés lett, s ez a vágy olcsó ételekkel is könnyen kielégíthető, elég csak a látványpékségek elszaporodására gondolni. Kottai Anikó szerint kulcsfontosságú lenne a felvilágosítás a rossz minőségű ételek egészségkárosító hatásáról. Ráadásul az egészséges ételek is lehetnek olcsók, és éppúgy örömforrást jelenthetnek, akárcsak a sport. A szakember jogos felvetésnek tarja, hogy miért fizessék az életmódja miatt betegeskedő ember ellátását az egészséges életvitelű, orvost ritkán látó emberek járulékából. Váltani soha sem késő, ebben nemcsak az államnak, hanem a munkahelyeknek és az iskoláknak is óriási felelősségük van, már csak azért is, mert az elhízásért leginkább a mozgásszegény életmód a felelős: a magyarok 23 százaléka sportol legalább heti rendszerességgel, míg az uniós átlag 40 százalék.
A túlsúly és az elhízás gyakorisága Európában járványszerű méreteket öltött. Dániában tavaly vezették be az élelmiszereket terhelő telítettzsír-adót, a hatás még nem ismert, míg Németországban átfogó felvilágosító kampányok folynak. Legújabb kutatások szerint az elhízás népegészségügyi jelentősége eléri a dohányzásét, hatalmas terheket róva ezzel az egészségügyi rendszerre. Az Országos Élelmezéstudományi Intézet adatai szerint a felnőtt magyar lakosság közel kétharmada a testtömegindex alapján fele-fele arányban túlsúlyos vagy elhízott. Az elhízással párhuzamosan megugrik a szív-és érrendszeri betegségek, a hipertónia, a 2. típusú diabétesz, zsíranyagcsere-zavarok, egyes daganatos betegségek, krónikus mozgásszervi betegségek, mentális kórképek kockázata is.
2011. 03. 04. (XV/9)
