Kereső toggle

Rémhír az újabb földrengés

– mondja Kiszely Márta szeizmológus

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A hét közepéig több mint háromezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz a múlt szombati, Oroszlánytól néhány kilométerre kipattant 4,7-es erősségű földrengés kapcsán. Szakértői becslések szerint a földmozgás okozta károk teljes összege meghaladhatja a félmilliárd forintot.

Ősszel szokatlanul sokat mozgott a föld Magyarországon. Az akkori mérésekből tudtak esetleg következtetni a mostani rengésre, vagy ezek egymástól teljesen független folyamatok?
–ŰAnnyiban nem függetlenek egymástól, hogy ugyanarra az okra vezethetők vissza. Délkelet-Európa földrengéseit az afrikai lemez kontinensünk felé való közeledése okozza. A korábbi rengések semmit sem vetítenek előre, azok gyakoriságából és ritmikájából tudunk csupán következtetni a jövőben várható eseményekre.
Akkor az úgynevezett „előrejelzés” valójában egy valószínűség-számítás?
–ŰPontosan ezt kell érteni a kifejezés alatt. Az Európai Unió tagországaként 2005 óta érvényben van Magyarországon egy egységes földrengésszabvány, az Eurocode-8, melynek célja, hogy minden építmény esetében vegyék figyelembe az elkövetkezendő ötven évben – tíz százalék valószínűséggel prognosztizált – várható komolyabb földmozgásokat. A fontos ipari létesítmények (pl. atomerőmű) építésénél még szigorúbb az előírás.
Annak alapján, ami a rengések dinamikájának tanulmányozásából következik, mikorra várható a következő nagy erejű földmozgás hazánkban?
–ŰA Vértes környékén most legalább 20-25 évig nem várunk négyes érték fölötti mozgásokat. Az ennél nagyobb károkat okozó, ötös értéket meghaladó rengések visszatérési ideje 50-60 év a Kárpát-medencében, és az utolsó 1956-ban volt Dunaharasztiban. Hogy a mostanival letudtuk-e a napjainkra esedékest, azt nem tudom megmondani. Ha szerencsénk van, az Afrika közeledésével Magyarországot érintő feszültségek egy része kioldódott a vértesi rengéssel.
Évente hány, ember által érezhető rengés van Magyarországon?
–ŰÁtlagban százhúsz olyan kis rengés van, amelyeket csak a műszerek jeleznek, és négy-öt ember által is érzékelhető. Az első földrengésfeljegyzés 456-tól datálódik Magyarországon, a Savaria római légió idejéből, a legnagyobb pedig 1763-ban egy 6,3-as komáromi rengés volt. Statisztikailag ennél nagyobbra nem kell számítanunk térségünkben. Károkat okozó rengés utoljára 2006 szilveszterén volt Gyömrőn, előtte pedig ’85-ben Berhidán.
Mindig van utórengés?
–ŰIlyen nagy rengésnél, mint az oroszlányi, mindig. A berhidai eset után egy év alatt 220 darab 2,9-esnél nagyobb utórengés volt, és a legnagyobb utórengés, egy négyes erejű még a főrengés napján megtörtént. A mostani mozgás óta is már legalább 20-30 mérhető utórengést regisztráltunk. A továbbiak gyakorisága és erőssége exponenciálisan cseng majd le a következő hónapokban.
Akkor nem várható még egy 7-es erősségű földmozgás, amint az az interneten szárnyra kelt hoaxokból kitűnik?
–ŰNem, ez kamu, és nagyon felháborító, hogy visszaélnek az Akadémiához tartozó obszervatórium nevével. Hiába mondták be az esti híradókban, hogy nem igaz, aznap éjjel éppen ügyeletes voltam az intézetben, és több kétségbeesett betelefonáló is azt kérdezte, mit csináljon, ha bekövetkezik a katasztrófa.
Igaz, hogy a biztosító csak bizonyos értékhatár fölött fizet?
–ŰA rengésnek két mérőszáma van, az egyik a Richte-skála, amely szerint az oroszlányi 4,7-es erősségű volt, de ez a kár nagyságáról nem beszél. Az épületek sérüléséről a másik viszonyítási rendszer, a Mercalli-skála alapján szokás beszélni. A biztosítók az utóbbi szerinti ötös érték fölött viselik a károkat. Ilyenkor kérdőíveket küldünk az érintett területre, és a visszaérkező válaszokból egy komoly protokoll alapján rajzolódik ki, hogy milyen intenzitású volt ebből a szempontból a legutóbbi rengés, és mekkora területen érte el az ötös minősítést.

Olvasson tovább: