Kereső toggle

Kockázatos mellékhatások

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Meglepő lépésre szánta magát Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke a költségvetés általános vitájában. Azt kezdte ugyanis bizonygatni, hogy miért is polgári gondolkozású, például, hogy szerzetesek oktatták, sőt, felmenői között Klebelsberg Kunó államtitkára is megtalálható, majd „Hajrá Magyarország, Hajrá hitelesség!” felkiáltással zárta a büdzsé tervezetét amúgy élesen bíráló expozéját.

Orbán Viktor és Rogán Antal is eredetileg három évre ígérték meg a válságadókat, de a múlt héten Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke a büdzsé tervezetének kisbetűs részei között rálelt egy olyan kitételre, mely szerint a 161 milliárdnyi válságadó összegének fele 2012 után is megmaradna. Két nap múlva a gyakorló fideszes politikusból lett Állami Számvevőszéki elnök, Domokos László a büdzsé tervezete kapcsán kritikákat megfogalmazó Költségvetési Tanácsról mondta azt, hogy fogatlan oroszlán. Sőt, azt a kérdést is felvetette, hogy van-e még szükség az intézményre. A helyzet komikuma, hogy a Költségvetési Tanács elnökét a magyar közgazdász-társadalom nem baloldali, hanem inkább elkötelezett konzervatív érzelműnek tartja. Ráadásul Kopits György nemzetközi szaktekintély, dolgozott az Egyesült Államok pénzügyminisztériumában, illetve az IMF-nél. 2004-ben tért vissza Magyarországra, amikor Járai Zsigmond javaslatára a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja lett.
A Költségvetési Tanácsot két éve éppen azért hozták létre, hogy egy szaktekintélyekből álló grémium őrködjön a magyar költségvetés felett, hogy a magyar politikai elit leszokjon a súlyos károkat okozó beteges szenvedélyéről, a fedezet nélküli költekezésről. Amit éppen Kopits nevezett el „fiskális alkoholizmusnak”.  
Ilyen előzmények után került sor hétfőn a büdzsé vitájának nyitányára. A felszólalásokat Orbán Viktor miniszterelnök kezdte, aki a Fidesz politikusai által korábban ritkán használt reform szót többször is kimondta. Sőt, az oktatásban, a közigazgatásban, az egészségügyben is jelentős reformot ígért. A büdzsét pedig a „megújulás költségvetésének” nevezte. Orbán az 1998–2002 közötti adósságcsökkentés után „gazdaságpolitikai rémálomnak” nevezte a szocialisták kormányzását, amelyben a felvett hiteleket „korrupcióra és jóléti intézkedésekre” fordították, s szerinte olyan lett az ország, mint egy olyan fuvaros, aki hitelből vett teherautójából kíván megélni, azonban már a benzinpénzt is a törlesztésre kell fordítania. Orbán többek között az új adóreformra volt büszke, miszerint az adórendszer átláthatóbb és méltányosabb lesz, miközben elismeri a családokat.
Matolcsy György beszédének egy jelentős része az elődök kritikájából állt, miszerint a Bajnai-kormány csalással megtervezett idei költségvetése miatt kellett bevezetni a bankadót és a válságadót. A tartós költségvetési konszolidáció feltétele – mondta –, hogy Magyarország a következő években tartósan 3 százalék feletti gazdasági növekedést érjen el, valamint az, hogy egyensúlyba hozzák a jelentős hiánnyal küzdő nyugdíjkasszát és egészségügyi kasszát. Várakozása szerint a magyar gazdaság 2013-ban és 2014-ben képes lesz a 4–6 százalék közötti növekedésre. Ehhez viszont a  szerkezeti reformokat a kormánynak végre kell hajtania – ezeket jövő év kora tavaszán ismertetik.
A kormányoldal elsősorban a büdzsé haladó jellegét hangsúlyozta, az ellenzéki felszólalók viszont – a szekértábor-logika szerint – súlyos jelzők sokaságával bírálták a tervezetet. A sorból Kopits György lógott ki, aki egyrészt maga által bevallott konzervatív elkötelezettségével, illetve nemzetközi ismertségének köszönhetően felülemelkedett a szekértáborok érvrendszerén. Szerinte a költségvetési törvényjavaslatban kirajzolódó költségvetési politika egy kockázatos terv, amelynek esetleges sikertelensége tetemes károkat okozhat. Amíg a kormány középtávon 400 ezer új munkahellyel számol, ami szükséges (a többletbefizetések miatt) a nyugdíj- és egészségügyi kassza egyensúlyba hozásához, addig Kopits szerint 100 ezer új munkahellyel lehet számolni. Ennek oka, hogy a középtávú elképzelésekben nincs jele olyan programoknak, amelyek révén ez a foglalkoztatásbővülés megvalósulna. A magánnyugdíjpénztári vagyonokból származó költségvetési várakozások, illetve a visszalépések körüli bizonytalanságok kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy nem elképzelhetetlen, hogy 2013 után a költségvetésben tartósan 500 milliárd forint hiány alakulhat ki. Kopits azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy kérjen a kormánytól olyan költségvetési tervet, amely intézkedésekkel, javaslatokkal támasztja alá a költségvetési tervszámokat.
Egyébként egyetlen, kormánytól független, konzervatív közgazdász sem vette védelmébe a büdzsét. Róna Péter, Oxfordban tanító közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának a tagja nyilatkozott talán a leginkább kritikusan, miszerint a magán-nyugdíjpénztári rendszer elleni kormányzati akció egy éven belül akár devizaválsághoz vezethet. Jelenleg a nemzetközi pénzpiacok az ír, a görög és a portugál válsággal vannak elfoglalva, de ha képbe kerül a magyar magánnyugdíjpénztárak körüli bizonytalan helyzet, s ha pánikhangulat alakul ki emiatt, akkor hamar kiszáradhatnak a magyar bankok devizaforrásai.
Ahhoz pedig, hogy két-három év múlva ne tátongjon több százmilliárdos lyuk a költségvetésen, körülbelül 16-18 százalékos német gazdasági növekedés szükségeltetne. A magyar ipar ugyanis elsősorban a némettől függ, a plusz adóbevételek csak egy különlegesen magas növekedés mellett jelentenének akkora összegeket, hogy a várható hiányt ellensúlyozzák – magyarázta a professzor.

Olvasson tovább: