Kereső toggle

Jaj a legyőzötteknek!

Nyerésre áll a kormány a magánnyugdíjpénztárakkal szemben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Gyakorlatilag halálra ítélte a magánnyugdíjpénztárakat a kormány azáltal, hogy azok a tagjaik, akik nem lépnek vissza önként az állami rendszerbe, automatikusan a nyugdíjuk 70-75 százalékáról mondanak le. A Hetek értesülése szerint a 3000 milliárdos vagyont kezelő pénztárak voltaképpen kapituláltak a kormány intézkedései előtt, és leállították az ellenkampányukat. Már csak abban bízhatnak, hogy valamely jogi fórumon (bár az Alkotmánybíróság szerepe csökkent) vagy nemzetközi szinten sikerül a kormány döntését megtorpedózniuk.

Öt napot sem ért meg a magánnyugdíjpénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség reklámkampánya, melyben a tagjaikat kívánták arra rábeszélni, hogy a kormány szándékaival szemben maradjanak a magánnyugdíj-rendszerben. A kormány ugyanis olyan törvénymódosításokat jelentett be, amelyek elképesztően rossz feltételeket szabnának azoknak, akik a maradás mellett akarnának – kormánypárti retorika szerint – „szabad akaratukból” dönteni. Ha jól értelmezzük a kormány álláspontját, akkor a pénztárak egész egyszerűen nem kérhetik a tagjaikat arra, hogy maradjanak, mivel az a valamikori nyugdíjuk 70-75 százalékának az automatikus elvesztését jelentené. Így arra sincs lehetőség, hogy Szlovákiához hasonlóan a nép, azaz a tagság leszavazza a kormány döntését, hisz a feltételek annyira kedvezőtlenek, hogy értelmét vesztette az „ellenállás” (a szlovákok nagy többsége hasonló helyzetben ugyanis maradt a magánrendszerben). 
Mint arról a múlt héten írtunk, a magánnyugdíjpénztárak vezetői – már a választásokat megelőzően – hónapok óta igyekeztek kicsikarni valamiféle ígéretet a Fidesz vezetőitől arra vonatkozóan, hogy a magánnyugdíjpénztáraknak nem Karthágó sorsát, a porig rombolást és a sóval való behintést szánják. (A háromezer milliárdos háború – Hetek, 2010. november 19.)
A pénztárak vezetői egyébként készülhettek arra, hogy a halálos ítéletüket írják, hiszen a többszöri kéréseket követően nagy nehezen csütörtökre kaptak időpontot Matolcsy György gazdasági minisztertől, miközben a kormány szerdára ígérte, hogy döntést hoz az ügyben. Tehát valójában arra volt lehetőségük, hogy végighallgassák a megszületett döntést. Az általuk kezelt 3000 milliárdnyi vagyon a költségvetés problémáit évekre megoldhatja.  
Mint emlékezetes, Orbán Viktor a Széll Kálmán Alapítvány fővárosi rendezvényén beszélt arról, hogy tipikus példája a magánérdek agresszív térnyerésének a közérdek kárára a magánnyugdíjpénztárak esete. Bejelentette, hogy 14 hónapra felfüggesztik a pénztárakba való átutalásokat.
A kormányfő később arról beszélt, hogy „az állami nyugdíj az egyetlen, amely garantálni képes mindenki számára az érték-állóságot, mert csak az állam olyan erős, hogy átvészeljen egy gazdasági válságot. Semmilyen magánvállalkozás nem tudja garantálni a nyugdíjakat.”
Egy hónap alatt kiderült, hogy nemcsak felfüggesztik az átutalást, hanem soha többé nem utalnak pénzt, majd később az is világossá vált, hogy a második pillért sem tartják kívánatosnak. Matolcsy ugyanis már arról beszélt: „a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer (...) megszűnik, a három pillérből kettő, az állami és az önkéntes marad”. Egyébként a felhalmozott magánnyugdíjpénztári vagyon kisebbik részét a Nyugdíjbiztosítási Alap hiányának kiegyenlítésére fordítja a kormány, jövőre 530 milliárd forintot, 2012-ben 250 milliárd forintot, a többit az államadósság csökkentésére, ami középtávon évi 300-400 milliárddal csökkenti a költségvetés kamatterheit.
A nyugdíjrendszer átalakításával a kormány átlépte a Rubicont – fogalmazott az Indexnek Duronelly Péter, a GE Capital befektetési igazgatója és Bebesy Dániel, a cég elemzője. Támadást indít az öngondoskodás konzervatív értéke ellen, ráadásul a több mint tíz év során felhalmozott megtakarítások egy jelentős részét az állam a folyó kiadásainak finanszírozására használja fel, ami ellentmond a felelős költségvetési politika legelemibb elveinek is. (Ha már e történelmi analógiánál tartunk: amikor Julius Caesar Kr. e. 49-ben átlépte a kis észak-itáliai Rubicon folyót, törvényszegést követett el, így a szenátussal már évek óta húzódó konfliktusa célegyenesbe fordult. Döntése végül a római köztársaság bukásához és a római császárság kialakulásához vezetett.)
„Ha teljesen érzelemmentes döntést hozunk, ha valaki nem akarja ezzel kifejezni a politikai magatartását, akkor nincs érv a magánnyugdíjpénztárakban maradás mellett. Nem éri meg” – mondta a Hírszerzőnek Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője.
A Stabilitás Pénztárszövetség szerint a kormány nyílt zsarolásba kezdett, és 3 millió embert fenyeget. Miközben – vélekedett a szövetség elnöke, Bába Julianna – a kormány tervezett intézkedései nemcsak a jelenleg hatályban lévő Alkotmány szinte összes passzusát sértik, de alapvetően ellentétesek az Európai Unió alapelveivel is. Így a magánpénztárak az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnak.

Tézispontok

Az átlépésekre december közepe és 2011. január vége között 45 nap lesz. Aki nem nyilatkozik, az az állami rendszer mellett dönt. Ilyen rövid idő alatt a magánnyugdíj-pénztárak képtelenek jogi eszközökkel a kormány döntését érvényteleníteni.

Akik pénztártagok maradnak 2011 februárja után, elveszítik állami nyugdíjjogosultságukat a nyugdíjkorhatárig hátralévő éveikre. Ez akár 70 százalékkal kevesebb nyugdíjat is jelenthet.

Olvasson tovább: