Kereső toggle

A háromezer milliárdos háború

Kormány vs. magánnyugdíjpénztárak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A magánnyugdíjpénztárak kommunikációs offenzívát indítanak az Orbán-kormány pénztárak megszűnését célzó politikája ellen. A költségvetés a jövő évre 530 milliárd forintnyi megtakarítás „államosodásával” számol, de nagy kérdés, hogy a pénztártagok a kormány szándékai szerint cselekszenek-e.

A hazai pénzvilág vezetői az elmúlt években hozzászokhattak ahhoz, hogy nehéz gazdasági helyzetekben a döntéshozóknak rendre eszébe jut, hogy Magyarországon a bankbetétek mellett a magánnyugdíjpénztárak által kezelt vagyon számít a legnagyobb volumenű megtakarításnak. (Az elmúlt év rekordhozama miatt mára 2,7 milliárdról mintegy 3 milliárdra emelkedett e vagyon értéke.)

Két éve, 2008 októberében például a Magyar Nemzeti Bank vezetői hívták válságértekezletre a nagy bankok és biztosítótársaságok alapkezelőinek vezetőit (gyakorlatilag ők kezelik a magánnyugdíjpénztáraik vagyonát), hogy segítsenek fékezni a forint drámai gyengülését és az állampapírpiac kiszáradását, míg meg nem érkezik az IMF segítsége. Több nagy alapkezelő (nem mindegyik) a maga számára nagyon kockázatos módon, bizonyos értelemben magán-nyugdíjpénztári pénzek átmozgatásával az állam segítségére sietett, hozzájárulva a csőd elkerüléséhez.

Azonban egy hónap alatt - és erre soha a magyar történelemben nem volt példa - 1300 milliárd forintot vontak ki külföldiek Magyarországról, s csak az IMF által tető alá hozott 5000 milliárd forintnyi intervenciónak köszönhetően menekült meg az ország a pénzügyi összeomlástól.  (Lásd még: Hogyan mentették meg jobb- és baloldali bankárok az országot az államcsődtől? Hetek, 2008. november 14.)

Érdekes, hogy amikor 2009-ben Oszkó Pétert nevezték ki pénzügyminiszternek, már másnap nála jártak „meghallgatáson" a magánnyugdíjpénztárak vezetői. Legalábbis ezt állítják az érintettek. Igaz, a Bajnai-kormány végül nem „rúgta fel" a rendszert, hanem igyekezett finomítani, javítani azon.

Ekkoriban már egyértelműen látszott, hogy a 2010-es választásokat a Fidesz fogja megnyerni, amivel kapcsolatban a magánnyugdíj-szférának nem voltak illúziói, hiszen a jobboldali párt nem támogatta az 1997-es nyugdíjreformot, illetve az első Orbán-kormány is számukra kedvezőtlenül változtatta a szabályokat. Az ágazat vezetői ezért arra tették a hangsúlyt, hogy kicsikarjanak valamiféle ígéretet a Fidesz vezetőitől arra vonatkozóan, hogy a magánnyugdíjpénztáraknak nem Karthágó sorsát szánják. (Cornelius Scipio Aemilianus politikus-hadvezér a Római Birodalomnak ellenálló afrikai várost földig romboltatta, s a legenda szerint sóval hintették be a város romjait.)

Egy, a Pénzügykutató Zrt. és az UniCredit Bank által szervezett konferencián Varga Mihály, a Fidesz alelnöke által elmondottakat például garanciális jelleggel (nem lesz Karthágó!) értelmezték a magyar pénzügyi világban. A Heti Válasz tudósítása szerint Varga így fogalmazott: „a magán-nyugdíjpénztári, az önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári befizetések olyan megtakarítások, amelyekre minden gazdaságnak szüksége van, ezért ezeket támogatni kell."

A kormányváltást követően Orbán Viktor utalt arra, hogy a nyugdíjpénztári-rendszert érdemes lenne átvilágítani, de a nyár folyamán nemzetközi lobbival (IMF segítséggel) sikerült kimenteni a pénztárakat a célkeresztből. Bár nagyon „rezgett a léc", hiszen a hírek szerint Orbán Viktor 29 pontos akciótervének 30. pontja lett volna a magánnyugdíjpénztárak államosítása, aminek ötletét akkor egyébként jobboldali közgazdászok is bírálták.

A magánnyugdíjpénztárak mögött álló német, holland és belga üzleti körök egyébként a magyar kormány mellett lobbiztak Brüsszelben, hogy a költségvetési deficit számítása során valamilyen módon el lehessen számolni a pénztárak okozta átmeneti hiányt. Emellett a magánnyugdíjpénztárak - keresve a kompromisszum és a biztos túlélés lehetőségét - Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkárnál járva ajánlották, hogy ha kell, finanszírozókként beszállnának bizonyos kormányzati programokba, például nyugdíjasotthonok építésébe vagy a kkv hitelezésébe. (Bocsánat, mi csak betartjuk a törvényeket! Hetek, 2010. október 29.)

Ősszel azonban már világossá vált, hogy Brüsszelben elutasítják a magyar kormány deficitelszámolással kapcsolatos kérését. Ráadásul az önkormányzati választásokat követően a Fidesznek már nem okoz rövid távon kárt egy esetleges népszerűségvesztés, ezért Orbán Viktor második akcióterve tizennégy hónapra felfüggesztette a pénztáraknak az eddigi szisztéma szerint járó (8 százalékos) nyugdíjjárulék átutalását. Majd két héten belül az is kiderült, hogy a kormány a szabad választásra hivatkozva azt szeretné, hogy a pénztártagok lépjenek vissza az állami pillérbe, a megtakarításokat pedig majd az állam valamiféle egyéni számlás rendszerben tartja nyilván. (A részleteket azóta sem ismertették.) Még később az is biztossá vált, hogy a kormány jónak tartaná, ha nem is lennének magánnyugdíjpénztárak.

Ezzel párhuzamosan a kormány és sajtója kommunikációs kampányt indított a magánnyugdíjpénztárak ellen, miszerint magas működési költség mellett szégyenteljesen alacsony hozamot nyújtottak, emellett az állami nyugdíjrendszer stabilabb, mint a „tőzsdéző" magán, illetve azt is elővették, hogy a pénztárak vezetőségei - néhány szocialista vagy exliberális „vegyértékkel" rendelkező igazgatósági tag miatt - balliberális fészeknek számítanak.

A magánnyugdíjpénztárakat érintő döntés esetében - állítják az érintettek - semmilyen érdemi egyeztetés nem történt. Matolcsy György gazdasági miniszter nem fogadta a pénztárak küldöttségét, egyedül Varga Mihály tárgyalt a pénztárszövetséggel. A tárgyaláson jelen levő forrásunk szerint Varga azt kérte a pénztári vezetőktől, hogy korrekt módon működjenek együtt az intézkedések végrehajtásában, illetve segítsenek a nyugdíjintézet munkatársainak a pénztáraknál tett látogatása során. A megbeszélésen - úgy tudjuk - részt vett Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője is. A pénztárakat végigjáró „különítmény" nyugdíjügyben egyébként azt is kérte, hogy a pénztárak nyilvántartási rendszerébe is betekintést nyerhessenek.

A magán-nyugdíjpénztári vezetők mindezt úgy fordították le, hogy baráti hangulatban vegyenek részt önmaguk felszámolásában, ráadásként pedig adják át az állami egyéni számlás rendszer működtetéséhez szükséges szakmai tudásukat.

A mindeddig az események után szaladó magánnyugdíjpénztárak most stratégiát váltottak. A Stabilitás Pénztárszövetség vezetői posztján csere történt: Nagy Csaba elnök helyét (aki az OTP Magánnyugdíjpénztár vezetője) Bába Júlia, a harcosabb hangú elnökségi tag (az AXA Nyugdíjpénztár vezetője) vette át. (A legnagyobb magyar pénzügyi csoport szerepe érdekes, úgy tudni, hogy az a mondás járja köreikben, hogy nem érdemes a kormányzati gyorsvonat elé feküdni, a nyílt konfrontációt kerülni kell.)

Információink szerint a pénztárszövetség érzelmekre ható kampánya november 20-án indul, bár arról még lapzártánkkor semmit sem lehet tudni, hogy a kormány milyen előnyöket ígér azoknak, akik visszalépnek az állami rendszerbe. Mindenesetre a legjelentősebb magyar és külföldi tulajdonú bankokat és biztosítókat hátuk mögött tudó pénztárak a fennmaradásukért küzdenek. A kormány intézkedései nem biztosítottak számukra menekülő útvonalat, a létük lett a tét. A kampány 3 millió ember mintegy 3000 milliárd forintnyi megtakarításáról szól, és közvetlenül 13 ezer munkahelyről. Mivel a bankok alapkezelő intézményei is jelentős részben a pénztárak vagyonát „forgatják", így a kormánynak a nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező budapesti közgazdászelit (vagyonkezelők és elemzők) egy jelentős részével is „harcot" kell folytatnia, ha sikeresen kíván államosítani.

Olvasson tovább: