Kereső toggle

„Ez nem más, mint boszorkányüldözés”

Interjú dr. Ruttner Györggyel, a MAL Zrt. jogi képviselőjével

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A közvélemény túlnyomó része a MAL Zrt.-t tartja az iszaptragédia felelősének, és ezt erősíti a kormány és a rendőrség kommunikációja, valamint az eddigi három meggyanúsítás is. Mit mond a MAL?

- A MAL álláspontja továbbra is az, hogy nem a céget terheli a felelősség a katasztrófáért. Ennek megértéséhez menjünk vissza az időben: a cég 1997-ben nemzetközi pályáztatás során vásárolhatta meg az ajkai timföldgyárat a hozzá tartozó iszaptározókkal. Az eladó, az államot képviselő ÁPV Rt. azonban előírta, hogy a MAL köteles 3,6 milliárd forintot környezetvédelemre fordítani. Az első kötelező beruházás egy több mint 10 kilométer hosszú résfal megépítése volt. A munkálatok 1997-től 1999-ig tartottak, 700 millió forintba kerültek. A költségekből az állam is részt vállalt: 300 millió forintot tett a közösbe, a fennmaradó 400 milliót a MAL finanszírozta.

Mire szolgál ez a bizonyos résfal, és hogyan kapcsolódik a felelősséghez?

- Ezt a falat úgy kell elképzelni, mint ami összességében egy hatalmas föld alatti medencét hozott létre a tárolók alatt; egy olyan betonfal, amely a földből csak alig emelkedik ki, lefelé pedig az első vízzáró rétegig, 8-10-18 méterig nyúlik le, és így alulról körbeveszi a tárolókazettákat. A megépítésére egy látszólag jó elképzelés adott alapot: a tervezők úgy gondolták, hogy a tározókból leszivárgó lúgos anyag - ami lehet, hogy veszélyes - a résfalnak köszönhetően nem képes szétterülni, így nem szennyezi a környezetet. Azonban most úgy tűnik, nagy valószínűséggel éppen ez a teljesen szakmaiatlan, elhibázott előírás volt a gátszakadás elsőszámú kiváltó oka. Az elmúlt időszakban hullott rendkívüli mennyiségű esővíz ugyanis a résfal miatt nem tudott elfolyni és elszivárogni, így vizenyőssé tette a gát alatti talajt, ami elcsúszott, és emiatt szakadt le a tározó északnyugati sarka.

Mit ért azalatt, hogy nagy valószínűséggel?

- Jelenleg előzetes szakértői vélemények vannak a birtokunkban, amelyek a fenti álláspontot támasztják alá.

Eddig erről nem esett szó a sajtóban.

- Szerintem ez új és alapvető fontosságú talajmechanikai információ: a mai napon (hétfőn -  a szerk.) tájékoztattak róla azok a szakértők, akiket a cég kért fel a tragédia okainak tisztázására. Természetesen a támfal is rendelkezett építési engedéllyel: annak idején az állami tulajdonú MAT, vagyis Magyar Alumíniumipari Tröszt keretében működő Ajkai Alumínium Kft. volt az egyik felelőse annak, hogy létrejöhetett, hiszen ő volt az építtető. Érdekes módon most ennek a cégnek az akkori ügyvezetője, Baksa György úr mond véleményt arról, mit és hogyan kellett volna tenni a katasztrófa előtt.

Szintén lényeges információ, hogy egy másik állami tulajdonban lévő cég, a Mélyépterv készítette a résfal terveit. Tisztázandó kérdés, hogy a tervezés során figyelembe vette-e a talaj speciális adottságait, a tározó alatti talaj eltérő szerkezetét.

És az is fontos tény, hogy a Devecseri Nagyközségi Végrehajtó Bizottság építési feladatokat ellátó szakigazgatási szerve, tehát egy újabb állami intézmény hagyta jóvá és adta ki az építési engedélyt, majd 1990-ben a használatbavételi engedélyt.

A MAL felelőssége fel sem merül?

- Természetesen vizsgálni kell azt is, hogy az üzemeltetés során történt-e vétkes magatartás, van-e valakinek felelőssége. De azt nem tartom jó megoldásnak, hogy egy ilyen bonyolult ügyben, ahol a tervezés, az engedélyezés és az építés is állami cégekhez kapcsolódik, sőt még az okokat sem ismerjük pontosan, kijön a rendőrautó, és elviszi a MAL vezérigazgatóját. Ezzel nem lesz megoldva az ok és az ehhez kapcsolódó felelősség kérdése, sőt, a károsultakon is ez segít legkevésbé. És arról még nem beszéltünk, hogy kilenc nappal a tragédia előtt egy szintén állami hatóság olyan jelentést állított ki, amely arra utalt, hogy semmilyen probléma nincs a gáttal.

Ennek a cégnek egy Zay Andrea nevű hölgy a vezetője, ő korábban a környezetvédelmi államtitkár, Illés Zoltán személyi titkára volt. Talán ezért nem esik sok szó az általuk kiállított pozitív szakvéleményről.

- Ebben nem kívánok állást foglalni, de az biztos, hogy ez egy nagyon bonyolult ügy, évekig eltarthat a felelősség megállapítása.

Sajtóhírek szerint a MAL több dolgozója is azt állítja, hogy a cég vezetése már két hónapja tudott a szivárgásról.

- A MAL tulajdonosai és menedzsmentje szerint ez nem igaz, mert nem volt számottevő szivárgás. Ami volt, az a bevezető csövek mentén egy észlelhető kismértékű kiáramlás, ez azonban hozzátartozik egy ilyen létesítmény normális üzemeléséhez. Az így kiáramló iszapot visszaszivattyúzzák, de ez sem azt jelenti, hogy a támfallal van gond.  Néhány órával ezelőtt kérdeztem meg a szakértőket, lehetett-e látni bármilyen előjelet. Azt felelték, ilyen még a megelőző napon sem lett volna lehetséges. Teljesen váratlan volt a katasztrófa.

A cég vezérigazgatója, Bakonyi Zoltán a CNN-nek adott interjúban - kissé nehezen érthetően - valamiféle terrortámadásról beszélt. Mire gondolt pontosan?

- Amikor világossá vált, hogy baj történt ezzel a biztonságosnak hitt gáttal, három kiváltó ok merülhetett fel: földrengés, terrortámadás vagy bombatámadás. Ugyanis ez a három ok szerepelt a gát ledőlésének esetleges okaként a katasztrófavédelmi tervben, amit az illetékes katasztrófavédelmi hatóság záradékkal látott el, a lepecsételt, aláírt példány a birtokunkban van. És ezenkívül további három hatóság is jóváhagyta, köztük a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség és az illetékes vízügyi igazgatóság. Úgyhogy Bakonyi Zoltán pontosan arról beszélt, amiről a szakhatóságok is tudtak, és jóváhagyásuk a bizonyíték arra, hogy ezzel ők is egyetértettek.

A MAL a hét végén jelentette be, hogy 1,5 milliárd forintos alapot hoz létre a károsultak megsegítésére. Ha nem felelős, miért fizet?

- Mert úgy gondolja, méltánytalan lenne a katasztrófa környékén élő károsultakkal, sérüléseket, vagyonvesztést elszenvedő emberekkel szemben, ha csak a bonyolult felelősség megállapítása után kapnának törődést, ami hosszú évekig is eltarthat.

Hogyan képzelik a kárpótlást?

- A mai napon elkezdtük a tárgyalásokat a károsultak képviselőivel. Mivel 1,5 milliárd forint nem áll rendelkezésre, elképzelésünk szerint öt éven keresztül évi 300 millió forinttal támogatnánk az érintetteket. Ehhez természetesen elengedhetetlen a gyár folyamatos működése és mielőbbi visszanyert önállósága, mert csak így lehet kitermelni ekkora összeget.

A cég jelenleg állami zár alatt van, ami értelmezésem szerint azt is jelenti, hogy nem a tulajdonosok döntenek az esetleges nyereség felhasználásáról. Vagy arra célzott, hogy a 1,5 milliárdos kárpótlást akkor adnák, ha feloldják az állami zár alá vételt?

- Akkor tud fizetni a cég, ha nem fejezik le, hanem hagyják működni a meglévő kapacitásával, nemzetközi kapcsolataival. Ne felejtsük, hogy a MAL az európai timföldkereslet 14 százalékát állítja elő, a világpiacon pedig 5,5 százalék a részesedése. Tehát egy kiemelkedően jó mutatókkal rendelkező magyar cégről van szó, amit ez a vezetés, ez a tulajdonosi kör futtatott fel, mert amikor átvették, 4 milliárdos vesztesége volt.

Mennyi esélyt lát a zár feloldására, különös tekintettel arra, hogy a miniszterelnök szerint szinte biztosan kizárhatóak a természeti okok, és ő maga jelentette be, hogy őrizetbe vették a cég vezérigazgatóját?

- Azt gondolom, a politikának a saját szférájában kell maradnia. Orbán Viktor miniszterelnök úr négy feltételt hozott nyilvánosságra, ezeket a cég maximálisan teljesíteni kívánja: a további károk megelőzése, a kárenyhítés, a felelősség megállapítása és a felelősök felelősségre vonása.

A felelősség megállapításakor azonban be kell tartani a normális sorrendet: előbb lezajlanak a vizsgálatok, utána vonják le a következtetést. Nem pedig azzal kellene kezdeni, hogy jól megbüntetjük a vélt felelősöket, és őrizetbe vesszük őket. Ez az eljárás engem sajnos a középkori boszorkányüldözésekre emlékeztet. Mert mi a boszorkányüldözés lélektana? Hogy azt hisszük, ha valakit föláldozunk, azzal megoldást találunk a problémára. Pedig egykori felvilágosult királyunk, Könyves Kálmán már a középkor elején - korát messze megelőzően - rendelkezett a boszorkányperek megszüntetéséről: „boszorkányok márpedig nincsenek...!"

Olvasson tovább: