A Terror Háza bejáratánál egy prospektust adnak a kezembe, rajta József Attila-idézettel: „a múltat be kell vallani..." Az Andrássy út 60. szám alatti épület ma múzeum, a 20. század derekán azonban előbb nyilas pártszékház, majd a kommunista ÁVO szervezetének otthona volt. „Nem sokat láthattam a forradalomból mint kisgyermek, fel sem fogtam igazán, hogy mi történik" - meséli Olga néni, aki kilencéves volt, mikor édesapját lelőtték az '56-os forradalomban. Ő is az előadásokra jött, nem kellett sokáig győzködni, hogy kicsit beszéljen az életéről. „Egyik nap csak úgy a semmiből a Kőris utcába fordultak a szovjet tankok. Egy fiatal fiú pisztollyal kezdett lőni a tankokra, amire az egyik tank a házunk bejárata felé fordult, és bedugta ágyúcsövét az ajtón. Üvöltötték, hogy mindenkit megölnek, hogyha nem hozzuk elő azt a gyereket. Nagyon megrémültünk. Semmit sem értettem a forradalomból, aztán édesapám napokig nem tért haza, és mi kaptunk egy jelentést. Azért lőtték le, mert fellázadt, mert másként gondolkodott. Mikor ezután félárva lettem, megvontak tőlünk minden támogatást, és még az iskolában is rosszabb jegyeket kaptam" - emlékezik vissza.
„A kommunista diktatúra majdnem az egész 20. századot kitöltötte" - kezdte Schmidt Mária, a Kommunizmus természete című nyitóelőadásában. A igazgatónő szerint a kommunista eszme bukása a mai napig nem teljes. A szocializmus olyan megdöbbentően tragikus és sötét árnyat vetett országunkra, amely még most is rávetül az emberekre.
„A szabadság helyett a legabszurdabb, legmegalázóbb kényszerek pókhálója szőtte át a társadalmat" - utalt a szabadságjogok korlátozásaira a történész. Az előadás rávilágított arra is, hogy a lopások és a korrupció a kommunizmus idején fertőzték meg végleg a társadalmat, mivel a beígért bőség helyett valójában a fogyasztási javak hiánya valósult meg. Schmidt Mária szerint a szovjet diktatúra rémtettei bizonyos tekintetben leginkább a náci Németország bűneihez hasonlíthatók, és erkölcsi cinizmusnak nevezte a sztálini rendszer tömegmészárlását. „Az '56-os forradalom kegyetlen leveréséért felelős tettesek még nem kértek bocsánatot, az áldozatok pedig képtelenek megbocsátani" - zárta gondolatait a múzeum főigazgatója.
2010. 10. 15. (XIV/41)
