Kereső toggle

Az utolsó vörös bástya

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Forintosítani ugyan nem tudja, de meggyőződése, hogy Szeged számára óriási pluszt jelentene, ha kormánypárti vezetése lenne. Ezzel érvel B. Nagy László, a Fidesz helyi polgármesterjelöltje. A jelenlegi polgármester, a szocialista Botka László azonban a – Fidesz által szinte mindenütt adu ászként kezelt – „színre színt” elv ellenkezőjét állítja. Szerinte a kormány sem adni nem tud Szegednek, sem elvenni tőle, ezért az adott polgármester felkészültsége a meghatározó a város jövőjét illetően.

Kétségtelen, hogy a szegedi Fidesz sokat javított renoméján az elmúlt évekhez képest. Volt is honnan felállni, hiszen a Bartha Zsolt által fémjelzett 1998–2002-es, botrányoktól hangos önkormányzati ciklus után nemcsak a kétszer is szocialista vezetést választó helyiek, hanem maga az országos Fidesz is kimondta az ítéletet az akkori polgármesterre: mennie kellett. Több szegedi véleményformáló szerint a jobboldal most találta meg eddigi legjobb jelöltjét, a korábban a Gabonakutató Nonprofit Kft.-nél, majd helyi bankvezetőként dolgozó, az utóbbi években pedig saját cégeit menedzselő B. Nagy László személyében.

Az egykori pénzügyi szakember indulása annyiban mégis furcsán hat, hogy Orbán Viktor nem a Botkát tavaszi országgyűlési választásokon legyőző dr. Bohács Zsoltot preferálta a Szegedért indított csatában. A helyi szóbeszédek szerint ebben nagy szerepe volt annak, hogy B. Nagy korábban Orbán feleségével, Lévai Anikóval dolgozott együtt. Ezt azonban az érintett lapunknak nyilatkozva cáfolta. „1996-tól 1999-ig egy német tulajdonú bankban dolgoztunk együtt hatszázötvenen, és a hatszázötvenből, úgy tudom, csak én vagyok polgármesterjelölt. Kétségtelen, hogy ismertem Anikót: én Szegeden voltam fiókvezető, miközben ő Pesten a jogi irodán dolgozott. Mégis ez egy furcsa összeesküvés-elmélet” – állította a polgármesterjelölt. Hozzátette: abban sincs semmi különös, hogy nem Bohács Zsolt indul, hiszen most egy gazdasági vezetőre van szükség Szegeden, és ez egy tavaly őszi egyezség része volt.
Egy, a Hetekben már korábban idézett, Fidesz által megrendelt közvélemény-kutatás szerint a két jelölt fej fej mellett halad, némi B. Nagy-előnnyel. Botka László viszont nem ismer ilyen kutatást, és szerinte mindössze arról van szó, hogy ellenfelei – szakszóval élve – a push poll módszerével próbálják ezt „beadni” a közvéleménynek. „Nem foglalkozom ilyen hírekkel, ugyanis nagyon pozitív élményeim vannak: két hét alatt több ajánlószelvényt kaptam, mint 4 évvel ezelőtt, amikor nagy többséggel újraválasztottak. Sok olyan szegedi azzal hozza az ajánlószelvényét, hogy tavasszal a Fideszre szavazott, mert kormányváltást akart, de tisztában van azzal, hogy októberben Szegedről szól a választás, és azt szeretné, hogy ez a nyugodt, ugyanakkor dinamikus építkezés tovább folytatódjon” – ellensúlyozott a polgármester. Mi több, vissza is lőtt, mondván, egy ekkora várost nem tud elirányítani akárki, ehhez politikai-közéleti tapasztalat, súly, erő kell. Arra a közbevetésre, hogy ellenfele bankvezetői tapasztalattal rendelkezik, a jobboldal saját fegyverét fordította riválisa ellen. „A bankári és a polgármesteri tapasztalat két különböző dolog. Másrészről pedig nem hangzik túl jól, amikor a bankok által kirobbantott világgazdasági válság idején egy bankár azt hirdeti magáról, hogy megoldást tud a világ összes bajára. Ennél szerényebbek szoktak lenni a bankárok, nagyon helyesen” – hangsúlyozta.
A Csongrád megyei listáról tavasszal a parlamentbe már bejutott B. Nagy László egyik fő érve a polgármesterváltásra ugyanaz, amellyel a legtöbb helyen „operál” a Fidesz. „Nagyon fontos, hogy a város vezetése és a kormány azonos világnézeten legyen. A kapcsolatrendszer szorossága és minősége is számít a városok érdekérvényesítő képességében. Nekem nagyon jó a kapcsolatom a kormányzat különböző szereplőivel annak ellenére, hogy nem régóta vagyok benne a politikában. Ők azt mondják, bíznak bennem, és ez nekem, sőt szerintem a városnak is sokat jelenthet” – magyarázta. Hogy ez forintosítva mennyi pénzt jelent majd Szegednek, azt nem tudta meghatározni, mondván, nincs még ez irányú tapasztalata.
A „színre színt” logikáját Botka László csípőből felülírta. „A kormány Szeged városától nem tud elvenni semmit, és nem is tud adni nekünk semmit. Az önkormányzatok finanszírozása normatív alapon történik, a költségvetésnek pedig 2004 óta nincs önálló fejlesztési forrása. Ez így lesz a jövőben is, bármiféle hangzatos forradalmi ígéretek vannak mostanság” – fejtegette a polgármester. Hozzátette: a vidéki városok között az elmúlt években 220 milliárd forinttal Szeged magasan az első az elnyert uniós források volumenét tekintve, a második pedig a fideszes vezetésű Sopron. Más jobboldali vezetésű települések szocialista kormány alatt elért sikerei is azt bizonyítják, hogy – mint fogalmazott – egy város fejlődése szempontjából az adott polgármester felkészültsége a meghatározó, és nem a pártállása. „Nagy problémának látom azt, ahogy a fideszes polgármesterjelölt megnyilatkozik: egyértelművé teszi, hogy elsődlegesen fideszes politikus, és csak másodlagos, hogy Szeged polgármestere kíván lenni” – tette hozzá Botka.
A kampányban nem csak a polgármester kezeli hangsúlyosan az autópálya-, út- és villamospálya-építéseket és a többi köztéri és egyéb fejlesztéseket.
B. Nagy László is megemlíti ezeket, igaz, ellenkező előjellel. Szerinte az uniós pénzek felhasználása elhibázott volt.
„A késések, a rossz minőségű munka, a kifizetetlen alvállalkozók problémája és a korrupció gyanúja szinte az összes városi beruházással kapcsolatban fellelhető” – mondta, hozzátéve, hogy a fejlesztések nyomán tapasztalt kellemetlenségek miatt „az emberek tombolnak”. 
Botka László cáfolt. „Több száz beruházás történt a városban, és most is több tucat van folyamatban, ezeknek a 90 százaléka határidőre vagy előtte elkészült, illetve elkészül. Néhány esetében előfordul csúszás. Ha az ok nem elfogadható számunkra, akkor kötbért szabunk ki. Az 1-es villamos esetében ennek mértéke 740 millió forint” – magyarázta pragmatikusan a polgármester, kiemelve, hogy a nagyberuházásoknál nem ő választja ki a kivitelezőt, hanem egy ötfős bírálóbizottság, amelynek a tagjait nem is kizárólag Szeged város önkormányzata delegálja.
Szeged legnagyobb problémája, hogy nincs elég munkahely, a fiatalok elvándorolnak, sokan külföldre költöznek.
B. Nagy László ezt úgy fogalmazta meg: „a macskakövet nem lehet megenni”. Szerinte Szegeden meg sem születtek azok a munkahelyek, amelyek a válság miatt esetleg bezárhattak volna. Jelenleg mintegy ötezer álláshely hiányzik a városban. A letelepült beruházók többnyire kereskedelemmel foglalkoznak, ehelyett azonban B. Nagy szerint olyan cégekre is szükség lenne, amelyek hozzáadott értékeket állítanak elő. 
Szeged oktatási-egyetemi központ mivoltára mindkét jelölt épít. Botka László a szegedi pedagógusoknak 70 milliárdos béremelést ígért. Konkurense szerint ez szemfényvesztés, mivel egyrészt rengeteg olyan csoport van Szegeden, akik megérdemelnék a béremelést, másrészt pedig Botka nyolc évig ott ült a parlamentben a kormánypárt tagjaként, mégis csak „egy hónappal a választás előtt jut eszébe”, hogy béremelést adjon a pedagógusoknak. Ennek ellenére B. Nagy is tartja a tétet: ha megválasztják, megadja a béremelést, mert „egy önkormányzatnak a szavahihetőségét egy politikai kurzusváltás után is meg kell tartania”.
Az ígéretek, tervek mellett a vezetői stílus is meghatározó egy város jövőjére nézve. „Vidám ember vagyok, de természetesen tudok erős kézzel irányítani. Ha nyerek, biztos körbeveszem magam olyan emberekkel, akik nálam okosabbak, erősebbek. Mindenütt így csináltam” – szögezte le B. Nagy László.
„Velem rendkívül könnyű együttműködni, én mindig Szeged hasznát néztem, semmiféle pártpolitikai érdek nem befolyásolt. Bízom benne, hogy a fideszes politikusok megértik, hogy egy kormánypárt a helyi politikában sem folytathatja azt a demagóg viselkedést, hogy mindenre lőnek, és jóval visszafogottabb, konstruktívabb magatartást tanúsítanak majd. Nekem nem kell változnom, őnekik viszont muszáj” – jelentette ki Botka László.

Olvasson tovább: