A Fidesz az utóbbi húsz évben alaposan átrajzolta a magyar jobboldal térképét, hisz több körben, részben vagy egészben magába olvasztotta az MDF-et, a Kisgazdapártot és a KDNP-t is. Két hónapja tartó kormányzása alatt láthatóan az ellenzéki oldallal kapcsolatban is világos koncepcióval rendelkezik: az LMP pályázhat „őfelsége ellenzékének” szerepére; az MSZP politikusait az elszámoltatással igyekeznek kriminalizálni; a Jobbikot pedig a nyílt konfrontáció helyett adminisztratív eszközökkel gyengítik. Ha megvalósul a Fidesz-vezérkar koncepciója, akkor népszerűségvesztés esetén is marad tartalék a hatalom megőrzésére.
Az MSZP több cikluson keresztül azért volt képes megőrizni a hatalmát, mert az SZDSZ nevű formáció mindig a mérleg nyelve tudott lenni. Abban az esetben is, ha az MSZP népszerűsége épp csökkent - ez az utóbbi húsz év politikai életének egyik fő tanulsága. Miként az a velük való beszélgetésekből kiderült, a Fidesz politikusai számára egyértelmű, hogy noha az elmúlt hetekben szárnyal a népszerűségük, eljöhet majd az az idő, amikor visszaesik a támogatottságuk. Jelenleg egyetlen ellenzéki párt, az LMP lehet ez esetben a partnerük, hisz az elmúlt nyolc év Fidesz-politikáját MSZP-ellenességre építették fel, a szocialistákkal való bárminemű kokettálás drámai identitászavarokat okozna, a Jobbik pedig nemzetközi szempontból szalonképtelen.
Leszámolás az MSZP-vel
A szocialistákkal való bánásmód kulcsszava az elszámoltatás. Az Országgyűlés szakbizottságai közül többnél alakítottak számon kérő albizottságokat. Az emberi jogi bizottság esetében például a beszédes elnevezésű „A 2002 és 2010 között, és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló" albizottságot. De a grémiumok többsége (például a nemzetbiztonsági, a rendészeti, a költségvetési, a fenntartható fejlődési vagy a szociális, sőt még a sport) is létrehozott úgynevezett „az elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseit vizsgáló albizottságot". Eme testületek már a nevükkel is prejudikálnak, hisz nem esetlegesen, hanem tényként kezelik a kormányzati visszaéléseket és jogsértéseket. Ha egy párt visszaélt a kormányhatalommal, akkor nem demokrata, ha nem demokrata, akkor nem méltó az emberek bizalmára - fordítható le köznyelvre a Fidesz parlamenti politikája.
Kormányzati szinten is hasonló a helyzet. Az Antall-kormány egykori igazságügyi minisztere, Balsai István miniszterelnöki megbízottként vizsgálja a 2006. októberi eseményeket, mikor a Fidesz politikusai szerint Gyurcsány ráuszította a rendőrségét a jobboldali szimpatizánsokra. A Magosz szövetségi igazgatója, Budai Gyula pedig az agrárium területén vélelmezett jogsértéseket és „lopásokat" vizsgálja. A zuglói Papcsák Ferenc elszámoltatásért felelős kormánybiztos lett: a következő két évben jogi, gazdasági és szakmai szempontok alapján világítja át a költségvetési szervek és a minisztériumok többségi tulajdonában álló cégek elmúlt években kötött szerződéseit. A minap jelentette be, hogy vizsgálja Hiller István, Szűcs Erika, Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc és Draskovics Tibor „ügyeit".
Emellett gyorsított eljárásban vizsgálják a szocialista éra alatt kiutalt pályázati pénzeket is, olykor négy-öt évre is visszamenőleg. Az atv.hu úgy értesült, hogy az elmúlt hetekben például a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázatait vették tételesen górcső alá, többek között (baloldalra sorolt) filozófusok projektjeit vizsgálva.
Balliberális értelmiségiek a közelmúltban nyílt levelet fogalmaztak meg, miszerint „növekvő aggodalommal tölti el a demokratikus jogállam magyar híveit, hogy az országgyűlési választás nyertesei a kormányváltást forradalomnak tekintik, a politikai ellenfél választási vereségét pedig alkalomnak az ellenféllel való leszámolásra". Véleményük szerint az „elszámoltatás" fogalmában összemossák a bűncselekményekért való jogi felelősségre vonást a másfajta politika egzisztenciális szankcionálásával, ami egy jogállamban megengedhetetlen - áll a nyilatkozatban.
Az egyik aláíró, Konrád György a Heteknek így érvelt: „Az elszámoltatási pereknél félő, hogy el lehet tagadni politikai színezetüket, mert ha mindig a másik oldalról szedik elő a vádlottakat, az azt jelenti, hogy maguk az igazságszolgáltatási szervek is a félelem légkörében működnek. Amennyire lehetséges nem megalapozatlan mendemondákra hagyatkozni, akkor osztozkodás zajlott az előző kormányzó párt és az ellenzék között, például önkormányzati szinteken. Valamennyi párt megkapta a magáét abból, amit le kellett adni az érdekelteknek."
Egy fideszes politikus név nélkül annyit mondott erre lapunknak, hogy amennyiben fideszesekről is kiderülnek ilyen ügyek, akkor nem fogják védeni őket. Számítanak ugyanis arra, hogy józsefvárosi témákban - ahol a korábbi politikai vezetés ügyét vizsgálják a hatóságok -, illetve a fővárosi parkolási cégek körüli ügyekben talán (régebbi) fideszes politikusok nevei is szóba kerülhetnek.
A kormányzati témákban egyébként azt is rossz néven veszik, ha egy szakembernek a rokonságába balliberális politikus tartozik (lásd Nagy Róza, a gazdasági tárca államtitkára). Úgy tudjuk, a Fideszben vannak olyan politikusok, politikusi körök, akik az elmúlt nyolc évben a szocialistákkal bármilyen módon együttműködő jobboldali politikusok eltűnését szorgalmazzák a néppártból, sőt bárminemű pozícióból a párt körül, illetve a kormányzatból. Ez a belső konfliktus kommunista-antikommunista dimenzióhoz kezd hasonlítani.
Jobbik a darálóban
Elkezdte kiosztani a beígért pofonokat Orbán Viktor, és noha az eredeti vállalás két arcon csapásról szólt, a Jobbik és a Gárda már legalább háromszor érezhette a kabinet tenyerét. Egyik esetben sem nyílt konfliktusról van szó. Egy fideszes honatya a taktikát Al Capone kiiktatásával hozta párhuzamba, mondván: az ismert maffiózót sem a gyilkosságokkal fogták meg, hanem adócsalás miatt tudták kiiktatni.
A Fidesz ugyanis alkotmányt módosít, hogy politikai tisztségért (önkormányzati vagy országgyűlési, illetve polgármesteri posztért) ne indulhassanak rendőrök, katonák és titkosszolgálati tisztek. A magyarázat: a hatóságokat minél távolabb kell tartani a politikától.
Sőt a javaslatot leszereléssel sem lehetne megkerülni, ugyanis a tervezet a szervezetből való kilépés után három évre megvonná a passzív választójogot, azaz a választhatóságot. Márpedig a politikai pártok között elfogadott közvélekedés szerint a romák által sűrűn lakott Észak-Magyarországon a rend őreinek legalább 20-40 százaléka a Jobbik híve, a sarkosabb kalkulációk szerint pedig ez az arány 30-50 százalék. Ha (volt) rendőrök indulnak a Jobbik színeiben, akkor vélhetően az előbb említett régióban a szélsőjobboldali párt „tarolna". Esélyes jelöltet pedig bőven tudna meríteni a rendőrség soraiból a Jobbik, hiszen a párt most is remekül működik együtt a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetével, például e társulás főtitkára szerepelt a Jobbik EP-választási listáján is.
Szintén a Jobbik, pontosabban a Gárda elleni „támadásként" értékelhető a „közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes módosításokról" című törvényjavaslatba beemelt passzus a „tulajdon elleni szabálysértésekre, valamint a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvételről". Ennek lényege, hogy aki bíróság által betiltott szervezet tevékenységében részt vesz, vagy nyilvános rendezvényen annak formaruháját viseli, azt be lehet csukni, illetve 150 ezer forintra lehet büntetni. És hogy a törvény nem viccel, az azt jelzi, hogy egy kvázi gumikitétel is bekerült a jogszabály-tervezetbe, miszerint a büntetés akkor is jár, ha a ruházatról - annak jellegzetes tulajdonságai miatt - a bíróság által feloszlatott szervezet ruhája ismerhető fel. Ez különösen annak fényében érdekes, hogy a frissiben megalakult Magyar Nemzeti Gárda szakított elődszervezete uniformisával.
Baráti LMP
Miközben az MSZP-t „savazza", a Jobbikot darálja a Fidesz, az LMP-nek látványos gesztusokat tesz. Amúgy is szép jövőt látnak nekik, mivel a kormánypártban az a közkeletű vélekedés, hogy Schiffer csapata erős amerikai támogatással bír, s a közeljövőben szereznek majd megfelelő médiatámogatást is. Ennek ellenére az LMP látszólag kemény ellenzéke a kormánypártnak: az alkotmánymódosítás kapcsán a demokratikus berendezkedés lebontásával vádolta a Fideszt; Schmitt Pált teljesen alkalmatlan államfőjelöltnek találta; az Állami Számvevőszék új elnökének kinevezésekor pedig erősen pártkatonázott.
Orbán Viktort mindez nem zavarta meg abban, hogy az LMP frakcióülését tisztelje meg jelenlétével és ott jelentse be: rohamtempóban készül az új alkotmány. A Fidesz eddig több olyan módosító javaslatot is támogatott az országgyűlésben, amelyeket az LMP-sek nyújtottak be a kormánypárti képviselők törvényjavaslataihoz. Az LMP kampányfinanszírozásról szóló törvényjavaslatát kormánypárti szavazatokkal vették napirendre. A „kedvesség" akár halálos ölelés is lehet, hiszen ha a Fidesz veszít a népszerűségéből, kérdéses, hogy az LMP képes lesz-e begyűjteni a Fidesz-ellenes szavazatokat a neki szánt „őfelsége ellenzéke" pozícióból. Orbán Viktor egykori tanácsadója, Elek István - aki egyébként az LMP egyik alapítója - minap azt nyilatkozta a Heti Válasznak, hogy ha az LMP jól látja el feladatát, négy év múlva a Fidesz váltópártjaként léphet fel, az MSZP pedig a lengyel baloldal sorsára juthat.
„Tudomásul véve, hogy milyen helyzetben jutott a parlamentbe az LMP, rövid távon a volt MSZP- és SZDSZ-szavazótábor újabb szeleteinek meghódításával lehet számolni. Ha a választók egy része elkezd kiábrándulni a Fideszből, az LMP megerősödésének második fázisa is elkezdődhet. Ha az erősödési törekvés eredményes lesz, az elzárhatja az utat az MSZP újbóli növekedése előtt, és az LMP a Fidesz váltópártjaként is megjelenhet" - vélekedik Elek.