Kereső toggle

A Fidesz kemény keze

Portré Lázár János frakcióvezetőről

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Lázár Jánost, Hódmező-vásárhely fideszes polgármesterét harmad-szorra választották meg az alföldi város egyéni országgyűlési képviselőjévé. Lázár János neve már tavaly év végén szóba került a leendő Orbán-kormány egyik lehetséges minisztereként, végül az elmúlt húsz év legnagyobb parlamenti frakciójának lett a vezetője. De kicsoda Lázár János?

Ha valaki beüti Lázár János nevét a Google keresőbe, nyilatkozatai, politikai megnyilvánulásai alapján viszonylag könnyen megismerheti Hódmezővásárhely 35 éves ambiciózus polgármesterét. Lázár János azon kevés politikusok közé tartozik, aki a politikát szakmaként űzi. Az elemzők előszeretettel hasonlítják össze Szeged szocialista polgármesterével, Botka Lászlóval. A két politikus világnézete, a politikáról alkotott elképzelése sokszor közelebb áll egymáshoz, mint saját párttársaiké. „Saját generációjával az ember jobban szót ért párton belül és kívül egyaránt" - nyilatkozta két évvel ezelőtt. A hódmezővásárhelyi polgármester becsüli a szocialista Botkát, „akivel túl tudnak lépni a pártpolitikai határokon, és meg tudnak egyezni a régiót illető kérdésekben".

Lázár is végigjárta a politikai szamárlétra minden fokát. Kezdetben Rapcsák András titkára, majd kampányfőnöke volt. Rapcsák 2002 februárjában bekövetkezett halála után ő vette át a stafétát: körzetében háromszor nyert országgyűlési választást, valamint kétszer választották meg Hódmezővásárhely polgármesterének. Az előző ciklusban az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának fideszes elnökeként szerzett magának országos hírnevet.

„Fontos a tisztelet" - jegyezte meg Lázár János elődjéről, Rapcsák Andrásról, akitől sokat tanult. „Közel engedett magához, és megengedte, hogy beleláthassak a lapjaiba. Azt is láttam, hogyan hagyták el barátai, és fordultak ellene. Ő mégis talpon maradt, és újraépítette magát. Számomra politikai, emberi és taktikai szempontból egyaránt tanulságos volt ez az időszak" - emlékszik vissza Lázár János a 2002 előtti évekre. A tiszteletet megadta mesterének: Hódmezővásárhelyen Rapcsák Andrásról utcát neveztek el, és a főtéren egy szobrot avattak a néhai politikusnak.

Rapcsákról terjedt az a vélekedés, hogy akkor érezte jól magát, ha izzott körülötte a levegő. Úgy tűnik, ez a megállapítás utódjára is igaz. Lázár - a szocialista polgármestereket megszégyenítve - elsőként tiltotta ki városából a Magyar Gárdát, mondván: szélsőjobboldali alakulatok ne masírozzanak Vásárhely utcáin. A budapesti Terror Háza mintájára Hódmezővásárhelyen felépítették az Emlékpontot, amelynek célja, hogy feltárja a régió kommunista múltját. Néhány hónapja nyilvánosságra hozták a városban működött ügynökök listáját. A jogász végzettségű Lázár, ha nem politikus, akkor történész lett volna. Rendkívül foglalkoztatja a 20. századi magyar történelem. Igyekszik mindent elolvasni a Kádár-rendszerről és annak működéséről.

Lázár sok mindent átvett Rapcsák vezetési stílusából. A hódmezővásárhelyi hivatalban csak nagyon kevés emberrel tegeződik, a férfi alkalmazottaktól megköveteli a nyakkendőt és a zakót. Mindenkiről és minden ügyről naprakész információkkal rendelkezik. Feltételezhető, hogy a Fidesz parlamenti frakciójának irányítását is keményen kézben tartja majd, és a sok ismeretlen „mezei parlamenti képviselő" munkáját megfelelően fogja kontrollálni.

Barátok és ellenfelek

A politikust a Fideszen belül Navracsics Tibor embereként szokták elkönyvelni. De kitűnő a kapcsolata Áder Jánossal és Pokorni Zoltánnal is. Érdemes megemlíteni azt is, hogy Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője, a párt egyik oszlopos tagja, az utóbbi időben Hódmezővásárhelyen lelt otthonra.

A jobboldal által előszeretettel használt „otthon" és „család" jelszavak sokaknál nem több kiüresedett politikai lózungnál. Lázár számára azonban tényleg fontos felesége és szülei véleménye. A hétvégi ebédeken a családja sokszor elmondja, mit gondol egy-egy fontos kérdésről. Szerinte a nőknek nagyon jó politikai érzékük van. Lázár Jánosnak nagyon sokat jelent Hódmezővásárhely. Bár neve többször is felmerült mint az új Orbán-kormány egyik miniszteréé, de ő okosan lemondott a bársonyszékről. Tisztában van vele, hogy politikai súlyát Vásárhelynek köszönheti, és esze ágában sincs arról lemondani. Kérdés azonban, hogy egy fenékkel meg tud-e ülni több lovat. Ha parlamenti munkája a fővároshoz köti, miként tud jelen lenni választókörzetében, valamint hogyan tudja városa érdekeit képviselni a Csongrád Megyei Közgyűlésben?

A legnagyobb fejfájást azonban a megyei Fidesz jelentheti Lázár János számára. Köztudott, hogy riválisa - a provinciálisabb vonalat képviselő - Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere nem szívleli Lázárt. A helyi Fidesz szerint Nógrádi „emberének" számít a megyei közgyűlés elnöke, Magyar Anna, akinek tevékenységét Lázár többször is nyilvánosan kritizálta. Kérdés, hogy az őszi önkormányzati választások a Lázár-féle vonalat vagy a Nógrádi-vonalat erősítik Csongrád megyében.

Kemény kéz és Gyurcsány

Lázár János ötlete volt az úgynevezett háromcsapás-törvény, azaz a visszaeső, erőszakos bűnözők a büntetési tétel duplájára és a mainál jóval gyakrabban tényleges életfogytiglanra számíthatnak. A három csapást az Egyesült Államokban vezették be még 1993-ban. Úgy tűnik, hogy a Fidesz - kormányra kerülve - előbb-utóbb napirendre fogja tűzni a háromcsapás-törvénytervezetet. Lázár üzent Gyurcsány Ferencnek is, hogy mielőtt az ellenzék építésébe fogna, kénytelen lesz időt szakítani rá, hogy az igazságszolgáltatás előtt végre kibontsa az igazság minden részletét. A Fidesz a politikusra bízta az „elszámoltatunk benneteket" politikai üzenet kommunikációját. Lázár volt az, aki még a választások előtt bejelentette: több mint egy tucatnyi állami cég működését fogják átvizsgálni, a felelősöket pedig elszámoltatják. A Hódmezővásárhelyről száműzött Magyar Gárdáról pedig úgy véli: pártja olyan rendet teremt az országban, amelyben nem lesz szükség semmilyen más erőszakszervezetre. Szerinte az állami erőszakmonopólium garantált, az államon kívül más nem szavatolhatja a biztonságot és védelmet. „A hideg ráz ki a 16-17. századi Magyarország történetétől. Szinte déjà vu érzésem van összehasonlítva a mostani korral. Ahogy a szétszakított ország próbálta újjáépíteni magát, miközben különböző hűbérurak uralták az országot. A folyamatos széthúzás, a vesztésre játszás és a tagadás mutatja, hogy ez az ország csak ritkán tudta túllépni saját korlátait - nyilatkozta két évvel ezelőtt. „Ha baj van, akkor érzem magam jól" - fogalmazta meg Lázár János, hogy mi a motorja közéleti szerepvállalásának. Minél nehezebb a feladat, annál nagyobb ambíciót érez magában.

Olvasson tovább: