Kereső toggle

Zajos kampánycsend

Jóri András a választási botrányt kísérő „jogászkodásról”

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az adatvédelmi ombudsman szerint megfelelő jogértelmezéssel elkerülhető lett volna az a botrány, amely a kampánycsend körül alakult ki a választás éjszakáján. Jóri András levélben tesz javaslatokat a lehetséges megoldásokra a választási szerveknek, és azt kéri, hogy a választás második fordulójában, már este hét órától, az urnazárás hivatalos időpontjától lehessen közölni az eredményeket.

Ön vizsgálatot indított a választási eredmények előzetes közzétételével kapcsolatban. Mire kíváncsi: a jogszabály vagy a jogalkalmazás valamely hibájára?
–ŰMindkettőre. A vizsgálat hosszabb távon azt is eredményezheti, hogy jogszabály-módosítást javasolok, bár ez jelen helyzetben nem sokat segítene. A két forduló közötti rövid idő már csak arra elegendő, hogy a választási szervek figyelmét ráirányítsam a jelenlegi szabályozás olyan értelmezéseire, amelyek tekintettel vannak a felügyeletemre bízott alkotmányos jogok érvényesülésére.
A választás másnapján „visszásságokat” említett nyilatkozatában. Akárhogy is nézzük, csak az Országos Választási Bizottság (OVB) jöhet szóba elmarasztalható szervként, mint amelyik nem kibogozta, hanem összekuszálta a szálakat, és ezzel jogellenes helyzetet teremtett.
–ŰAz alkotmányos visszásság egy jogi kategória, melyet az ombudsmantörvény fogalmaz meg, és arra az esetre alkalmazható, amikor egy ügy valamennyi szereplője jogszerűen jár el, mégis sérül valamely alkotmányos jog. Vasárnap este közvetlenül is tapasztaltam, hogy a választások eredményét nem lehet megismerni hivatalos közléseken keresztül, csak különféle alternatív forrásból, internetes naplókból, hírlevelekből, melyeknek megbízhatóságáról semmit sem tudunk. Mivel a választás eredménye közérdekű adat, ilyen módon sérült a választók közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő alkotmányos joga.
Munkatársaimmal próbáltuk elemezni a jogi környezetet, és azt találtuk, hogy igenis létezik olyan jogértelmezés, amely jobban összhangban áll ezen alkotmányos alapelvek érvényesülésével.
Miként lehetséges az, hogy a magyar jogászelithez tartozó OVB-tagok annyi idő alatt sem találtak életképes megoldást?
–ŰMivel egy jogszabálynak valóban több értelmezése lehetséges, nem rendkívüli helyzet, ha egy jogászokból álló testület ezen vitatkozik. Az embereknek akkor kezd el gyanússá válni a dolog, amikor életidegen megoldás születik a többórás konzultáció eredményeképpen. Ennek sajnos Magyarországon létező hagyománya van, és ilyenkor köszön vissza az a kifejezés a közvélekedésben, amit „jogászkodásnak” hívunk. Egy jól működő jogrendszer többnyire leképezi a társadalom értékítéleteit, ezért könnyen diszfunkcionálissá válhat annak a testületnek a működése, amelyik növeli a távolságot a kettő között.
A jog két alapvető feladata, hogy morális szinten a jogalkotó célját érvényesítse, másrészt pedig egy pontos és kiszámítható fogalmi rendszert alkalmazzon. A jogszabályokban lefektetett alapelvek, valamint a jogértelmezés elvei és különféle módszerei arra szolgálnak, hogy a jogalkalmazók alapvetően arra az eredményre jussanak el, amely a jogalkotó célja volt a jogszabály létrehozásával. Ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, akkor nem kizárt, hogy éppen a törvény eredeti céljával ellentétes végeredményt kapunk.
Szigeti Péter OVB-elnök váltig állítja, hogy nem hibáztak, mivel a jogszabály végrehajthatatlan, illetve döntéseik előtt nem állt rendelkezésükre kellő mennyiségű információ.
–ŰNem kizárt, hogy a választójogi törvény is rejt magában hibákat, például az igazolásos szavazás tekintetében, de ebben a mostani helyzetben nem felelősöket kell keresni, hanem biztosítani kell, hogy a második fordulóban valamennyi alkotmányos jog zavartalanul érvényesülhessen. Éppen ezért levélben fogok a választási szervekhez fordulni, melyben több jogértelmezésre is javaslatot teszek. Ha ők mégis kitartanak korábbi álláspontjuk mellett, akkor arra kérem őket, legalább technikai, szervezési intézkedéseket tegyenek egy újabb botrány elkerülése érdekében.
Ezek szerint az OVB megteheti, hogy lesöpri az asztalról az ön javaslatait?
–ŰTermészetesen, hiszen én csak ajánlásokat fogalmazhatok meg irányukban. Ugyanakkor a közvélemény tájékoztatása szempontjából nem is nekik, hanem az Országos Választási Irodának van jelentős szerepe, így javaslataim azon részének ők lesznek a címzettjei. Bízom benne, hogy valamiképp részt vesznek a helyzet rendezésében, hiszen ők sem érdekeltek egy kaotikus állapot fenntartásában.
Egyébként van még bármi értelme a kampánycsend intézményének?
–ŰÚjragondolandó, ám jelenleg még törvényben rögzített intézményről van szó, amit a második fordulóig nincs értelme felülbírálni. A választások után azonban érdemes volna végignézni az összes külföldi szabályozást és jogösszehasonlítást végezni. Az információs társadalom belső törvényei megváltoztatták azokat a körülményeket, amelyekben a kampánycsendnek még volt értelme.

Olvasson tovább: