„Megdöbbentő brutalitással számoljuk fel a bűnözést. A társadalmi együttélésre képteleneket elkülönítő táborokba zárjuk. A gyilkosokat megöljük.” „Nyugdíjak azonnali 30 százalékos emelése!” „Rendet teremtünk!” „Kiirtjuk a parlagfüvet!” „Visszavesszük, ami a miénk!” „Felszámoljuk az egészségre veszélyes telefontornyokat és elektromos vezetékeket.” „Szent Korona-értékrend szerinti szabadságeszme érvényesítése Magyarországon!” „Új, forradalmi embertípusra van szüksége nemzetünknek!” „Eladjuk vagy felszámoljuk a Magyar Televíziót, mert felesleges, nézhetetlen.”
Bármily meglepő, nem egy kívánságműsorba érkezett üzenetek közül mazsoláztunk, csupán átböngésztük néhány kisebb hazai párt hivatalos programját, ahol a figyelmes olvasó ilyen és ezekhez hasonló gyöngyszemekre bukkanhat. Cikkünkben néhány kevésbé ismert, de az áprilisi választásokon indulni vágyó pártot mutatunk be.
A hetekben dől el, mely pártok szállhatnak versenybe parlamenti mandátumért. A biztos befutók, mint a Fidesz, az MSZP vagy a Jobbik mellett azonban számos kisebb párt küzd még a kopogtatócédulák összegyűjtéséért. Szűkös büdzséjükből azonban nem futja országos kampányra, így aktivistáikkal járnak házról házra, remélve hogy a „nagy pártok” nem söpörtek még be minden cédulát, valamint kihasználják az internet nyújtotta hirdetési felületeket. Sőt mi több, néhány párt egyenesen az internetről toborozza képviselőjelöltjeit!
Legyen Ön is képviselő!
A legkirívóbb eset talán az SMS Demokrata Párt, amely hirdetést adott föl üres jelölti helyeinek betöltésére. A 12 ezer eurós képviselői fizetéssel kecsegtető állás feltételei ráadásul meglehetősen könnyen teljesíthetők: a jelölt „képes magát röviden és érthetően kifejezni, képes egyszerű szövegeket megérteni, alkalmas a képviselői feladatok ellátására”, valamint választójoggal rendelkezik, és büntetlen előéletű. Mégis miért nehéz a jelöltállítás? Talán kevesen tudnak azonosulni a 42 pontos program olyan homályos célkitűzéseivel, mint ezek: „csökkentjük a bürokráciát úgy, hogy az ne növekedjen”, „vérszívás helyett végre tényleg támogatni fogjuk a kisvállalkozásokat, az értelmes maffiához hasonlóan csak annyit fogunk elvonni, hogy megélhessenek”, vagy a meglehetősen nyersen megfogalmazottakkal, mint hogy „az alkalmatlan, elfogult, korrupt, hülye bírókat kirúgjuk”. Ha netán valaki azt hinné, hogy politikai karikatúráról van szó, Jáhni Csaba pártelnök lapunk kérdésére elmondta, programjuk valódi elképzeléseiket tükrözi.
Egyedi jelenség még az Internetes Demokrácia Pártja (IDE), akik honlapjukon így nyilatkoznak magukról: „az oldalsemlegességünket a saját programunk hiánya bizonyítja, az IDE képviselőin keresztül (részben is) támogatható bármely párt programjának tetszőleges eleme, továbbá a kormány és az ellenzék parlamenti indítványai is”. Az említett javaslatokat a párt honlapján teheti közzé bárki, aki erre affinitást érez.
Kopogtatószelvények a vasalódeszkán
Szintén az interneten toborozta képviselőit a Seres Mária nevével fémjelzett Civil Mozgalom, akik azonban jóval konkrétabb elképzelésekkel rendelkeznek. Hogy kik ők? „Civilek, akiknek semmi közük a jelenlegi hatalomhoz”– írják honlapjukon. A mindössze 9 hónapja alakult civil kezdeményezés már közel jár az országos listaállításhoz szükséges számú kopogtatócédula összegyűjtéséhez, amiben nagy szerepe volt annak az 5000 aktivistának, akik az interneten jelentkeztek.
A kopogtatócédulák összegyűjtésére többek közt a mozgalmat kezdeményező Seres Mária vasalódeszkája szolgál, ami jól tükrözi a kis pártok költségvetési kereteit. A Civil Mozgalom jelszava és egyben célkitűzése: „Vedd észre, ami összeköt, felejtsd el, ami elválaszt.” Seres Mária lapunknak elmondta, hogy ma Magyarországnak sok kis hősre van szüksége, és társadalmi összefogásra, hogy a lesüllyedt rétegek is munkához juthassanak. Érdekesség, hogy a Civil Mozgalom jelöltjeinek 40 százaléka nő, amiről a négygyermekes anya elmondta, hogy őt is meglepte, hiszen nem feminista pártról van szó. Szerinte a nők ösztönösen megérzik, hogy mi jelent családjaiknak biztonságot, ezért csatlakoztak nagyobb arányban a kezdeményezéshez. Hozzátette, hogy mivel ő végzettségét tekintve építészmérnök, az ország fölépítését is egy házéhoz tudná hasonlítani, ahol minden polgárnak hozzá kell járulnia az építkezéshez egy-egy téglával, ami csupán lelkesedés és lendület kérdése. Az egyik legfontosabb célkitűzésnek a korrupció visszaszorítását és a családok, valamint a kis- és középvállalkozások támogatását tekinti.
10 százalékos adókulcs
Szintén a vállalkozók érdekeit tűzte zászlajára a Vállalkozók Szövetsége, akik hasonlóképp jól állnak a kopogtatócédulák összegyűjtésével. A párt első embere, Baldauf Aladár lapunknak elmondta, hogy a Jobbik és más szélsőséges pártok által vázolt gazdaság, amiből a multikat kitiltanák, „iszonyú bolondság”, teljesen tönkretenné az országot, hiszen a multik magyarokat foglalkoztatnak, magyar árut termelnek, emellett a dolgozó lakosság kétharmadának biztosítanak állást, ráadásul adóznak is. Fontos, hogy a multikat felügyeljék, azonban ha elzavarnánk őket, éhen halna az ország. Mint mondta, valóban kezelni kell a kérdést, de a kedvezmények megvonása helyett azok feltételhez kötését javasolják, például hogy a cégek legalább tíz évig Magyarországon maradjanak, több munkahelyet biztosítsanak magasabb bérsávokkal, így egyéni adó formájában több pénz kerülne az államkasszába. Baldauf szerint a magyar gazdaságot egy egységes, 10 százalékos adókulcs „pörgetné meg”, ami nem lenne igazságtalan, hiszen aki sokat keres, az sokat is költ, így a pénz visszakerülne a gazdaság körforgásába, ráadásul a költekezésnél az áfa kompenzálná a különbséget. Független párt lévén, bármelyik kormány munkáját segítenék szakértőként, az egészséges demokráciához azonban először a korrupciót kell radikálisan fölszámolni.
110 ezer nettó először, másodszor…
Minden párt programjában megfigyelhető a korrupció visszaszorításának terve, így a Nép Oldali Pártnál is, akik azonban tovább is mennek: visszavennék a „törvénytelenül privatizált nemzeti vagyont”, valamint nyugdíjreformot kívánnak végrehajtani „az erre a célra felhasznált összegek igazságosabb elosztásával”. További céljaik: „a nyugdíjminimum emelése és nyugdíjmaximalizálás. A minimálbér 100 ezer forintra emelése és az élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentése” – ez utóbbi ígéretnek az Új Szociáldemokrata Néppárt (ÚSZNP) máris „fölé ígért” a maga 110 ezer forintos minimálbér-ajánlatával, és a nyugdíj azonnali 30 százalékos emelésével. Új ötletnek számít azonban az amerikai mintára létrehozandó, a Belügyminisztérium által felügyelt Nemzeti Gárda létrehozása „természeti és egyéb katasztrófák megelőzésére”, valamint a „sürgős intézkedések a demográfiai katasztrófa elkerülésére”. Hogy a misztikus fogalmak mit takarnak, nem sikerült megállapítanunk.
Államosítás, adóparadicsom és hídmászás
Sikerült azonban beszélnünk Benke Gáborral, az ÚSZNP alapítójával és elnökével, aki szeptember 16-ai hídmászásával vívta ki a magyar sajtó figyelmét. Ugyanis ekkor a pártelnök a korrupció elleni tiltakozása jeléül a Szabadság híd budai hídfőjének tetején helyet foglalva követelt Sólyom László köztársasági elnöktől időpontot egyeztetésre, ezzel nem kis fönnakadást okozva a budapesti közlekedésben. Időpontot ugyan nem, figyelmet azonban annál többet kapott, így egy óra múlva le is jött – igaz, némi hatósági unszolásra. A párt alapítója lapunknak elmondta, hogy jelenleg a bíróság vizsgálja följelentését, miszerint mind a Fidesz, mind az MSZP választási csalást követett el. Hogy erre miért nem figyelt föl a média, szerinte a magyar politikai életben szőtt összeesküvés az ok, kérdésünkre azonban, hogy milyen bizonyítékokat tartalmaz följelentése, nem válaszolt. Elmondása szerint a kapitalizmus fölszámolása, és a nagyobb cégek és gyárak államosítása lenne a megoldás a jelenlegi gazdasági helyzetre, valamint hozzátette, hogy Magyarországot Lichtenstein és Svájc mintájára adóparadicsommá lehetne varázsolni. Lapunk megjegyzését, miszerint ezen országokban kapitalizmus működik, nem kívánta kommentálni,
valamint azt a kérdésünket sem, hogy vajon miért nem találhatunk a világon egyetlen olyan államot sem, ahol az általa vázolt berendezkedés működne.
Szintén államosításban gondolkodik a Magyar Kommunista Munkáspárt, akiknek azonban még „munkát és tisztességes megélhetést biztosítunk” és „visszavesszük, ami a miénk” című ígéreteikkel sem sikerült meghódítaniuk elegendő választópolgár szívét.
Nácik újratöltve
Demokráciáról lévén szó, a kis pártok között is megtalálhatók az olyan szélsőségek, mint a Nemzeti Forradalmi Párt, akik programjukat egy „nemzeturalmi államért” való küzdelemnek nevezik, amit honlapjukon így fejtenek ki: „Hogyan viszonyul a gazda a kertjében élősködő kártevőkhöz, gyomnövényekhez? A jó gazda kiirtja a gyomot, és mi jó gazdái akarunk lenni országunknak.” Hogy véletlenül se higgyük, hogy a magyar mezőgazdaság elkötelezettjeivel van dolgunk, programjukban definiálják a „kártevő gyomok” fogalmát, „természetesen” mint a politikai elitet, a cigányságot, valamint a cionizmus és a kommunizmus „fajüldöző eszméit”. Éppen ezért szerintük „új, forradalmi embertípusra van szükség”. A Jobbikot nem találták elég radikálisnak fajvédelmi szempontokból, de a Nemzeti Munkáspárttal (semmiképp nem összetévesztendő a Magyar Kommunista Munkáspárttal!) szoros viszonyt ápolnak. Programjuk történelmi szempontból sem mond újat, olyan „jól bevált” jelszavakkal operálnak, mint „Rend! Erő! Becsület!” vagy „A magyar föld nem eladó!”
Bár a nemzethalállal riogató hangokat nem könnyű túlkiabálni, mégis megpróbálnak a parlamentbe kerülni a magyarországi kisebbséget képviselő pártok, mint a Száva Vince-féle Magyarországi Kisebbségek Pártja, vagy az Új Roma Kerekasztal Szövetség, akik egységesen szólalnak föl munkalehetőségek teremtéséért és képzések biztosításáért a segélyrendszer helyett.
Szintén ringbe száll a Zöld Demokraták–Zöld Baloldal–Zöldek Szövetsége (röviden Zöld Baloldal, ami véletlenül sem azonos a Zöldek pártjával!), melyről Tamás Gáspár Miklós filozófus, a párt egykori EP-listavezetője tavasszal azt nyilatkozta lapunknak, hogy sikerült olyan nevet választani, amelyben minden szó megtalálható, ami irritálja az embereket. Programjukban az alternatív energiahordozókat és az úgynevezett „zöld megoldásokat” népszerűsítik.
A színes felhozatal részét képezi a Szent Koronát Szolgálók Szövetségének politikai képviselője, a Pajzs Szövetség is. Honlapjukon „Őfelsége a magyar angyali apostoli Szent Korona” valódi portréjával illusztrálva fejtik ki álláspontjukat az Európai Uniónak Európai Konföderatív Államszövetséggé való békés átalakulásában betöltendő szerepükről.
Ezenkívül a választások elmaradhatatlan kellékeként indulnak a kisgazdák, igaz, töredezett soraikat most sem sikerült egységesíteni, így Torgyán–Kisgazda Koalíció és a Történelmi Szövetség, Kisgazdák–Szociáldemokraták Párt neveken indulnak. Ez utóbbi egyedi ötlethez folyamodott honlapján: a kezdőlapon a magyar politikatörténet mintegy 40 kisgazda és szociáldemokrata szereplőjének fényképe közül kell kiválasztanunk Molnár Lászlót, a párt elnökét, hogy helyes kattintás esetén hozzáférhessünk a honlap tartalmához.
Összegzésként elmondhatjuk, hogy a legtöbb párt ma a korrupciót, a pazarlást, a romakérdést és az egyre szélesebb társadalmi rétegeket érintő elszegényedést, a gazdasági és hitelválságot, a környezetszennyezést, valamint az adó- és nyugdíjrendszer elégtelenségét látja legégetőbb problémának. Hogy ki kerül ki győztesen a programok, jelszavak és pártnevek csatáiból, azt majd eldönti a népakarat. Vagy a pénz.
