Kis János filozófus, az SZDSZ alapítója hosszú interjút adott a Beszélő folyóiratnak, melyben elemezte a jelenlegi politikai helyzetet.
Kis úgy vélte, hogy talán van arra esély, hogy a Fidesz ne szerezzen kétharmados többséget az új Országgyűlésben. Mint fogalmazott, a Fidesz a jelek szerint már elérte lehetséges támogatottsága felső határát. Veszíteni azonban még tud, részint a kampány során elkövetett hibái miatt, részint pedig azért, mert a feljövőben lévő Jobbik nemcsak az MSZP rovására növekszik, hanem az ő rovására is. „A Jobbik előretörése, Orbán egyik-másik nyilatkozata felrázhatja a jelenleg passzív szocialista szavazókat" - tette hozzá a filozófus.
Kis a kétharmados törvények kapcsán megjegyezte: arra találták ki őket, hogy az ország egyik felét képviselő erők ne nyúlhassanak az alapvető politikai szabadságjogokhoz és az alapvető intézményekhez az ország másik felének beleegyezése nélkül. A törvények túlnyomó többsége nem kétharmados, ezért a parlamenti többség mindig tud kormányozni. A kétharmados törvények léte azonban biztosítja, hogy a többség uralma ne vezethessen a kisebbség érdekeinek és jogainak semmibevételéhez.
Az SZDSZ volt elnöke kifejtette: kétharmados törvényt - ha a parlamenti többség nem éri el a kétharmadot - csak akkor lehet módosítani, ha a kormányoldal keresi az egyetértést az ellenzéki oldallal, és ha a kisebbség is hajlik a kompromisszumokra. Nem igaz azonban, hogy ez a feltétel húsz év alatt soha ne teljesült volna. Csak akkor merevedtek meg a frontok, amikor a Fidesz 1998-ban kormányra került, és deklarálta, hogy nem kíván az ellenzékkel egyezkedni, majd amikor 2002 után, most már ellenzékben, arra rendezkedett be, hogy eleve meghiúsítson minden megegyezést. Ez a bajok oka, nem az, hogy a magyar politika „nem érett a kétharmadosságra".
„És ezen a bajon egyáltalán nem segít, ha a Fidesz megteheti, hogy az ellenzék álláspontjával nem törődve, egyoldalúan módosítja a kétharmados törvényeket. Ezt nevezik a többség zsarnokságának, és épp ez ellen találták ki az alkotmányos korlátokat, köztük a kétharmados szabályt" - tette hozzá Kis János.
A Horn-kormány, mely két párt koalíciójaként jutott a kétharmadnál nagyobb többség birtokába, ritkán nyúlt kétharmados törvényekhez, és maga adott biztosítékot az ellenzéknek arra, hogy nem fog egyedül alkotmányozni. Tény, hogy nem volt teljesen következetes, de kisebb kisiklásoktól eltekintve nagyon ügyelt rá, hogy megnyugtassa az ellenzéket. „A Fidesz nem készül hasonló gesztusokra" - hangsúlyozta a filozófus, aki emlékeztetett arra, hogy: Orbán világosan megmondta, hogy nem „duális erőtérben" kíván kormányozni. Ha kétharmados többséget szerez, ezt arra használná, hogy a „nemzeti ügyeket" egyedül fogalmazza meg, „nem állandó vitában", nem kompromisszumokat keresve.
A Fidesz lehetséges kormányzati teljesítményéről szólva Kis kifejtette: látható, hogy az IMF és az unió máris nyomás alá helyezte a Fideszt. Ha megfelel az elvárásaiknak, választói hamar kiábrándulhatnak belőle. Ha az ígéreteinek akar megfelelni, villámgyorsan beleszaladhat a következő pénzügyi válságba. Az is látható, hogy a Jobbik mindent meg fog tenni a csalódottság kihasználása érdekében, s hogy a Fidesz vezetői már érzékelik a veszélyt. Az elit- és rendszerellenes radikalizmus túlszaladt a Fideszen, és könnyen ellene fordulhat.
Ilyen körülmények között nagyon fontos lesz a Fidesz-kormány számára, hogy ne kerüljön két tűz közé. Muszáj lesz keresnie a modus vivendit a tőle balra lévő ellenzékkel, különben nem lesz képes úrrá lenni a helyzeten. Ha viszont a Fidesz vezetői nem értik meg a helyzet parancsát, akkor az új magyar demokrácia nehezen helyrehozható károkat fog szenvedni. „A Jobbik a Fidesz halálos ellensége. A Fidesz törzsszavazóinak legalább tizenöt százaléka potenciális Jobbik-szavazó. Elitellenes indulatok fűtik őket, elutasítják a rendszert" - emelte ki Kis János. Az SZDSZ alapítója, ha úgy látja, hogy van esély a kétharmad megakadályozására, akkor biztosan elmegy szavazni.
