Kereső toggle

A Fidesz titkolt programja

A „jobbközép light” vízió, és ami kimaradt belőle

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Bár sokan felszínességéért és túlzott általánosságáért bírálják a Fidesz programját, mégis kirajzolódik belőle, hogy a párt vezetői mérsékelt, neokonzervatív jellegű politikát szándékoznak folytatni kormányra kerülésük után. A szocialistákkal szemben nem a nyugdíjasok és a lecsúszott társadalmi rétegek, hanem inkább a középosztály, illetve a vállalkozók támogatására helyezik a hangsúlyt. Az viszont nem világos, hogy ehhez a programhoz miért kellene kétharmados többség, hiszen ez a „jobbközép light” program sima parlamenti többséggel is végrehajtható.

A program megértéséhez két dolgot érdemes megjegyezni. A nagy állami rendszerek átalakításával foglalkozó közgazdászok a változtatások jellegét két kifejezéssel szokták leírni: a paradigmatikus reformok kifejezést akkor használják, mikor egy rendszer (például nyugdíj, oktatás, vagy szociális szféra) működésének alaplogikáját változtatják meg, ezzel szemben a parametrikus átalakítások azt jelentik, hogy egy-egy rendszer alapszisztémája nem változik, hanem egyes részelemeit próbálják megváltoztatni.

A MSZP-SZDSZ-kormány például az egészségügyet alapjaiban, paradigmatikus módon próbálta megreformálni és magánbiztosítási alapon működő rendszerré átalakítani, amely kísérlet aztán a szakma és a „nép" ellenállásán megbukott. Bokros Lajos, az MDF kormányfőjelöltje pedig az úgynevezett strukturális reformok címén gyakorlatilag mindent alapjaiban változtatna meg az ország működésében.

Egy másik megjegyzendő kifejezés az angol nyelvterületről szivárgott át a magyar közgazdászok körébe.  A bullshit sajátos angol szó, melyet visszafogott tükörfordításban marhatrágyaként ültethetnénk át a magyar nyelvbe, ha az angolszász kultúrkörben nem süketelést, nagyzolást jelentene. Az interneten a diplomamunkájukat író egyetemistáknak úgynevezett bullshit-generátort is készítettek, hogy dolgozataikhoz komolynak és nagyon szakmainak tűnő, idegen szavaktól hemzsegő, de valójában közhelyeket tartalmazó mondatokat tudjanak találni. (Például: „Megpróbáljuk innovatívan fejleszteni a szűkös költségérzékeny szegmenst", vagy „Ne felejtsük el generálni a reakcióképes szolgáltatásfelügyeletet!)

Sok kis lépés, közhelyekbe rejtve

A Nemzeti ügyek politikája címet viselő, meglehetősen hosszú, öt tanulmányt tartalmazó Fidesz-programot átolvasva nem lehet benne olyan átalakítási tervvel találkozni, amely paradigmatikus módon változtatna meg bármit is az országban, de szép számmal lehet találkozni olyan kifejezésekkel, amelyek jól hangoznak ugyan, évek óta szajkózza a magyar politikai elit, de valójában semmi lényegest nem jelentenek. (Ez utóbbi általában a pártprogramok jellemzője.)

A gazdasági programban Matolcsy György például azt javasolja: „A kisvállalkozásoknak a belföldi és a globális piacon új résekre van szükségük a növekedéshez, a résekben való nagyra növéshez. Táguló belföldi piac nélkül a globális ugrás is nehezebb, ezért itthon kell kezdeni a piacbővítést." Pesti Imre az egészségügyről pedig a következőt írta: „Cél, hogy az alapellátás minőségi, emberközpontú és minden állampolgár számára hozzáférhető legyen." A szociálpolitikus Soltész Miklós egyik alaptézise pedig, hogy „Új társadalmi jövőkép megfogalmazása mellett a teljes társadalom szociális biztonságát szavatoló, cselekvő szociálpolitikát kell megvalósítani, szilárd és kiszámítható alapokon".

Nem megszorításokkal kezdenek

Mindezektől függetlenül az kirajzolódik, hogy nagyjából, irányaiban mit is szeretne a Fidesz. Semmit nem akar felforgatni, de számos területen markáns hangsúlyváltást kíván végrehajtani. A már idézett, Matolcsy György által írt gazdasági fejezetből kiderül, hogy feszes költségvetési politikát kívánnak majd folytatni, kevés osztogatással, a gazdasági növekedést inkább a források átcsoportosításával, és a támogatott csoportok „módosításával" kívánják generálni. „Hirtelen és azonnali" ígéret nincs a programban, azaz olyan, amely haladéktalanul és drasztikusan megterhelné a költségvetést, például halaszthatatlan, nagyarányú adócsökkentésről nem szól a program. Igaz, a választások közeledtével Orbán Viktor kommunikációja is változott, hiszen legutóbb egy vállalkozói fórumon azt ígérte: a vállalkozások adóterheit négy, a lakosságét hat év alatt csökkenti a régiós vetélytársak szintjére.

Több vezető közgazdásszal beszélve úgy tűnik, a pénzpiacok várakozása szerint a Fidesz vezérkara tisztában van a szűk költségvetési mozgástérrel, illetve a nemzetközi helyzet törékenységével (lásd görög példa).  A piaci szereplők eleve arra számítanak (úgymond „beárazták"), hogy a költségvetési hiány több lesz, mint amennyit a Bajnai-kormány tervezett, így nem biztos, hogy megszorításokkal kell kezdenie az Orbán-kormánynak a tevékenységét, hogy tartsa az IMF a hiányról szóló 4 százalék alatti előírását.  „5 százalékos hiányt is biztosan tolerál a piac, de ha ügyesek a fiúk, és okosan kommunikálják a »szekrényből kieső csontvázakat«, akkor akár 6 százalékig is felszaladhatnak" - vélekedett a Heteknek egy tekintélyes közgazdász, aki szerint a Fidesz biztonsági és hitelességi okokból újratárgyalja és meghosszabbítja az IMF-fel kötött hitelszerződést, noha ma már - szemben a 2009-es pánikkal - normálisan működik az állampapírpiac, az ország finanszírozható.

„Hűtőgépgyár", avagy a várakozások menedzselése

A Matolcsy György által jegyzett gazdasági tézisekben egyébként csupán 7, azaz hét darab szám szerepel, és mindössze egyetlenegy időtartam, s kézzel fogható vállalás, intézkedés csak elvétve fordul elő benne. A pár konkrétum: tíz éven belül egymillió új munkahelyet hoznak létre; új program révén (valamikor) 300-500 milliárd forinttal csökkentik a vállalkozások adminisztrációs és bürokratikus költségeit; kidolgozzák a gyenge kutatási kapacitással rendelkező kisvállalkozások pályázati rendszerét az innovatív kutatások és fejlesztések támogatására.

A egykori gazdasági miniszter tanulmánya leginkább azt mutatja, hogy a Fidesz hűteni kívánja a kedélyeket, a kormányzásukkal kapcsolatos csodavárást. Igaz, erre Orbán Viktor a program előszavában is utalást tett, mikor kijelentette: „Nehéz feladat vár ránk. Nem kergethetünk délibábokat, a jelenlegi nehéz helyzetből kell kiindulnunk."

Ettől függetlenül nem nevezhető rossznak, vagy koncepciótlannak a Matolcsy György által jegyzett gazdasági program. A lényege ugyanis az, hogy az inaktívak széles rétegei helyett az új kormány az aktív, a gazdaságot működtető társadalmi csoportokat, különösen a munkahelyeket teremtő magyar kis- és közepes vállalkozásokat kívánja védeni és támogatni.

„A Fidesz alapkoncepciója, hogy a multik helyett a kis- és közepes vállalkozásoknak juttatnának nagyobb részt az uniós fejlesztési pénzekből, emellett csökkentenék a vállalkozók bürokratikus terheit, ezáltal beindulna némi növekedés, amiből aztán lehetne adócsökkentést finanszírozni" - magyarázta a Heteknek egy, a Fideszhez közelállónak tekintett közgazdász. Forrásunk egyébként ezt a koncepciót szembeállította a szocialisták gazdaságfilozófiájával, mely szerinte a nagyberuházások révén valójában a multikat támogatta, miközben társadalompolitikájával a saját szavazórétegét, a nyugdíjasokat és a szegény, leszakadt, inaktív társadalmi csoportokat védte.

Multik megregulázása

Matolcsy nagyon visszafogottan írja le, hogy a multikat (bankokat és óriáscégeket) milyen eszközökkel akarják „visszafogottabb" gazdasági tevékenységre szorítani, és helyettük inkább a magyar vállalkozókat támogatni.

Érdekes ellenpontozása ez a Jobbik programjának, amely a multikat „kizavarná" az országból, azzal a délibábos vízióval, hogy a helyükre azonnal képesek lennének „beugrani" a magyar gazdák és vállalkozók, felvirágoztatva Hunniát. A realitás viszont inkább az, hogy a multik távozásával soha nem látott méretű munkanélküliség és szociális katasztrófa törne ki az országban. Matolcsy inkább felülvizsgálatra javasolja a hazai bankrendszer jellemzőit, mivel szerinte „az Európában kiugróan magas kamatmarzsok és egyéb díjak a verseny látszata ellenére erőfölényen alapuló helyzetre utalnak". Hasonlóan írja körül az energiaszektor viszonyait is, arra téve utalást, hogy az energiaárakat lehetne csökkenteni, ha a magánmonopóliumokat „megtörnék" - nem elzavarással, hanem -, valódi versenyhelyzetet létrehozva.

A legtekintélyesebb pénzügyi portál, a Portfólió nem véletlenül kommentálta így a programot: első ránézésre céljaiban végiggondolt, intézményi kérdések részleteivel is foglalkozó programot tett le az asztalra a Fidesz, ami tartalmában a korábbi megszólalásokhoz képest nem okoz meglepetéseket. Ennek azonban az egyik oka az, hogy a program nagyon általános, megfoghatatlan, kézzel fogható vállalás, intézkedés alig-alig fordul elő benne. Az irány az Orbán-beszédből már ismert: patrióta, protekcionista, bizonyos intézményi, strukturális problémákkal szembenéző gazdaságpolitika rajzolódik ki, de a lényeg a módszerekben rejlene, erről, pedig egyelőre kevés az információ.

Észrevétlen sértések

Egyes forrásaink éppen a módszerekről szólva jegyezték meg, hogy a Fideszben három stratégiai forgatókönyv is létezik a kormányzati intézkedésekre, de a győzelem nagyságától függ, hogy melyiket veszik elő, és hajtják végre.

A program hangvételéből egyértelműen kiderül, hogy arra törekedtek a szerzők, hogy - legalábbis a nyelvezetükkel - minél kevesebb társadalmi csoportot sértsenek, azaz a „maffiaszerűen kormányzó" szocialistáknak (ez Lázár János kifejezése a programban) minél kevesebb lehetősége legyen olyan programpontokat kikapni, mellyel a kampányban a Fidesszel szemben rémisztgethet bárkiket is.

Pedig vannak érdeksérelmek, például elbocsátási hullám várható a közigazgatásban, hiszen a bürokráciát jelentős mértékben le akarják építeni. Bár a nyugdíjasoknak a nyugellátásuk reálértéken tartását ígérik, ez jóval kevesebb, mint amit a Bajnai-kormány vállalt. A segélyezést is átalakítják, azaz valamilyen módon a munka lesz a feltétele a segélyhez jutásnak.  Arról sincs szó az anyagban, hogy emelnék-e a családi pótlékot, vagy hogy visszaállítanák-e a szociálpolitikai támogatást (szocpolt), amit még a Bajnai-kormány vett el a fiataloktól. A romáknak és a szakképzetleneknek közmunkát ígérnek, de a feltételrendszerről okosan hallgatnak. Szigorúbb büntetéseket és több börtönt ígérnek a bűnözőknek.

És ami kimaradt

A 93 oldalas programot elolvasva számtalan kérdés is felmerül. A Fidesz-táborban sokan (nem alaptalanul) a kétharmados parlamenti többségben bíznak, sőt, vezető fideszes háttéremberek tézisként szajkózzák, hogy azért van szükség a fölényes győzelemre, hogy „közhangulati okokból ne kelljen hetente elvinni valakit, csak azért, hogy a programunkat végre tudjuk hajtani". Informálisan két törvényt, az önkormányzatit és a választásit szokták forrásaink ilyenkor felsorolni, mint szükségesen megváltoztatandókat, de éppen e kettőről alig lehet olvasni a Nemzeti ügyek politikájában.  Így nem világos, hogy a most bemutatott programhoz miért kellene kétharmados többség, hiszen elemei sima parlamenti többséggel könnyedén végrehajthatóak.

Másrészt a fideszes, különösen a kereszténydemokrata politikusok számtalan esetben erős ideológiai jellegű kormányzati intézkedések igényére tettek korábban utalást, mint például a kötelező hit- és etikaoktatás bevezetése, vagy éppen az ország úgynevezett evangelizálásának állami támogatása. Ezek ismeretében érdekes csak igazán, hogy mi az, ami kimaradt a programból, de a Fidesz esetleges nagyarányú győzelme esetén könnyedén az új kormány programjának a részévé válhat.

Olvasson tovább: