Mintha a szicíliai omerta (hallgatás) parancsa kötné a Fideszt, ha a párt választási és kormányprogramjáról esik szó. A Hetek információi szerint a májusi politikai-gazdasági helyzet kitapogathatatlansága miatt a kettő egyébként sem esik egybe, mindenesetre a választási elképzeléseket március 15-éig némaság övezi, és csak utána pörög fel a pártkommunikáció. Aki kibeszél, vagy gazdasági ügyeivel lóg ki a kampányból, máris mehet.
A hivatalos verzió szerint a Fidesz azért hallgat programjáról, mert eddig akárhányszor kiállt, a baloldali médiatúlsúly ízekre szedte, és nevetségessé próbálta tenni. Jelentős vihart kavart például, amikor kiszivárgott, hogy a 2006-os választások előtt Orbán Viktor - nyilván a költségvetés nehéz helyzetének ismeretében - a nyugdíjak befagyasztásáról beszélt, amit később a pártkommunikáció úgy magyarázott: az elnök arra gondolt, hogy csak az infláció mértékével emelnék a nyugdíjakat.
Korábban ugyan elnézték a Kövér Lászlónak tulajdonított köteles beszédet, illetve azt, hogy Mikola István (2002-ben a Fidesz miniszterelnökhelyettes-jelöltje) szinglihordákat emlegetett, 2010-ben azonban nincs pardon. Először Molnár Oszkárt vetette le a Fidesz. Molnár egyszer annak a félelmének adott hangot, hogy a zsidó nagytőke csúnyán bekebelezi Magyarországot, máskor pedig arról beszélt, hogy a roma asszonyok különböző módon még az anyaméhben fogyatékossá teszik gyermekeiket, hogy minél magasabb szociális járadékhoz jussanak. Bár sokáig úgy tűnt, Molnár megússza egy bocsánatkéréssel, végül a Fidesz vezérkara mást indított választókerületében. Molnár pártból való eltávolításának egyik oka éppen az volt, hogy az MSZP ezúttal ne játszhassa ki a rasszista kártyát.
Bár a jelek szerint a Fidesz nincs túlzottan rászorulva, mégis komolyan veszi a kampánymunkát. Így esett, hogy Kosztolányi Dénest, aki a XIII. kerületben, a 19-es választókörzetben indult, eltanácsolták a jelöltségtől. Bár a hivatalos verzió szerint Kosztolányi családi okok miatt gondolta meg magát és lépett vissza, sajtóinformációk úgy tudják, hogy a több botrányt túlélt Kosztolányi - aki egy városi legenda szerint pitonjait például Horn (Gyula) feliratú egérrel etette - lazán vette jelölti feladatait. Annyi biztos, hogy a Fidesz egy helyi háziorvost, Szalay Pétert állított csatarendbe helyette. Egyébként a pártvezetési szigor ebben az esetben érthető, a 19-es választókerület az a Magyarországon szinte egyedülálló hely, ahol Bajnai népszerűbb Orbánnál, így a szocialista színekben induló Szanyi Tibor eséllyel szerezhet mandátumot egyéni képviselőjelöltként.
És persze az sem maradhat, aki esetlegesen gazdasági okok miatt lóg ki a hivatalos kommunikációból, valószínűleg emiatt kellett félreállnia (hivatalosan egészségügyi okok miatt) Orbán Anitának, aki eredetileg a XI. kerületben lévő 16. választókerületben indult. A Fidesz korteshadjáratának ugyanis kiemelt témája a BKV-ügy, márpedig kiszivárgott információk szerint a rendőrség vizsgálja egy CEMI nevű cég szerződéseit, amely 10 hónap alatt 287 millió forintért adott tanácsot a közlekedési vállalatnak, és ennek a cégnek korábban Orbán Anita férje volt az egyik vezetője.
Egyelőre szlogenek vannak, program ugyan nincs, de aki eltér a már nyilvánosságra került programelemektől, az sem tarthat ki jelöltként: így a fóti polgármester, Mádi László is kikerült választókerületéből, amikor nem jót szólt a vagyonadóról, és azt mondta, hogy az ingatlanadót rövidtávon el kell felejteni, de kellő előkészítés és a társadalommal folytatott egyeztetés után bevezethető. Egy nappal később Mádi már nem indulhatott egyéniben. A Hetek információi szerint Mádi nem vigasztalhatatlan, állítólag ugyanis kormányzati vagy állami cégnél biztosított pozícióval kárpótolják.
2002-ben és 2006-ban a Fidesz-vezetés valószínűleg nem regulázhatta volna meg ilyen sikeresen a renegátokat, még akkor sem, ha csúnya dolgokat csináltak. Csakhogy azóta változott a világ. Elsősorban csökkent a jelöltek helyi beágyazottságának szerepe, hiszen erőfölénye birtokában a Fidesz bárkit megválasztathat, akin rajta van a logója. Másrészt a legnagyobb ellenzéki párt sok egyéni körzetre számíthat, így csökken a területi és országos listán indulók esélye, így ha egy egyéni képviselőjelölt rakoncátlankodik, a pártvezetés számos önjelölt listás közül választhat a helyére. Ráadásul egyelőre még nem készült el az országos és a területi lista, így aki a kevés biztos befutó hely egyikén akar szerepelni, az igazodik. Negyedrészt a Fidesz most több ciklusra kíván berendezkedni, így aki most kiesik a pikszisből, az hosszú távra mondhat le a politikai érvényesülésről.
Ami mégis kijött
Alakulnak a kormányzati szerkezettel kapcsolatos fideszes elképzelések is. Az egyik modell szerint két ponton módosítanák a jelenlegi szerkezetet: önálló belügyminisztériumot hoznának létre, és visszaállítanák a közigazgatási államtitkárok pozícióját.
A második verzió már több ponton változtatna a mostani struktúrán, és nagyjából az Orbán-kabinet 1998 és 2002 közötti szerkezetéhez lenne hasonló: az önálló belügyminisztérium és a „régi-új" közigazgatási államtitkárok mellett különválasztanák az oktatást és a kultúrát. A harmadik és a negyedik változat egy-egy csúcsminisztériumi rendszert vázol fel. A pártelnök a kormányzati struktúra változtatására készített modellek közül a 8-9 csúcsminisztériumra épülő modellre „hajaz", amelyhez erős kancellária kapcsolódna. Állítólag a „kisebb" csúcsminisztériumi szisztémában lenne belügy-, valamint külügyminisztérium, vidékfejlesztési, gazdasági-pénzügyi, informatikai és távközlési, honvédelmi, igazságügyi, közigazgatási, kulturális és oktatási tárca. A „teljesen" csúcsminisztériumi modellben a következő tárcák kapnának helyet: belügy-, valamint külügyminisztérium, vidékfejlesztési, nemzetgazdasági, vagyongazdálkodási, honvédelmi, közigazgatási-igazságügyi és egy nemzeti integrációs tárca. Utóbbi lenne a Népszabadság által vázolt „humán" csúcsminisztérium, amely az egészségügyet, a szociális, illetve a kulturális és oktatási területeket felügyelné.
Persze előkerültek a közvélemény számára teljesen új elképzelések is. Utóbbiak között van például az, hogy ha a Fidesz kormányra kerül, akkor egyeztetést kezdeményez a bankokkal a devizahitelek forintra való átválthatóságáról - kedvező feltételekkel. Az „újdonságok" között szerepelt - az MFB-n belül vagy teljesen önálló intézményként - a „zöldbank" létrehozása is: a már kidolgozott konstrukció úgy tenné lehetővé a panellakások felújítását és energiatakarékos fűtési üzemmódra való átállását, hogy az közben egyetlen fillérjébe sem kerülne az érintett lakóknak. A Fidesz kormányra kerülése esetén megújítja a jegybank és a PSZÁF működését is - a felügyeleti rendszer megerősítésén dolgozik a párt. Orbán Viktor bejelentette azt is, hogy az állam által megrendelt munkák kifizetését - amely ma 90-120 nap körül van - meg kell próbálni 30 napra csökkenteni, később pedig 8 nap körüli határidőben kell maximálni. A Fidesz-elnök nyilatkozatai alapján eldőlni látszik az is, hogy az ellenzéki párt letette a voksát a családi típusú jövedelemadóztatás mellett, illetve megteremtené a lehetőségét annak, hogy a kis- és középvállalkozások egyszerűbben, alacsonyabb kulccsal adózzanak; a minimálbér pedig adómentes marad. És ami a „legfontosabb" jövedelemforrást illeti: Orbán Viktor vidéki kampánykörútján jelentette be, hogy ha kormányra kerülnek, egy adott mennyiségig többé nem lesz illegális a házi pálinkafőzés.
