Kereső toggle

Szavakkal kezdődik

Büntetnék a holokauszttagadást a szocialisták

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nem tartja lehetségesnek a Fidesz, hogy még az utolsó – februári – parlamenti ülések egyikén tető alá hozzák a holokauszt és a kommunizmus áldozatainak emlékét védő törvényt. A javaslat a szocialisták miniszterelnök-jelöltjéhez köthető, aki a Kneszet Keresztény Szövetségesek Képviselőcsoportjának delegációjával találkozva kezdeményezte a jogszabály-módosítást a múlt héten.

Több hazai politikus között Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője is találkozott a múlt héten azzal az izraeli delegációval, akik a világ országaiban különféle pártok keresztény képviselőivel keresik a kapcsolatot azért, hogy közös vallási és kulturális céljaikért együtt munkálkodjanak. A megbeszélés után a szocialisták kormányfőjelöltje ígéretet tett arra, hogy pártja még ebben a parlamenti ciklusban benyújt egy holokauszttagadást büntethetővé tévő törvényjavaslatot. Mivel a jogszabálytervezet februári megszavazásához a Fidesz támogatására is szükség lesz, Mesterházy a Házszabálytól való eltérés szükségessége miatt négypárti egyeztetést sürget a témában.

Az új javaslat nem térne ki a már többször megbukott gyűlöletbeszédre, ugyanakkor részét képezné a kommunizmus áldozatainak emlékét védő passzus. Így már nemcsak a holokauszttagadók válnak szankcionálhatóvá, hanem azok is, akik a többi diktatúra által elkövetett bűnöket is tagadják. Az ötletgazda úgy közelíti meg az ilyenkor óhatatlanul is felmerülő versengő jogok problémáját, hogy a „magyar demokráciában jelenleg sokkal inkább az emberi méltóság szorul védelemre, mint a szólásszabadság".

A Fidesz szerint a ciklusból hátralévő idő már nem elegendő egy ilyen horderejű törvényjavaslat megvitatásához. Arról nem is beszélve, hogy - amint azt Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetjének igazgatója lapunknak kifejtette - a korábbi fiaskókból okulva alkotmánymódosítás nélkül nem valósítható meg az elképzelés. Márpedig ahhoz minimum öt hétre volna szükség. A frakcióvezető-helyettesnek úgy rémlik, hogy a liberálisok holokauszttagadásra vonatkozó Btk.-módosítása legutóbb éppen a szocialistákon bukott meg, akik az Alkotmánybíróságra hivatkozva nem javasolták még csak a napirendre vételét sem a tervezetnek. Ha tehát a gyűlöletbeszéd büntetőjogi szankcionálása korábban nem állta ki az alkotmányosság próbáját, akkor Mesterházyék kezdeményezése ugyanúgy kudarcra van ítélve - vélekedik Répássy, aki szerint a megoldást egy új összetételű parlament elé kell utalni, amelyik kellő felhatalmazással rendelkezik majd egy alkotmánymódosításhoz.

A Fidesz ez esetben is csak egy átfogó alkotmányireform keretében tartja elképzelhetőnek a véleménynyilvánítással kapcsolatos problémák felülvizsgálatát. „Nem olyan egyszerű, hogy csak úgy beleírjuk az Alkotmányba, hogy nem lehet tagadni a holokausztot, hiszen itt alapjogok összeütközését kell rendezni" - tartja a jogi kabinet igazgatója, és mindenképpen a véleménynyilvánítási szabadság negatív tartalmával egészítené ki az alaptörvény vonatkozó részét. Mint mondja, nem rajtuk múlt, hogy a korábbi próbálkozások megbuktak, sőt emlékei szerint éppen pártjának volt tavaly nyáron egy alkotmánymódosítási javaslata, amely a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek tagadására, jelentőségük kisebbítésére, vagy az emberiség elleni cselekvések kisebbítésére vonatkozott. De mivel a baloldal a szólás- és gyülekezési szabadságot is érinteni akarta, és végül erről szavazott a parlament, a Fidesz variációja elvérzett.

„Nem a korábban megfogalmazott jogszabályt kellene előterjeszteni, hanem annak egy szűkített változatát, amely nem a gyűlöletbeszédre koncentrál, hanem kifejezetten a holokauszt tagadására" - mondta el a Heteknek Hack Péter alkotmányjogász, aki szerint ez egy nagyon könnyen megragadható magatartásmód, amely mögött nyílt antiszemitizmus húzódik meg. A nácizmus rémtetteinek megkérdőjelezője olyan ember, aki felcseréli az agresszort és az áldozatot, és miközben utóbbiakat úgy tünteti fel, mint akik valami rosszat követtek el, azoknak a felelősségét, akik végrehajtották a tömeggyilkosságokat, relativizálja. A szakember úgy látja, hogy a holokauszttagadás elsősorban nem a múlttal foglalkozik, hanem a jelennel és a jövővel: felmentést ad a mai antiszemitáknak morálisan védhetetlen álláspontjuk alól, és összefog azokkal, akik Izrael megsemmisítésére vagy a zsidóság különböző országokból való kiűzésére szövetkeznek.

Álláspontja szerint nem azért van szükség a jogszabályra, mert ezzel meg lehet szüntetni a sajnálatosan egyre szaporodó antiszemita megnyilvánulásokat Magyarországon, hanem azért, mert a jogalkotónak fontos feladata, hogy bizonyos magatartásokról morális értékítéletet mondjon. Azzal, hogy a Magyar Köztársaság parlamentje büntetendőnek nyilvánít egy magatartást, azt üzeni a társadalom számára, hogy az ilyen súlyosan normasértő tevékenységekkel szemben a büntetőjoggal, mint végső eszközzel is védekezni kell. Répássyval szemben Hack elegendőnek tartja a mostani ciklusból hátralévő időt a jogszabály elfogadására, amelybe - bár végső céljaik miatt szerinte nem azonos kategóriákról van szó - be lehetne venni a kommunizmus bűneit tagadók büntethetőségét is abban az esetben, ha a jogszabály elfogadtatásához csak így lehet megszerezni a parlamenti többséget. Tárgyalási kiindulópontnak jó megoldás lehet az módosító javaslat, amelyet a Fidesz 2009 májusában az SZDSZ képviselői által benyújtott törvényjavaslathoz elkészített. Az alkotmányjogász nagy bajnak tartaná, ha ostoba politikai presztizsharcok miatt hiúsulna meg a törvény elfogadása.

Olvasson tovább: