Dacára annak, hogy a székesfehérvári börtöntragédia egyedi esetnek tűnik, mégis érdekes kérdéseket vet fel a fegyőrök pszichés állapotát illetően. Erre vonatkozó egzakt kutatási eredmény azonban egyelőre nem áll rendelkezésre Magyarországon.
Hétfőn reggel műszakváltás volt a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet székesfehérvári börtönében. Az egyik irodahelységből hirtelen nyolc lövés semmivel össze nem téveszthető hangja hallatszott, majd síri csend borult a folyosóra. A sejthető tragédia irányába szaladókat borzalmas kép fogadta. Az intézet egyik törzsőrmestere hét lövéssel végzett kolléganőjével, majd maga ellen fordította szolgálati fegyverét.
A gyilkosság előre eltervezett volta mellett szól az a tény, hogy a szolgálati fegyvert csak az épületen belül használhatta az elkövető, más szakértői vélemények szerint viszont a találatok magas száma hirtelen felindulásról árulkodik.
Az ügyet a Budapesti Katonai Ügyészség, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság és a Büntetés-végrehajtás Országos parancsnoksága (BVOP) vizsgálja.
A megölt asszony és gyilkosa is harmonikus családi életet éltek, halálukkal két-két gyermek maradt árván. Ennek ellenére nyomban elindult a találgatás, hogy az ügy hátterében szerelemféltés állhat. Ezt azonban mind a katonai ügyészség nyomozói által kihallgatott fegyőr kollégák, mind pedig az elhunytak hozzátartozói határozottan cáfolták. A gyilkos férfi sógornője úgy tájékoztatta az atv.hu-t, hogy „teljesen más jellegű ügyről van szó, ami messze áll a szerelmi kapcsolat gondolatától". Egy másik internetes hírportálnak nyilatkozó rokon szintén azt hangsúlyozta, hogy nem volt viszony a harmincas éveikben járó kollégák között, és ő is jelezte, hogy egy olyan ügy lapul a tragédia hátterében, amit a nyomozás e korai szakaszában nem szabad feltárniuk. A HavariaPress hírügynökség szintén azt állítja, hogy a két ember magánéleti konfliktusának megismerése elvezethet a megoldáshoz.
A BVOP szakértői szerint egyér-telmű, hogy nincs összefüggés a tetthely és a tett között, vagyis a férfi nem azért ölt, mert börtönőr. Statisztikai szempontból mindenképpen igazuk van, ugyanakkor érdekes körülmény, hogy hazánkban a mai napig nem létezik átfogó kutatási anyag arra nézve, hogy a kimondottan stresszes munkakörülmények között fegyveres szolgálatot is teljesítő fegyőrök milyen pszichés kondíciókkal rendelkeznek. Természetesen van a szolgálatba lépésnél és azt követően is
2-3 évente úgynevezett „időszakos pszichikai alkalmassági vizsgálat" - ami intelligencia-, személyiség-, konfliktuskezelési és határozottsági tesztekből áll -, ám ennek összesített végeredménye, és az abból következő konzekvenciák leszűrése már nem kerül a nyilvánosság elé. Szakmai körökben ennek hiányát financiális okokkal magyarázzák.
„A legtöbb vizsgálat és tanulmány szinte axiómaként kezeli a személyi állomány szerepzavarát, kiégését, fáradtságát, a munkája során jelentkező túlterhelést, és az ezzel való megküzdésének elégtelenségét, hiányosságait. Saját kérdőíves vizsgálattal a következő problémákat tárták fel: az állománytagok rendkívül lebecsülik a büntetés-végrehajtás státuszát, benne a sajátjukat is, mintegy beletörődve, és így még komolyabb pszichés stresszt előidézve. A munkahelyi kultúra és légkör nem kedvez a jó és hatékony munkatársi kapcsoltok kialakításának" - áll a Börtönügyi Szemle cí-mű szaklapban megjelent tanulmányban, melynek címe: A stressz és kiégés vizsgálata a büntetés-végrehajtás dolgozói körében. A kutatók úgy vélik, hogy a kiégés a kezeletlen, káros, krónikus stressz végkifejlete lehet, mikor az már olyan hosszú ideig fennáll, hogy a munkavállaló a legalapvetőbb követelményeket is jelentős nehézséggel teljesíti. A folyamat egyik „legkomolyabb, végső szövődménye" pedig az öngyilkosság lehet.
A külföldi és a hazai szakirodalom egyetért abban, hogy a nem jogerős ítélettel rendelkező fogvatartottakkal való foglalkozás nagyobb stresszel jár. A székesfehérvári tragédia helyszíne ilyen intézmény, úgynevezett „előzetes ház", ahová tipikusan azok kerülnek a megyéből, akik előzetes letartóztatásban várják a bírósági tárgyalást. Az itt dolgozó fegyőrök többnyire tizenkét-huszonnégy órás dózisokban kapják a megalázó célozgatásokat, a korrumpálási ajánlatokat és esetleg az életveszélyes fenyegetéseket is. A tartós feszültség, a túlterheltségből adódó fáradtság, a pihenés és oldódás hiánya emelkedő szorongási szintet okoz, amelyet kifelé nem lehet levezetni, így keletkeznek a pszichoszomatikus és neurotikus problémák - állítják a szakemberek, és ide vezetik vissza a korai nyugállományba vonulásokat. Mint írják, a „fogvatartottakkal végzett munka nem okozhat igazi megelégedést, a saját teljesítményükkel való elégedettséget, s ez folyamatosan fenntarthatja a szervezettel való elégedetlenséget, a rossz légkört".
A vonatkozó jogszabály szerint, amennyiben a rendszeresen elvégzett szűrővizsgálatok pszichés elváltozást mutatnak, a „hivatásos állomány tagjainak alapellátását végző orvosnak kezdeményeznie kell a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonását az érintett személy szolgálati elöljárójánál". A gyilkos férfi utolsó szűrési eredményéről egyelőre nincs adat.
Elkövetőket és indítékot keresnek
A rendőrség a nyomozás érdekeire hivatkozva továbbra sem ad részletes tájékoztatást a tompai hármas gyilkosságról. Múlt héten, szerdán délután a magyar-szerb zöld határtól néhány száz méterre található lovas fogadóban megölték a 65 éves, rokkantnyugdíjas K. Józsefet, valamint 62 éves feleségét és 41 éves lányukat. A házban holtan fekvő idős férfire másik lánya talált rá, a kiérkező rendőrök pedig órákkal később az egyik melléképületében, egy személygépkocsi csomagtartójában bukkantak rá a két női holttestre. Az áldozatok a kalapáccsal, vagy baltával fejükre mért ütéstől haltak meg, de a két asszonyt össze is szurkálták. A panzióban élt még a 41 éves áldozat férje, valamint két gyermekük, de ők nem voltak otthon a támadás idején. A szűkszavú rendőrségi tájékoztatás alapján úgy tűnik, hogy a házból csak egy szürke színű Mercedes tűnt el.
Az eset kapcsán a környékbeliek között felmerült, hogy a gyilkosság a „szerb maffia” számlájára írható, bár ennek ellentmond az elkövetés módja. Mások illegális bevándorlókra gyanakodnak, akik a zöldhatáron keresztül érkeztek. A napokon keresztül helyszínelő, az ügyben külön nyomozócsoportot felállító rendőrség több elkövetőt keres, de az indíték egyelőre még nem világos. K. József korábban két cikluson keresztül Kelebia alpolgármestere volt, nagy gazdaságot működtetett, virágkertészettel és állattenyésztéssel is foglalkozott, de egészsége az utóbbi években megrendült.
