Az Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Franciaország, Hollandia, Japán, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia és Svájc nagykövetsége a múlt héten közös nyilatkozatban hívta fel a figyelmet arra, hogy a Magyarországra irányuló külföldi közvetlen befektetések tulajdonosai aggódnak a „közszolgáltatások, a műsorszolgáltatás és az országos közlekedési infrastruktúra egyes területein megmutatkozó nem transzparens, nem átlátható megnyilvánulások” miatt. Fenyegetni nem akartak ugyan, de azért halkan megjegyezték, hogy a lassacskán növekedési pályára álló magyar gazdaság jövője nagyban függ a külföldi befektetők döntéseitől.
A több mint kínos, diplomáciai síkon mozgó további üzengetéseknek Bajnai Gordon azzal vette elejét, hogy találkozót szervezett az érintett országok delegáltjaival. Ennek során gyorsan leszögezték, hogy országaink szövetségesei és barátai egymásnak, majd a sérelmek következtek. A nagykövetek többek között a Suez-csoportot Pécsett ért atrocitást, és az országos kereskedelmi rádiók frekvenciapályázatával kapcsolatos negatív élményeiket említették. Az előbbinél a kormány közvetítésével már asztalhoz is ült a város és a francia cég vezetése, míg az utóbbinál a miniszterelnök csak a parlamenti vizsgálóbizottság felállításának támogatását tudta felajánlani. Ami az ígéreteket illeti, a közbeszerzések és a pártfinanszírozás körüli kaotikus állapotok javítása került szóba.
Az eszmecsere végeztével Bajnai segített a sajtónak értelmezni a nagykövetek levelét. Mint megtudhattuk, a nyilatkozat nem a kormányt kritizálta, hanem „azokat a kormánytól független testületeket, szervezeteket, pártokat, önkormányzatokat, amelyek az elmúlt hetekben külföldi befektetetők ellen irányuló lépéseket tettek”. Mint mondta, ezen a szelepen szivárog el a külföldi befektetők bizalma, akik – ne feledjük – csaknem félmillió magyar embernek adnak munkát.
Azt már René Roudaut budapesti francia nagykövettől tudjuk, hogy 2007-ben a Budapesten működő külképviseletek vezetői közül többen létrehoztak egy Transparency Group elnevezésű fórumot, ahol havonta megbeszélik a magyar gazdasági élet átláthatóságát. Legutóbbi egyeztetésük óta gondolják úgy, hogy az elmúlt hetekben „keletkezett” legalább fél tucat ügy után már nem hallgathatnak. Jeffrey D. Levine, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője pedig meg is fogalmazta, hogy nem azért emelték fel szavukat, mert Magyarországon veszélyben vannak a külföldi befektetések, hanem mert a gazdasági és politikai élet szereplőinek sorozatosan hibás döntései miatt egyre kedvezőtlenebb a nemzetközi megítélésünk. Bár tagadta, hogy az amerikai tulajdonú Sláger Rádió frekvenciavesztése mozdította meg őket, jelezte, hogy a Slágert működtető Emmis Communications bejelentette kivonulását Magyarországról.
„Példátlan lépés a régióban a nagykövetek közös nyilatkozata, ahogyan az is egyedülálló, hogy 2007-ben egy külön átláthatósági munkacsoportot kellett létrehozniuk, hogy valamilyen módon nyomást tudjanak gyakorolni a kormányra” – mondta el lapunknak Alexa Noémi, aki szerint több nemzetközi felmérés és cégüknek a válság előtt készült mélyinterjús kutatása is igazolja a diplomaták állításait. A Transparency International ügyvezető igazgatója szerint a befektetői bizalom több feltétel együttes megvalósulása esetén erősödhet újra irányunkban. A komponensek között kell említenünk a kiszámítható szabályozási környezetet és joggyakorlatot; a bürokratikus akadályok és adminisztrációs terhek csökkentését; az üzletszerzési technikák közül az uram-bátyám elv kiiktatását;
illetve a hatósági eljárásokban a partneri viszony megteremtését. És, hogy mi közük a hazánkba akkreditált nagyköveteknek a magyar pártok finanszírozásához? Csupán annyi, hogy amíg ezen a területen direkt anarchia uralkodik, addig bizony a közbeszerzési eljárásokban tapasztalható visszaélések számában sem várható jelentős csökkenés. Alexa Noémi szerint e két területet érintő törvények reformjával látványos javulást lehetne elérni hazánk korrupciós indexében. Ebbe az irányba tett egyik fontos lépés nemrég történt meg a közérdekű bejelentők védelméről szóló jogszabály elkészítésével. Nem úszhatjuk meg azonban a rendszerváltás óta elodázott bírósági reformot sem. Nem utolsó sorban – a nemzetközi standardok átemelésével – illene végre szigorítani az üzleti szektorban a cégekre vonatkozó szabályozásokat is.
Konklúzióját támasztják alá a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) kommunikációs vezetőjének tapasztalatai is, aki arról számolt be lapunknak, hogy szervezetük folyamatosan figyeli tagjai visszajelzéseit a bürokráciára, átláthatóságra és korrupcióra vonatkozóan. DirkWoelfer ezek alapján jelenti ki, hogy a német befektetők évről évre elégedetlenebbek a korrupció elleni fellépéssel Magyarországon. Mint mondja, nem elsősorban a jogszabályok hiányával van probléma, hanem inkább azok következetes betartásával. Woelfer szerint egy hosszabb folyamat eredménye lesz majd, mire mind a megbízói, mind a vállalkozói oldal természetesnek veszi a szabályok tiszteletben tartását. Az adójogszabályok gyakori módosítása pedig a DUIHK szerint sem kedvez a vállalati tervezhetőségnek, a gazdaságpolitikai keretek kiszámíthatóságának. Emellett fontosnak érezik, hogy mind a külföldi, mind a hazai cégek irányában megnyilvánuló hatósági jogalkalmazás partneri viszonyban történjen, amely így az együttműködési hajlandóságot is erősítené.
2009. 11. 27. (XIII/48)
